A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-11-26 / 47. szám
A kockák a szövetszálakat jelentik DUSÁN grün AZ ALAPOLTÉSEK A tűző öltés egészen közel egymás mellé helyezett visszaöltésekből áll. A varrás iránya jobbról balra történik. A tűt a szövet színére vezetjük, egy öltésnyire visszafelé szúrunk, és ugyanannyi szállal előre, mint amennyire visszamentünk (1. ábra). Alkalmazási módja hasonló az egyszerű száröltéshez. Vászon kötésű alapon kivitelezése szigorú szabályosságot követel, épp úgy, mint a többi szálszámolásos öltéstechnika. A keresztöltést vászon kötésű alapon alkalmazzuk. Legkevesebb két szálon keletkezik úgy, hogy egy ferde irányú öltést egy merőleges öltéssel keresztezünk (2. ábra). Keretre feszített munkát bármily gazdag a minta a keresztöltéseket egyenkint öltögetjük. Sorvarrásnál a munka menete minden irányban haladhat. A felső (keresztező) öltések az egész munkán egy irányba dőljenek. Ezt szükséges betartani, máskülönben a hímzett felület árnyalata nem lesz egyenlő. Népi hímzéseinken gyakran alkalmazott öltéstechnika a vetés, avagy fonatöltés. Az egyszerű keresztöltéstől abban különbözik, hogy öltésegységeit csupán sorvarrásnál hímezhetjük. A sor kezdetén mindig egy keresztöltést varrunk, mert a fonatos félkereszt nem fedi el teljesen az alapot. Az első kereszt kezdőpontjától kiindulva átnyúlunk a második négyzetbe egy hosszú öltéssel, melyet egy rövid ellenkező irányú öltés keresztez ferdén. Hosszú és rövid öltés váltakozásával készül a vetés (3. ábra). Mesterke — szálszorító díszöltés. Szélszegések és varrások mentén alkalmazzuk. Néha több sorával is. Az egyforma hosszú vízszintes és függőleges öltések a munka színén négyzetté alakulnak. Az anyag fonák oldalán pedig keresztezik egymást (4., 5. ábra). Munka közben a fonalat kissé meghúzzuk, ügyeljünk arra, hogy minden öltés egyformán „szorítsa" a szövetszálaikat. így szabályos lyukacsos minta képződik. FÜLÖP MÓNIKA (A szerző rajzaival) Már gyerekkorában szerette a zenét, sokat ült a rádiókészülék előtt, de gyakran hallgatott hanglemezeket is. A zeneiskolában hegedülni tanult és önszorgalomból — barátai bíztatására — a fúvóshangszerek legnehezebbjét: a trombónt is nagy lelkesedéssel fújta. Érettségi után Ostravára, a Bányamérnöki Főiskolára jelentkezett. Megtakarított pénzén vásárolt egy trombónt és megalakította a főiskola dixilendzenekarát, majd énekelni is kezdett. Itt figyelt föl Dusán Grúnra a népszerű ostravai tánczenei stúdió vezetője: Ivó Pavlik s meghívta őt néhány vendégszereplésre, majd szerződést ajánlott a tehetséges fiatalembernek; aki így a logarlécet a trombónnal, a bányák mélységét tisztán csengő tenorjának magasságával cserélte föl. Már első lemezére fölfigyelnek a prágai zenei színházak vezetői is, főképpen a Rokoko próbálja őt szerződtetni, de Dusán — aki előtt ekkor már tárva állnak a rádió, a tévé és a hanglemezkiadók stúdióinak ajtói — a népszerű bratislavai Velcovsky-együttes mellett dönt — s azóta is együtt dolgoznak. A rendszeres belföldi hangversenyeken kívül Dusán Grún Európa számos országában megfordult már. Nevét, hanglemezeit különösen a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Svédországban, Svájcban, az NDK-ban, Ausztriában és Romániában jegyzik a legnépszerűbb előadók között. (M) FOTO: MICHAL BORSKY Vászonkötésű anyagból készült ruhát, kosztümöt, térítőkét, asztalkendőket is díszíthetünk keresztöltéses mintával. Felvételünk a zoboralji ingek ujjának felső részén alkalmazott, csillagos válhegy elnevezésű mintát mutatja be, melyet kétoldalt „szőlőfej" tesz teljessé. (Fister M. felvétele) 21
