A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-24 / 38. szám

Anton Orogvónyi, igazgotó özet Volos, tördelő irba Viliam, litográfus meléssel kapcsolatos épitkezéseken kí­vül a szociálpolitikai szempontokat is szem előtt tartjuk. Óvodát és üzemi ét­kezőt is létesítünk dolgozóink számá­ra. Az építkezést a számunkra elérhető legkorszerűbb módszerekkel végezzük. — A tervek szerint mikorra fejezik be az építkezési munkálatokat? — Ez az építkezés kiemelt beruházás. A tervek szerint 1978 végére kellene befejezni. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ez a határidő reális, be­tartható. Ebből pedig az következik, hogy 1979 januárjától az új nyomdában teljes erővel megindulhat a termelés. — Az új épületekben bizonyára kor­szerű nyomdaipari gépek beszerelését tervezik. Arra szeretném megkérni, hogy néhány szóban vázolja, milyen lesz a termelés ebben a korszerű üzemben. — Ahogy már az előbb is említettem kassai üzemegységünk építésénél a leg­korszerűbb módszereket alkalmazzuk; mindazt, ami jelenleg e téren európai színvonalat jelent. Az újjáépítés után a nyomdaipari termékek előállítása há­romféle módon: a könyvnyomással, of­szettel és mélynyomással történik majd. Természetesen a fűző; kötő és egyéb gépek is a legkorszerűbbek lesznek. A három említett nyomástechnikai eljárás közül az ofszetet kívánjuk a legjobban fejleszteni. Ami a kiadványok választé­kát illeti, főleg színes időszaki sajtóter­méket és rendszeres publikációk előál­lítását tartjuk szem előtt. A soröntö, il­letve egyes betűket öntő szedőgépeket fokozatosan a fényképezési eljáráson alapuló — ún. fényszedögépekkel vált­juk fel. — Jelenleg a Hét előállítását eléggé bonyolult körülmények között végzik. Az ún. montirozás itt Kassán, a nyomás viszont Bukócon történik. A vállalat ve­zetőségének s a dolgozóknak ez sok gondot okoz. Ennek ellenére az utóbbi időben a Hét rendszeresen érkezik az olvasókhoz. Hogyan oldották meg azo­kat a gondokat, amelyek egy évvel ez­előtt szinte még megoldhatatlanoknak tűntek? — A nyomdát ért elemi csapás után a Szlovákiai Nyomdaipari Tröszt vezér­­igazgatóságával közösen biztosítanunk kellett a hetilapok, folyóiratok, könyvek előállítását mind szlovák, mind pedig magyar nyelven. Az előállt helyzetben átmenetileg úgy oldottuk meg ezt a kérdést, hogy az előkészületi munkákat — a szedést, montirozást — kassai üze­münk, a nyomást, és a könyvkötészeti munkákat pedig a bratislavai Poligra­­fiai Vállalat végezte. Ezzel egyidőben hozzáláttunk a bukóci üzemegység re­konstrukciójához, hogy a nyomást és a könyvkötészeti munkákat ott tudjuk el­végezni. Bukócon megteremtettük azo­kat a feltételeket, amelyek lehetővé tet­ték a korszerű nyomdatechnika alkal­mazását. Annak ellenére, hogy alapjá­ban véve megnövekedett a termelési kapacitásunk, vannak még olyan kérdé­sek, amelyeket csak a kassai üzem új­jáépítése után tudunk csak véglegesen megoldani. Az is természetes, hogy a vállalaton belüli együttműködés bizto­sítása a Kassa és a Bukóci üzem kö­zött nem valami egyszerű. A mi felada­tunk azonban az volt, hogy a lehetősé­geinkhez mérten a lehető legtöbbet vé­gezzük ej; igy kerülhetett sor arra, hogy az idén,{január elsejétől a Hét előállí­tását teljes .mértékben vállalni tudtuk. Ez az eredmény a szerkesztőség és a nyomdai dolgozók közös erőfeszítésének köszönhető. — Hogyan lehetne a nyomdavállalat és a Hét szerkesztősége között még jobbá tenni az együttműködést? — Mindkét oldalon akad javítani va­ló. Mi a szerkesztőségtől jobb minőségű színes diapozitivokat kérünk. Mi viszont igyekszünk mindent megtenni, hogy ele­get tehessünk a szerkesztőség jogos kí­vánságának, ami a nyomópapír és a festék minőségének megjavítását illeti. — A sajtónapot ünnepeljük. Ha eb­ből az alkalomból valaki — mint a me­sében — teljesítené három kívánságát, mit kívánna? — Csak azt, hogy a nyomda újjáépí­tését határidőre be tudjuk fejezni; to­vábbá, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű papírt kapjunk, hogy nyom­dánkból csakis kifogástalan minőségű termékek kerüljenek ki. — S a vállalat dolgozóinak, a nyom­dászoknak? — Kellemes és egészséges munkakö­rülményeket. Orogványi igazgató kívánságaihoz hozzátehetjük a magunkét is. Éspedig azt: reméljük, hogy ha az ö kívánságai teljesedésbe mennek, akkor a Hét — s rajta kívül az itt előállított többi sajtó­termék is — mindig időben és jó minő­ségben kerül az olvasók kezébe. GÁL SÁNDOR FRANTISEK RAKOVSKY felvételei (2) GANÓCZY ANDOR (5) ÉS ARCHIV (1) A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN MACKÓSOK II. Jón Kosorinskyt, a Prefmontában tör­tént mackózás „főhősét”, már két társá­nak őrizetbe vételétől szemmel tartotta a rendőrség; de csak a Ján Cervenák és Gustáv Krósny ellen indított vizsgá­lati eljárás befejeztével tartóztatták őt le. Ellenkezett, méltatlankodott, kikérte magának, hogy ilyen piszkos ügybe mártsák .. . Természetesen, ő mit sem tud a Prefmonta páncélszekrényének föltö­réséről, az ellene emelt gyanúnak egy­szerűen egy fatális tévedésnek kell len­nie! . . . És Cervenák vagy Krósny? Sohasem hallott róluk az életében, sejtelme sincs, hogy kik is lehetnek ezek a gyanús alakok ... Fogságba kerülése után azonnal hoz­zálátott, hogy alibit teremtsen magá­nak. Néhány nap leforgása alatt hét tit­kos levelet írt az anyjának, a nővéré­nek és a barátainak, melyekben pontos utasításokat adott: ki-ki hogyan és mit valljon majd közülük a bírósági tárgya­láson. A kihallgatások során pedig to­vábbra is azt állította, hogy neki semmi köze ehhez a — szerinte — túlságosan együgyű mackózáshoz. A vizsgálati eljárás befejeztével a Bratislavai Kerületi Bíróság tárgyalta a három kasszafúró ügyét. Kosorinsky, a fővádlott, részleteiben is eltervelt, pontos alibit .eszelt ki: Teljes egészében tagadta bűnösségét, hiszen a szóban forgó estén betegen feküdt az édesanyjánál . . . Nem tagadja, azo­kat a titkos leveleket ő írta, ő akarta kicsempészni a "börtönből, de ezt csu­pán azért tette, hogy szeretteinek és is­merőseinek újra eszébe juttassa az igaz­ságot, az események pergésének részle­teit, hiszen a bíróság csak akkor sza­badíthatja föl őt e súlyos vád alól, ha teljes egészében bebizonyítja bűntelen­­ségét. Igen, homályosan most már Krásnyra is emlékszik, ha nem téved, akkor ta­lán a Kolostor borozóban találkoztak egyszer.. . Cervenák pedig már régen bosszút forralt ellene ... de neki való­ban semmi köze a 115 ezer koronás zsákmánnyal járt mackózáshoz, Krásny és Cervenák egyszerűen őt is be akar­ják rántani a csávába. Ezt vallotta tehát a fővádlottként elő­állított Ján Kosorinsky. A bírósági büntetőtanács elnöke má­sodikként Cervenákot szólítja vallomás­tételre, aki percek alatt bebizonyítja, hogy a vizsgálati fogságban töltött he­tek alatt számos „cselfogást" tanult fegyenctársaitól. Főképpen a tagadás módszerében gyűjtött remek tapaszta­latokat. — Nem, azon az éjszakán ki sem húztam a lábamat otthonról... — vallja szemrebbenés nélkül. De akkor őrizetbe vétele után miért ismerte be tettét és miért ismételte meg többször is ezt az állítását? Válaszképpen a ha­zugságot újabb hazugsággal tetőzi: a nyómozótisztek becsapták őt, mert azt ígérték neki, hogy ha elmondja a történ­teket, szabadlábra engedik! Csupán Krásny ismételte meg teljes egészében a vizsgálati eljárás során tett vallomását a bíróság előtt is. Tanúvallomásokkal folytatódott a per: A tárgyalásra megidézett nyomozótisz­tek visszautasították Cervenák valóban logikátlannak tűnő állítását, miszerint erőszakkal és csalóka ígéretekkel bír­ták őt rá az előzetes vallomástételre Bizonyítékként a jegyzőkönyveken sze­replő saját kezű aláírásaira utaltak. A bíróság pőstyéni tanúkat is meg­idézett. Szerintük Krásny szerényen köl­tekezett ebben a világhírű fürdőváros­ban, látszott a magatartásán, hogy nincs nála sok pénz . . . cellatársai pe­dig azt vallották a bíróság előtt, hogy Krásny nem titkolta előttük egy páncél­­szekrény föltörését. Bűntársaiként előt­tük is Kosorinskyt és Cervenákot jelölte meg. A büntetőtanács aztán a bírósági or­vosszakértő véleményét hallgatta meg, aki Kosorinskyt ugyan bizonyos lelki za­varokkal küszködő személyiségként ha­tározta meg, de kivizsgálásai során a lelki betegség jeleit nem tapasztalta nála, így teljes mértékben felelősnek tartja őt minden tettéért. A több napig tárgyalt perben újabb s újabb tanúk, bírósági szakértők tesz­nek vallomást. Mindaddig, amíg a bün­tetőtanács nem kap teljes és igaz ké­pet a Prefmontában történt kasszafú­rásról. A hosszas kutatás után nyert igaz kép pedig úgy fest, hogy kiindulópontul Krásny vallomását kell elfogadni! Mind­hárman bűnösek tehát — ha nem is egyenlő arányban. Kosorinsky marad a fővádlott, rablás, lopás tekintetében neki vannak a leg­gazdagabb tapasztalatai és az is nyil­vánvaló, hogy ebben az esetben is ő volt a kezdeményező . .. Erre, valamint makacs tagadására és hamis tanúvallo­mástételére való tekintettel a kerületi bíróság büntetőtanácsa úgy döntött, hogy átneveléséhez huzamosabb időre lesz szükség, ezért Kosorinskyt 12 évi szabadságvesztésre ítélte. E mackózás ügyében a második fő­szerep Cervenáknak jutott. Az akció le­bonyolításához a kasszafúrók rendelke­zésére bocsátotta a gépkocsiját és sa­ját kezűleg is tevékenyen hozzájárult a páncélszekrény föltöréséhez s kifosztá­sához ... A bíróság előtt tanúsított ma­gatartása pedig azt bizonyította, hogy személyében egy erkölcsileg romlott egyéniségről van szó, akit hosszabb ideig izolálni kell a társadalomtól. Az ítélet: tízesztendei börtönbüntetés. Részben kisebbnek tekinthető Gustáv Krásny vétkessége, aki viszonylag fiata­lon bonyolódott az ügybe és fenntartá­sok nélkül beismerte tettét. A bíróság ezért a „büntetőtaxa” alsó határát: nyolcévi fegyházi ótnevelést szabott meg számára. Kosorinsky és Cervenák a legszigo­rúbb büntetési feltételek között töltik le büntetésüket, szabadulásuk után pedig további két esztendeig hatósági fél­­ügyelet alatt állnak majd. A büntetés további része mindhármukra vonatko­zik: meg kell téríteniük a Prefmontának okozott anyagi kórt. Az erre vonatkozó „fejadagok" pontos elosztása: Krásny tizenötezer, Kosorinsky negyvenezer és Cervenák hatvannégyezer korona! A három kasszafúró ügyének, az eset első fokon történt lezárása után, utó­­játéka is volt. Mindhárman fellebbeztek az ítélet ellen. Az SZSZK Legfelsőbb Bí­rósága azonban — a mackózás törté­netének újratárgyalása után — teljes egészében helyben hagyta a kerületi bí­róság döntését és ezzel jogerőre emel­te, végérvényesen lezárta az ügyet. Ko­sorinsky és társai most bőven eltűnőd­hetnek azon: szabadulásuk után miként kezdenek majd új életet? ... EMBERI snR&ng 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom