A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-22 / 42. szám
A SZOCIALISTA TORVENYESSEG VÉDELMÉBEN ryba járnak gyógyulást keresni. Mert ha Summer elképzelése gyakorlattá vált volna, a kései utód ma a Kolonádán sétálva összesen 11—60 pohár forró, ízetlen vizet lenne kénytelen meginni a napi háromszori étkezés előtt. A szeme sem látszana ki a vízből. S erdei levegő helyett örökké az illemhelyek levegőjét szívná a tüdejére. Nem beszélve arról, hogy feküdne otthon az ágyában, jól betakarózva, fűtött helyiségben, és dőlne róla a veríték. Es mindezeken túl naponta még 10 órát lubickolna fürdőkád vizében, hogy a bőre egészen elázzon, s a betegség (megunva a sok herce-hurcát) önként, a maga jószántából távozzon a testből. A gyógyításnak ez a drasztikus módja szerencsére nem tartott sokáig. Alig százegynéhány évig. Akik azonban ilyen kezelésben részesültek, a „másvilágon“ is borzongva gondolnak Karlovy Vary-i tartózkodásukra. Talán még a pokolban is elviselhetőbb lett számukra az életmód. Az egyre híresebb fürdőváros házait a középkorban még többnyire fából építették. S ha az uralkodók és főúri hatalmasságok kegyelméből részesült is bizonyos kiváltságokban, a vörös kakastól ők- sem menekülhettek. Az 1604-es esztendőben tűz martalékává vált úgyszólván az egész város. Százkét ház közül 99 leégett, köztük a Mária Magdaléna templom, a városháza és az archívum. Fa helyett kőből kellett megépíteni újból a várost. II. Rudolf 1609-ben öt évre eltekintett Karlovy Vary megadóztatásától. A szigorú higiéniai intézkedések megóvták a várost a járványbetegségektől, a kormányzat pedig gondoskodott arról, hogy a mind látogatottabb hely nyugalmát ne zavarhassák rendbontók. S ha már a történelmi visszapillantásnál tartunk, akkor beszéljünk arról is, hogy a harmincéves háború valóban olyan hosszú volt, hogy még Karlovy Varyba is elért. A város lakói 1554-ben áttértek a luteránus hitre, s így kezdetben a Habsburg-ellenes táborhoz tartoztak. Ettől eltekintve a győzők elnézők voltak, megtorló intézkedésekhez nem folyamodtak, sőt II. Ferdinánd még a katonaság elszállásolásának a gondjától is mentesítette a várost. Persze a protestánsok veresége után úgy adódott a kérdés a Karlovy Vary-i polgárok számára: maradjanak-e meg továbbra is luteránusoknak vagy térjenek vissza korábbi hitükre. A kemény megtrolástól félve, vagyonukat mentve végül a visszatérés mellett döntöttek. A XVII. század végén évente már néhány száz vendég keresi fel a fürdővárost. Kezd kialakulni mai arculata. Remek mesterek, építészek gondoskodnak arról, hogy a házak, fürdőépületek meseszerűen illeszkedjenek bele a környezetbe. Az orvostudomány fejlődésével megváltozik a fürdőgyógykezelés módja. Egyre több könyv jelenik meg Karlovy Varyról és az ottani gyógyítás módjáról. A szerzők népszerűbbé, ismerttebbé teszik a fürdővárost. Míg korábban csupán német földről érkeztek ide vendégek, a XVIII. század elején már megváltozik a helyzet. Az 1711—1712-es esztendőkben I. Péter cár keresi fel Karlovy Varyt. Ettől kezdve a lengyel és az orosz főnemesség érdeklődésének középpontjába kerül. Ekkor a fürdőváros már nemcsak a gyógyulásnak, hanem jelentős politikai eseményeknek is színhelye. Számos látogatásnak és találkozásnak volt politikai jellege. Mint 1732-ben VI. Károlyénak, aki a városban találkozott Frigyes porosz királlyal. A vörös kakas réme tovább kísért. A tűzvész az 1759-es esztendőben abban -a házban keletkezett, amelyben Goethe összesen kilencszer lakott (U tri mourenínu). 224 ház megsemmisült, a város kétharmada elpusztult. A kárt 364 ezer aranyra becsülték. Ezután megint az újjáépítés időszaka következett. Megszületett az egységes, bárok stílusban épült város. Igazában ekkor válik világhírű fürdővé. 1764-től kezdődően statisztika rögzíti a látogatók számát, amely 1764—84 között évente kb. 250 körül mozog. De ha ehhez Jiozzáveszszük a családtagokat, a kíséretet, a személyzetet, akkor a látogatók valóságos száma jóval nagyobb. 1760-ban Karlovy Varyba érkezik Jan Jiíí Pupp, aki jelentős összegű beruházásokkal járul hozzá a korszerű városfejlesztéshez. Nemcsak a város lesz modernebb. A gyógykezelés is. £s ez az ottani születésű dr. David Becher érdeme, aki a város további építésésből is kivette részét. Becher elsősorban új, tudományos vizsgálat tárgyává tette a források vizét. Előírta több forrás vizének az ivását. Bevezette a betegek egyénenkénti kezelését. A korábbi tetemes vízmennyiség helyett mérsékeltebb adagot ír elő, amelyet a kijelölt forrásnál kell elfogyasztani. Elrendeli a mozgást, a sétát. Fürdés helyett ivókúrát ajánl. Bevezeti a karlsbádi só korszerűbb kitermelését. Szorgalmazására kiépülnek az erdőkbe, hegyekbe vezető sétányok. 1791-ben elkészül a Postaudvar. Kirándulások kedvelt helye. # 1812-ben Beethoven ad hangversenyt a városban. Járt itt Schiller is, a mi Arany Jánosunk is. Humbolt vonzalmát a világhírű fürdővároshoz így írja le: „Weimar, Karlovy Vary és Róma azok a helyek, ahol élni szeretnék.“ Idényben az élet elég zajos volt. Jöttek a nemesek, akiknek nem számított a pénz. Megcsodálták a város szépségét, az erdővel borított hegyeket, felkeresték a nem mindennapi szórakozóhelyeket, megnyerték a hölgyek szívét. A Nagy Francia Forradalom után érdekes módon gyorsan növekedett a fürdővendégek száma. 1810-ben 1255, 1811-ben 1334 stb. A város gyorsabb megtekintését segítette elő az 1795-ben bevezetett taxiszolgálat. A múlt század közepén már 503 épülete volt a fürdővárosnak. Tehát fejlődött, terebélyesedett, illetve inkább nyújtózkodott a szűk völgyben, a Teplá folyó mindkét partján. Es a házak a meredek hegyoldalakra kapaszkodtak fel, csakolyan nehezen, mint a sok gyaloglástól elfáradt fürdővendégek. A város krónikájából az is kiderül, hogy Metternich, a negyvennyolcas magyar szabadságharcosok nagy hóhéra nem csupán a pesti forrongásra, készülődésre figyelt, de a kikapcsolódás, no meg a változatosság kedvéért 1819-ben Karlovy Varyban tartott miniszteri értekezletet. Persze nem vált dicsőségére a városnak ez a látogatás. Metternich vezetésével a miniszteri tanácskozás minden újnak, haladónak az útjába akart állni. A múlt század évtizedeiben 3500-ra növekedik a lakosság lélekszáma, s idényben a látogatók száma már meghaladja az ötezret. 18l7-ben 17 947, 1890-ben 34 296 és 1911- ben 70 935 a vendégek száma. Magától értetődően a gyógyulást keresők száma is megnövekedett. Amit sajnálhatnak a mai betegek és látogatók, hazaiak és külföldiek, hogy nem jártak a XIX. század közepe előtt a fürdővárosban. Az első világháború befejezésének évében 20 713-ra csökken a városba látogatók száma. A második világégés szintén nagy mértékben csökkentette az érdeklődést. A felszabadulás éve, de főleg az 1948-as esztendő jelenti a gyökeres változást Karlovy Vary történetében. A betegről már nem egy orvos, hanem orvosok és egészségügyi szakemberek egész stábja gondoskodik. A műszaki ellátottság egyre tökéletesebb. Most minden erőt arra fordítanak, hogy a világhírű gyógyfürdőt egész évben üzemeltessék. De erről és egyébről majd még egy másik cikkben. MACS JÓZSEF F. RAKOVSKY FELVÉTELEI (Befejezés a 2. oldalról) fontos szempont a mennyiségi mutatók folyamatos növekedése; ám elsődleges fontossággal mégis az általunk végzett kontrolimunka hatékonysága bír. Törekvéseink súlypontját is erre a szempontra helyezzük, ennek a célnak rendeljük alá ellenőrzési módszereinket. Aktuális pél-, daként a takarmányalappal való gazdálkodás operatív felülvizsgálását vagy a szocialista társadalmi tulajdon védelmének növekvő hatékonyságát említhetem meg. Ellenőrzéseink eredményei, az SZSZK Főügyészségének ez irányú tapasztalatai és a közösen javasolt intézkedések rugalmas gyakorlati alkalmazása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyre fokozódik a nemzeti vagyon biztonsága. A rendszeres ellenőrzési tevékenységnek is része van abban, hogy országos viszonylatban nagyot léptünk előre a felszíni vizek és a föld alatti vízkészletek védelmének ügyében. Bratislavában sok pozitív változás történt a levegő tisztasága megőrzésének kérdésében is. Ellenkezőleg, a tüzelőanyag- és energiagazdálkodás tárgykörében végrehajtott széleskörű ellenőrzés viszont arra mutatott ró, hogy ezt a kérdést sok helyen nem kezelik kellő komolysággal, így e nemzetgazdaságilag rendkívül fontos területen nagyon sok még a pótolnivalónk. Ezen a szakaszon főbb konkrét takarékossági intézkedést és számos esetben jelentős bírságot is javasoltunk, tapasztalatainkat pedig egy összesítő jelentésben terjesztettük a felettes szervek elé. E jelentésünk alapján az SZSZK kormánya - a CSKP KB és az SZLKP KB plénumái erre vonatkozó határozataival összhangban — konkrét takarékossági és egyéb feladatokkal bízta meg az illetékes minisztereket és vezérigazgatókat. Munkánkat értékelve itt kell ellenben elmondani azt is, hogy ellenőrzéseink feltárt tapasztalatai sajnos nem mindenütt hozzák meg a kívánt visszhangot. Tüzetesebb vizsgálat alá véve e jelenség okait megállapíthatjuk, hogy nemégy vezető beosztású dolgozó könnyen hailamos a hiányosságokat elkendőző „objektivizálásra"; hogy nincs elég bátorságuk a problémák mélyére pillantani, esetleg beismerni saját mulasztásaikat! Tapasztalataink bizonyítják, hogy az egyéni hibákkal és az irányításban tapasztalt fogyatékosságokkal szembeni önkritikádon álláspont vaqy pusztán a munkatársak hibóztatósa nagy mértékben gátolja az előforduló problémák nyílt feltárását s mielőbbi kiküszöbölését. E szemléletben és magatartásban változást kell elérnünk a közeljövőben, hogy minden vezető dolgozó az eddiginél nagyobb felelősséggel s határozottabb döntésekkel járuljon hozzá a felmerülő problémák rugalmas kiküszöböléséhez. # Közérdekű kérdés, hogy az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága mindennapi munkájában milyen szerep jut a lakosság részéről érkező panaszok kivizsgálásának? — Küldetésünknek megfelelően, tevékenységünkben ez állandó jellegű feladatnak számít, melyet a minisztériumokkal és más központi szervekkel, illetve a nemzeti bizottságokkal együttműködve látunk el. Érdekességként megemlíthetem, hogy 1971-től a Népi Ellenőrző Bizottság címére csaknem 5300 írásbeli panasz érkezett.. . Természetesen, képtelenség lenne elvárni, hogy egytől egyik mi vizsgáljuk ki az összesét. De papírkosárba nem kerül egyetlen levél sem! Minden egyes panaszt, tárgyilagos kivizsgálás céljából, továbbítunk az illetékes szerveknek. Említettem már, hogy fokozott figyelmet fordítunk a munkafegyelem megszilárdításának és a szocialista törvényesség védelmének. Ezért minden komolyabb, súlyosabb problémát vagy törvénysértést sejtető panaszt saját jogkörünk keretében vizsgálunk ki. Az ilyen jellegű panaszok általában a vezető dolgozók munkájában tapasztalható fogyatékosságokra, esetleg anyagi eredetű visszaélésekre figyelmeztetnek. Ilyen esetekben az ügy igaz feltárásának érdekében a legnagyobb körültekintéssel és érzékenységgel járunk el, mert döntéseinknek messzemenő következményei lehetnek... A különböző panaszok elintézésének legfontosabb láncszemét a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló nemzeti bizottságok jelentik. Az általuk jegyzett és intézett panaszokat aztán több szempontból is értékeljük s összesítjük, hogy a rugalmas ügyintézés érdekében meggátoljuk a hasonló problémák ismétlődését, összesítéseink, általános következtetéseink tárgyául évente mintegy 30 ezer írásbeli és szóbeli panasz szolgál. # Pártunk XV. kongresszusa határozatban hangsúlyozta az ellenőrzési munka tartalmi és minő«. ségi javításának szükségességét. Az elmúlt egy-másfél esztendőben bizonyosan hozzáláttak már e követelmény gyakorlati megvalósításához. Befejezésül ezért hadd kérdezzük meg: mit kell tenni ahhoz, hogy az ellenőrzési munka még hatékonyabbá, eredményesebbé váljék? — Már a CSKP legutóbbi kongreszszusa előkészítésének időszakában, de főképpen az itt elfogadott határozatok teljesítése során mind az ellenőrzési rendszer központi, mind annak alacsonyabb szintű szerveiben valóban fölmerült a kontrollmunka minőségi javításának igénye. E célkitűzés valóra váltása érdekében egybehangoltabbá tettük ellenőrzési tevékenységünk gyakorlati menetét. Ez átfogóbbá s alaposabbá teszi a vizsgálat menetét és kizárja egyben az esetleges kettősséget is. A jövőben az ellenőrzés különböző formáit — főképp a termelőüzemekben — még összehangoltabbá kell tenni. Komoly fogyatékosságként említem, hogy a sikeres kontrolimunka általános irányelveit sokhelyütt még nem bontották le a helyi körülményekre. Ez pedig nem formális kérdés, hanem súlyos mulasztás, mert ez egyben azt is jelenti, hogy az illetékesek az ellenőrzési tevékenység tervszerűségét, céltudatosságát és a vezető beosztású dolgozók személyes felelősségét célzó kormányhatározat teljesítését is figyelmen kívül hagyták! Bőven akad még javítani való az alacsonyabb szintű ellenőrző és revíziós szervek munkájában is. Itt elsősorban arra gondolunk, hogy a felelős vezetők építsék ki a belső, állandó üzemen belüli ellenőrzés feltételeit és személyes tekintélyük latbavetésével támogassák e nemzetgazdaságilag rendkívüli fontos fegyelemszilárdító s törvényvédő szervek munkáját. Természetesen, az ellenőrző szervek is csupán autoritativ, de objektív következtetésekkel vívhatnak ki maguknak tekintélyt a gazdasági vezetők és a dolgozók körében. Csak így lehet eredményes az általuk felfedett fogyatékosságok kiküszöbölése ... Beszélgetésünk befejezéseképpen hadd adjak hangot annak a meggyőződésemnek, hogy az ellenőrző és irányító szervek, illetve a dolgozó tömegek széles rétegeinek aktív támogatásával sikerül megvalósítanunk a CSKP XV. kongresszusa által megszabott igényes feladatokat. A szocialista ellenőrzési munka lenini elveinek alkalmazásával és a gazdasági-társadalmi fejlődés idei tervmutatóinak maradéktalan teljesítésével méltóképpen ünnepelhetjük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulóját. # Miniszter elvtárs, köszönjük a beszélgetést! 17
