A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-29 / 43. szám

AUTÓZÁS HÁROM KERÉKEN

A rendkívül mozgékony, kis fogyasztású, „tenyérnyi” helyen parkolható, egy- vagy kétszemélyes háromkerekű autók egyre több változatban készülnek számos autógyárban. A négykerekűek jövőjét ciligha veszélyeztetik, de a városi autózás olcsó és nagyon hasznos járműveivé fejlődhetnek, ízelítőül néhány háromkerekű személygépkocsit mutatunk be:

1. Az olasz All Cars „Charly” egyszemélyes; maximális sebessége 40 km/ó, fogyasztása 2,5 1/100 km.

2. Szintén olasz gyártmányú a Casalini „Sulky”, amely a minimális fogyasztás rekordját is tartja: 2 1/100 km. Olaszországban 14 éves kortól jogosítvány nélkül vezethető (max. seb.: 40 km/ó).

3. Az angol gyártmányú Reliant Robin 850 típusjelzésű háromkerekű, négyüléses kisautó teljes értékű jármű. Fogyasztása 4 1/100 km, maximális sebessége: 120 km/ó.

RÉGI KOROK ORVOSTUDOMÁNYA GÖRÖGORSZÁG

3. LÁTOGATÁS AZ 1ATREIONBAN

Milyen volt valójában az orvos az ókori Görögországban? Például olyan is, mint Hippokratész. Ám túlzásba esnénk, ha mindenkit vele mérnénk, ha mindenkit hozzá és tanítványaihoz hasonlítanánk, arról nem is szólva, hogy Görögország. évszázadokon át alakult és fejlődött, tehát nem lehet csak úgy kiemelni valakit mondjuk az i. e. 5. száradból, s azt mondani: íme, ő az, aki a leginkább megtestesíti a görög eszményt. Az ókori Görögországban nemcsak az aszklepionokban gyógyítottak. Hellasz útjait vándorok járták, s köztük szép számmal akadtak orvosok is, akik tulajdonképpen kereskedőknek is tekinthetők, hiszen „művészetüket" bocsátották áruba, latroszoknak hívták őket és Aszklépiosz ,,bot"-ja volt az ismertető jelük. Rendszerint az agórán telepedtek le, előszedték szerszámaikat, s hogy senkinek se legyen kétséges kik is ők voltaképpen, kísérőjük (aki legtöbbször a tanítványuk is volt) dobszóval adta a járókelők tudtára, hogy megérkezett az orvos. A vándorló orvosnak nem volt könnyű az élete. Újra és újra bizonyítania kellett rátermettségét, tudását és nemkülönben hivatástudatát. Legelőször is a szegényeket kezelte — ingyen. Aztán megpróbálta felállítani a helyes diagnózist, s ez alapján kikövetkeztetni mindazt, ami a betegséget megelőzte (hogy mit ehetett, ihatott a beteg, mi válthatta ki a nyavalyát stb.). Ha jó irányban tapogatózott, nyert ügye volt, hiszen ezzel szakmai képességeit bizonyította. Munkájára nemcsak a betegek figyeltek oda, hanem az agorán sétálgató szabad polgárok is, akik szívesen vitatkoztak az orvossal, akár szakmai jellegű kérdésekről is.

A nagyobb városokban olyan orvosok is működtek, akik nem rótták az utakat, hanem szép házban laktak és ott fogadták a betegeket (természetesen a súlyosabb eseteket vagy a gazdagabb polgárokat lakóhelyükön vizsgálták

ÚJ „HARKÁLYFEJ" VÉDŐSISAK

A harkályfej anatómiájának elemzése újfajta védősisak kialakításához segítheti a mérnököket. Amerikai neurofiziológusok felfedezték, hogy a harkály koponyájában a külső agyhártya és az agy között csak kicsiny térköz van. Nyilvánvaló, hogy ezen a módon erősen fékeződik a lökéshullámok átvitele. Ezenkívül még szivacsszerű, viszonylag szilárd támasztóanyaga is van az agynak. Az erősen kifejlődött nyelvizomzat hurokként körülveszi a koponyát és ugyancsak hatékony lökésgátlóként működik. Ezek az anatómiai „képletek" biztosítják, hogy a harkály egész életén át tartó kopácsolása ellenére sem szenved agysérülést. A kutatók olyan védősisak kidolgozását ajánlják, amelyben szivacsszerű anyagból vastag, ennek ellenére könnyű és a fej formájához simuló réteg lenne. A harkály nyelvizomrendszeréhez hasonló nyakszerkezet hatékonyan lefékezhetné a hirtelen fejmozgásokat.

FÜTYÜLŐ KUTYÁK

Nem ugatnak, nem csaholnak, hanem fütyülnek azok a vadkutyák, amelyeket nemrégiben fedeztek fel Indiában. A különös állatokat egy vadvédelmi rezervátumban telepítették le. A fütyülő kutyák egyedülállóak a természetben.

GYÓGYSZER KÍGYÓMÉREGBŐL

A véralvadást siettető ritka természetes enzimet sikerült elkülöníteniük szovjet kutatóknak egy közép-ázsiai viperafaj mérgéből. A vegyület révén új módszereket honosíthatnak meg különböző súlyos vérbetegségek gyors felismerésében és kezelésében.

VILLAMOS MÉHEK

A virágról virágra szálló méhek villameg). Az orvos háza úgy volt berendezve, hogy alkalmas legyen mind a betegek megvizsgálására, mind pedig operálására és hosszantartó kezelésére is. A háznak azt a részét, ahol a rendelő és a néhány betegszoba volt, iatreionnak nevezték. Az igazi orvos kerülte a hivalkodó pompát, műszereit egyszerű anyagból készíttette, csupán az operáló kések voltak rézből; a házban nagy volt a rend és a tisztaság: a beteg kizárólag tiszta vizet ihatott, mindig frissen mosott kendőbe törülközött. Mai szóhasználattal „magánkórháznak" is nevezhetnénk az iatreiont, hiszen a műtőtől és a betegszobáktól kezdve egészen a gyógyszertárig minden megtalálható volt benne. Az orvosnak néhány segédje vagy tanítványa is volt, akik rendszeresen felügyeltek a betegre.

Bizonyos esetben „hivatalosan" is megbíztak egy-egy orvost az orvosi teendők elvégzésére, elsősorban akkor, ha valamilyen járvány ütötte fel a fejét a városban. A hadsereg is szép számban alkalmazott „állami" orvosokat, akik — érthetően — komoly sebészi tapasztalatokra tettek szert. A megbízatás egy meghatározott időre szólt, s lejárta után az orvos irigylésre méltó

mos feltöltődésének fontos szerepe lehet a virágok megporzásában és a méhek közötti kommunikációban, de feltételezhető, hogy más vonatkozásban is. Az amerikai Madisonban működő mezőgazdasági kutatóállomáson megállapították, hogy a kaptárt elhagyó dolgozók enyhe negatív villamos töltést hordoznak, a kaptárba visszatérők viszont már pozitív töltésűek. A méh és a virág közötti potenciálkülönbség másfél volt is lehet. A villamostér következtében a méh magához vonzza a virágporszemcséket. A feszültségnek része lehet abban is, hogy a méhek pontosan informálni tudják társaikat a virágmezőről: a feszültség a virágok távolságától és a napsugárzás mennyiségétől függően változik. A közeledő vihar ugyancsak kihatással van a méhek villamos töltésére, ennek következtében a méhek sokkal ingerlékenyebbé válnak.

MOLEKULA-MIKROSZKÓP

Mindeddig nincs olyan mikroszkópunk, amely csak a vizsgált felszín legfelső rétegét képezné le. Az elektronmikroszkópban az elektronok — nagy energiájuk révén — mélyen behatolnak az anyagba, ennek következtében fokozatosan elbomlik a vizsgálati minta. A megfelelő molekula-mikroszkópban — vetik fel a lehetőséget a göttingeni Max Planck Intézet kutatói — például jóval kisebb energiájú hélium-atomokra lenne szükség. Ezek kímélnék a felszínt, ugyanakkor jó felbontóképességgel le is tapogatnák. A hidrogén-atomokkal működő molekula-mikroszkóp már napjainkban is a műszaki megvalósítás lehetőségeinek határain belül van. Kü. Ionosén érdekes vizsgálati objektumok lennének a molekula-mikroszkópok számára a szerves molekulák, amelyeknek bonyolult felépítését ezen a módon közvetlenül szemlélhetnénk. Ez a módszer tökéletesen helyettesíthetné a röntgensugaras szerkezeti analízis eddigi közvetett eljárásait.

jutalmat kapott, és visszatérhetett tanítványaihoz és állandó betegeihez. Az iatreiont csakis abban az esetben részesítették állami támogatásban, ha tulajdonosa is állami szolgálatban állt.

A görög orvosok híre idővel távoli vidékekre is eljutott. Egyrészt a Földközi-tenger környékét és a Kis-Ázsiát rendszeresen látogató kereskedők jóvoltából, másrészt pedig — ez is jellemző a korra — a különböző hadjáratok révén. A perzsa királyok udvarában számos híres görög orvos működött, ám nem mindegyikük végezte szerencsésen. Hippokratész honfitársát, Apollonidészt például kivégezték, mert állítólag rosszul kezelte I. Artaxerxész perzsa uralkodó Amytisz nevű nővérét.

Az ókori görög orvostudományról itt csupán vázlatos képet adhattunk. Tényként kell leszögeznünk, hogy a lényeget tekintve a legmodernebbnek nevezhető valamennyi, eddig ismertetett irányzat közül, de ez korántsem jelenti azt, hogy mentes volt a tévelygéstől, s arról sincs szó, hogy a görögök valódi tudományt csináltak a gyógyításból. De lehetővé tették, hogy idővel az orvoslás tudományos alapokra helyeződjék, s ez elvitathatatlan érdem, (folytatjuk)- ez —

22