A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-26 / 47. szám

CSONTOS IMRE Eljutottunk utunk végcéljához, Tamanrassethez. Ez a hatal­mas oázis úgy hatott a ne­héz, viszontagságos sivatagi út után, mint valami nagyváros. Ta­­manrasset egy majdnem olyan ha­talmas terület központja, mint Franciaország. Persze nem biztos, hogy a Szahara méretei eléggé el­képzelhetőek az európai ember számára. Ez a sivatag nagyjából akkora, mint az USA Alaszka nél­kül. A város 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, éghaj­lata aránylag kellemes, van elegen­dő ivóvize, repülőtere, villamos erő­műve, aszfaltozott utcái, bankjai és boltjai. Még kemping is rendelke­zésére áll az ide látogató, többnyi­re repülőgéppel érkező s általában francia nemzetiségű turistáknak. Ott-tartózkodásunkat elsősorban a gépkocsik javítására, a készletek feltöltésére és pihenésre használ­tuk fel. Munkánk során az oázis

Next

/
Oldalképek
Tartalom