A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-03 / 48. szám
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme ösztönzőleg hatott Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulására, a munkásosztály még elszántabb harcára a burzsoázia uralma, a munkanélküliség és kizsákmányolás ellen, valamint az ellenállás eredményes szervezésére a második világháború idején. A nagy világégésben hazánk jelentős kórokat szenvedett. Az élelmiszerkészletek csaknem teljesen kimerültek. Csehszlovákia már 1945 nyarán nagy gazdasági segítségben részesült a Szovjetuniótól. A közlekedési nehézségek ellenére megérkeztek hozzánk a szovjet vasércet, fémet, gyapotot és más kulcsfontosságú nyersanyagot szállító első vasúti szerelvények. A felszabadulás után helyre kellett állítani a gazdaságot, és a kommunistáknak meg kellett vívniuk a harcot a hatalomért. A Kassai kormányprogram biztosította az átmenetet a munkásosztály teljes és végleges győzelméhez. A munkásosztálynak a nemzeti és demokratikus forradalomban betöltött vezető szerepe jó feltételeket teremtett ahhoz, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba nőjön át. A burzsoázia képviselői a régi rend visszaállításán mesterkedtek. Sikerteleviszont úgy keresett megoldást a bajok orvoslására, hogy hosszú lejáratú gazdasági szerződést kötött a Szovjetunióval. E szerződés értelmében a világ első szocialista állama több fontos, azelőtt nyugati tőkés országokból behozott nyersanyagot szállított hazánknak, s 1948-ban 200 000 tonna búza és 200 00 tonna takarmány szállításával segített megoldani a rossz termés okozta súlyos gazdasági helyzetet. A komány reakciós miniszterei a háború előtti viszonyok visszaállítására 1948 február második felében puccsot készítettek elő. Kivonultak a kormányból. A kormányválság jeladás volt a munkásosztály és a burzsoázia közötti döntő összecsapásra. A burzsoá reakció előidézte politikai válság a munkásosztály döntő győzelmével végződött. Prága utcáin első ízben meneteltek fegyveres munkásőrségek a munkásosztály történelmi győzelmét dokumentálva. A munkáshatalom lendületet adott a szocialista forradalomnak. A szocialista szektor már a győzelem évében döntő pozíciót foglalt el a népgazdaságban. A dolgozók 40,8°/o-a dolgozott szocialista szektorban. Az első ötéves tervidőszakban az ipari termelés 57‘Vokal, a közszükségleti cikkek gyártása 50%-kal emelkedett. A nehézgépiparnak kétszer, sőt háromszor annyit kellett termelnie, mint korábban. A falu szocializálásában elsőrendű jelentősége volt az egységes földművesszövetkezetekről szóló törvény jóváhagyásának. A CSKP IX. kongresszusa a társadalom szocialista átépítése fő irányvonalának a kidolgozásakor nagy Csehszlovákia az anyagi javak termelését illetően előkelő helyet foglal dl a világ gazdaságában. A szocialista termelési viszonyok ugyanis megnyitották a gyorsabb gazdasági fejlődés lehetőségét. A KGST-be iparilag fejlett országként lépett be. Az anyagi termeléshez hasonlóan a lakosság életszínvonala tekintetében is az első helyek egyikét foglalja el a KGST-tagországok sorában. Néhány alapvető élelmiszer (hús, vaj, cukor) egy főre jutó fogyasztása a KGST-országok között hazánkban a legmagasabb. 1948-hoz viszonyítva a dolgozók száma 1,7 millióval gyarapodott. A gazdasági fejlődés üteme a szocialista gazdasági építés idején gyors volt. A nemzeti jövedelem 1948—1972 között 4,3-szeresére növekedett. A nemzeti jövedelem növekedésének 14%-a a létszámnövekedésből, 86%-a pedig a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Hazánk számára alapvető feladat volt az örökölt műszaki-gazdasági bákosításának fokozását és a kisebb efszek egyesítését! Rendkívüli jelentőségük van a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatoknak. 1950—1970 között a nemzeti jövedelem országunkban több mint a háromszorosára, a KGST-tagországokkal folytatott külkereskedelmi forgalom pedig több mint a hatszorosára növekedett. Külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. További társadalmigazdasági fejlődésünk programjában is jelentős helyet kap a nemzetközi szocialista munkamegosztás. Ez biztosítja a szocialista országok egységének megszilárdítását, közeledésüket, a népgazdaság fejlesztésének és hatékonysága növelésének az új forrásait. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi előirányzat alapja a KGST-országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott tervkoordináció. Ez a hatalmas szocialista ország hosszú időre biztosítja államunknak a létfontosságú EURÓPAI ORSZÁGOK A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS ÚTJÁN Korszerű, virágzó szocialista mezőgazdaságot teremtettünk nül. A kormányban és a Nemzeti Front vezetőségében levő kommunisták, valamint a dolgozók nyomására Benesnek jóvá kellett hagynia a bankok, biztosítók, kohók, bányák és más fontos üzemek államosításáról szóló dekrétumot. Ilyen mádon a kapitalisták kezéből kiragadták a bánya- és kohászati ipar 100%-át, az energetikai ipar 99%-át, a vegyi ipar 77%-át és a fémipar 73%át. A CSKP a dolgozók új életének távlatát tárva a választók elé, választási kiáltványában azt javasolta, hogy a kormány az 1947. és 1948. évre dolgozza ki a gazdaság újjáépítésének és fejlesztésének kétéves tervét. A dolgozók életszínvonala már a kétéves terv első hónapjaiban emelkedett. 1947 második felében komoly nehézségeket okozott a rendkívüli szárazság és a katasztrofálisan rossz termés. A lakosság élelmiszerellátása ismét veszélyben forgott. A Klement Gottwald vezette kormány figyelmet szentelt a kulturális forradalom kérdéseinek is. A munkásosztály hatalomra kerülése első pillanatától hatalmas összegeket fordított a népgazdaság fejlesztésére, a kulturális forradalom céljaira és a nép anyagi jólétének megteremtésére. A beruházások összege több száz milliárd koronát tett ki. Szlovákia iparosításának üteméről csupán annyit, hogy az ötvenes évek közepén körülbelül százhetven új ipari nagyüzemet adtak át rendeltetésének. A kétéves és az első ötéves tervidőszakban az ipari termelés az 1937. évihez viszonyítva megkétszereződött. A párt a szocializmus néhány évtizedében hatalmas anyagi-műszaki bázist teremtett, a dolgozóknak magas életszínvonalat biztosított és egész sor fontos szociális intézkedést foganatosított. Teljesen helyénvaló az a megállapítás, hogy országunk ma már gazdasági színvonalát tekintve a világ gazdaságilag fejlett országai közé tartozik. zis átépítése. 1948—1972 között több mint 1 billió koronát ruháztunk be. A beruházási politika eredményeként az ipar a társadalmi termék 66%-át, a nemzeti jövedelem 61 és az export 85%-át szolgáltatja. Óriásit fejlődött a fűtőanyag- és energetikai ipar, a kohászat, a vegyipar, az építőanyag-ipar, a gépipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar és az építőipar. A mezőgazdaság szocialista átszervezését a CSKP X. kongresszusán tűzték ki célul, s ezt követően tíz év alatt a szocialista szektorhoz tartozott a mezőgazdasági földterület 85 és a szántóterület 88%-o. 1971 végén a mezőgazdasági területnek több .mint 90%-a tartozott a szocialista szektorhoz. A mezőgazdaság jelentős termelésnövekedésének magyarázata a fokozódó műtrágyafelhasználás és a technikai ellátottság javulása. A CSKP XIV. kongresszusa jelölte meg a mezőgazdaság fejlődésének irányát: az alapvető élelmiszerek iránti növekvő igény hazai termelésből való biztosítását, a mezőgazdasági termelés koncentrációjának és a termelés szaA történelmi nevezetességű prágai Óváros-tér KÉRDÉSEK: 1. Mikor hagyták jóvá a szövetségi államjogi elrendezésről szóló alkotmánytörvényt? 2. Szlovákia legnagyobb olajfinomítójának és petrokémiai kombinátjának neve. 3. Csehszlovákia legjelentősebb barnaszén medencéje? 8
