A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-15 / 41. szám

KÉRDÉSEK:

1. Nevezze meg Fidel Castro párt- és állami funkcióját.

2. Mi a neve annak a tartománynak, amelyben Fidel Castro vezetésével felkelés kezdődött Batista tábornok diktatúrája ellen?

3. Melyik évben vette fel Kuba a diplomáciai kapcsolatot először a Szovjetunióval?

zött viszont évente már több mint 10 százalékkal növekedett.

Csődöt mondott az 1961-ben az Egyesült Államok nyomására az Amerikai Államok Szervezete által a szigetországra kimondott gazdasági embargó — a Szovjetunió és a többi szocialista ország azonnal Kuba segítségére sietett. Néhány év alatt igen szoros gazdasági kapcsolatok alakultak ki a szigetország és szocialista gazdasági partnerei között. Valóságos tengeri és légi híd épült ki a szocialista országok és Kuba között, hogy a lakosság és a fejlődésnek indult népgazdaság ne szenvedjen hiányt a legfontosabb cikkekben. A szocialista közösség kezdeti segélyezési tevékenysége fokozatosan gazdasági égyüttműködéssé alakult át, amely most már a KGST keretein belül folyik.

A nyolcmilliós lakosságú szigetország hatalmas nikkel- és kobaltkészletekkel rendelkezik, ugyanakkor jelentősek a króm- és horganyérc-, a mangán-, gipsz- és laterit-előfordulások is. Tavaly indult be az ország első ötéves terve, amely nem kis feladatok megvalósítását tűzte ki célul.

Az 1980-ig szóló terv előirányozza az iparosítás jelentős mérvű meggyorsítását, valamint a mezőgazdaság, a kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztését. Sor kerül a kikötők bővítésére és újak építésére, nagy ütemben fejlesztik a vegy- és a textilipart. Háromszorosára növelik a kereskedelmi flotta kapacitását, újjászületik az ország halfeldolgozó ipara is. Az ötéves terv 12—15 milliárd dollárt irányoz elő beruházásokra, ennek mintegy 30 százalékát fordítják iparfejlesztésre. A nagyszabású tervek megvalósításában a többi KGST-ország is tevékenyen kiveszi a részét.

Kubában másfél évtizeddel ezelőtt, a győzelmet követő években, olyan feladatok kerültek előtérbe, mint az anal-Fidel Castro többezres tömeg előtt mond beszédet

A népi kormány modern gyárakat épit

Guatemalában és a Karib-tenger más szigetein kezdtek fegyveres ellenforradalmi erőket kiképezni; természetesen amerikai specialisták vezették a kiképzést — amerikai pénzen.

1961. április 18-án kezdődött meg bombázó repülőgépek és haditengerészeti egységek támogatásával az invázió, az ellenforradalmi csapatok partraszállása a Disznó-öbölben. A kubai forradalmi erők azonban „Patria o muerte, venceremos!” — „Haza vagy a halál, győzünk!” jelszóval szembeszálltak és 72 óra leforgása alatt felszámolták az ellenforradalmárok agreszszióját. A győzelemmel a kubai nép határozott választ adott a forradalom valamennyi ellenségének, az imperialistáknak, hogy kész és képes visszaverni az ország függetlensége ellen irányuló bármiféle támadást.

Kuba a szabadság szigete, a nyugati félteke első szocialista országa. A forradalmi vívmányokat új alkotmány rögzíti. 1976. február 15-én népszavazás hagyta jóvá az első szocialista alkotmány tervezetét; február 24-én pedig törvénybe iktatták az 1940-es alaptörvény helyére lépő alkotmányt. Október 1C-én — és a 17-i pótszavazáson — pedig öt és fél millió választó eldöntötte, kik legyenek az első ízben megalakult tanácsok tagjai.

Kuba tizenhét év alatt felszámolta a félgyarmati múlt viszonyait. Szocialista alapokra helyezte a gazdaságot. A gazdasági növekedés adatai azt mutatják, hogy a szigetország lassanként megtalálta a fejlődés lehetőségeit: 1961 és 1965 között a társadalmi össztermék csak évi 1,9 százalékkal, 1966 és 1970 között 3,9 százalékkal, 1971 és 1976 köfabetizmus felszámolása. Ezt a csatát is sikerrel vívták meg. A „betűhadsereg” katonái két év alatt csaknem egymillió embert tanítottak meg írni, olvasni. Ma már az iskolakötelesek 99 százaléka jár általános iskolába, összesen 1,9 millió gyerek (a forradalom előtt csak 700 ezer járt). Fél millió a középiskolások száma (1958-ban csak 80 ezér volt). Az oktatás — a tankönyv- és tanszerellátás is — teljesen ingyenes. Az általános és középiskolások, akiknek a szülei dolgoznak, ingyen kapnak ebédet és uzsonnát.

Kuba nemcsak a legfiatalabb szocialista ország, azzal is büszkélkedhet, hogy minden harmadik ember tanul. Ebben is, mint sok másban, példaképe a szociális felszabadulásukért, gazdasági függetlenségükért harcoló latinamerikai országoknak.

9