A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-24 / 38. szám

Imegbecsülést ÉRDEMLŐ Ikultúrmunkasok MOTTÓ: Nem elég a célt látni; járható útja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elől indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! VÁCI MIHÁLY A CSEMADOK XII. országos közgyűlésén számos küldött hangsúlyozta, hogy a szövetség csak úgy érhetett el szép eredményeket tevékenysége utóbbi öt esztendejében, hogy számíthatott a lelkes, tenni kész kultúr munkás ok népes seregére. Ezek az emberek fáradságot nem ismerve tanítanak másokat, vagy fáradságot nem ismerve tevékenykednek maguk is. A közgyűlésen elhangzottak késztették szerkesztőségünket arra, hogy levélben forduljon a CSEMADOK járási titkárságaihoz: küldjék be címünkre járásuk öt legismertebb, legtevékenyebb kultúrmunkásának nevét. A járási titkárságoktól postafordultával kaptuk meg, amit kértünk, s máris kopogtathattunk levelünkkel és kérésünkkel legönzetlenebb és legtevékenyebb kultúrmunkásaink ajtaján. Számos válasz van már az asztalunkon, amelyekben az érintettek keresetlen, de őszinte szavakkal mondják el, mi késztette őket arra, hogy szabad idejük nagy részét a szocialista magyar kultúra ügyének szenteljék, mit jelent számukra ez a nemes feladatvállalás, összeegyeztethető-e szerintük a munkahelyi és kulturális feladatok teljesítése, mennyire értékelik fáradozásaikat legközvetlenebb környezetükben, falujukban, városukban, járásukban, hogyan néznek rájuk azok, akik nem méltányolják kellőképpen a kulturális előrehaladás érdekében kifejtett munkát stb. S mi mai számunkban megkezdjük legaktívabb kultúrmunkásaink véleményének a közlését. Ilyen módon is további megbecsülést akarunk szerezni azoknak, akik immár évtizedek óta erőt, időt, fáradságot nem kímélve munkálkodnak szoc. magyar kultúránk felvirágoztatásán. • • • A sikerrel végzett munka öröm­mel tölti el az embert. Buzdítólag hat további tevékenységére. Az esetleges kudarcból is le lehet vonni a megfelelő tanulságokat. Még iskolás koromban hallottam ilyen megjegyzéseket a taní­tómtól, és azóta már sokszor meggyő­ződtem e megjegyzések igaz voltáról, öt éve vagyok a CSEMADOK kalászi helyi szervezetének elnöke, és ez éppen elég idő arra, hogy az ember szám­vetést csináljon. Mit tettem jól, mit tet­tem rosszul? A közösség érdekében kifejtett munka felemelő érzés. És az ember arra törek­szik, hogy tervszerű, átgondolt kulturá­lis munkával örömet szerezzen mások­nak, gyarapítsa tudásukat, szélesítse látókörüket. Ez az, amit én mindig szem előtt tartok. 135 tagot számláló helyi szervezetünk jelenti számomra az állan­dó biztatást, a még jobb munkára ser­kentést. Szülőfalum kulturális életének sokszínűségére törekszem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy én tartom kezemben a gyeplőt, falum kulturális életének irányítását, hiszen minden szervezet kiveszi részét ebből a munká­ból. Egy vagyok a többi között, aki hozzá akar járulni az emberek kulturáltabb életéhez, aki szívesen szervez a község lakossága számára különféle akciókat, és megelégedéssel tölti el, ha a mun­kájának eredményét látja. Hogyan lehet eredményeket elérni? Szervezni és irá­nyítani kell. A jó szervezési munka az alapja mindennek. Persze nagyon tág fogalom a jó szervezés. Le is szűkítem az értelmét. Konkrét akciók szervezése, különféle amatőr csoportok összehozá­sa jelenti kezdetét az eredményes mun­kának. A CSEMADOK helyi szervezetének citerazenekara az egyik ilyen amatőr csoport. Számos alkalommal szerzett már kellemes perceket a közönségnek. A folklór és színjátszó csoport is ered­ményesen tevékenykedik. Az utóbbi 1973-ban kezdte meg működését. Tag­jai azóta is rendszeresen próbálnak, színdarabokat tanulnak és mutatnak be. A kalásziak szívesen megnézik a színelőadást, s örömmel tapasztalom, hogy egyre nagyobbak az igényeik. Igyekezetünk arra irányul, hogy eleget tegyünk az elvárásaiknak. Eddig még minden előadásukkal sikert aratott a színjátszó csoport. Az előadások szín­vonala is évről évre emelkedik. Szá­momra az első színdarab bemutatása jelentette a legnagyobb élményt. Jókai Mór: A debreceni lunátikus c. darabja. 1973-ban mutattuk be. Akkor még kez­dők voltunk. Tapasztalattal nemigen rendelkeztünk. A siker minden fáradsá­got megér. A szűnni nem akaró taps egyszerre elfelejteti a próbák keserveit. Aztán következtek a többi darabok. Alojz Jirásek: Vojnárné, Szigligeti Ede: A cigány és Ferko Urbánek: A vadorzó felesége c. színdarabok. Említettem már, hogy folklór csoport­ja is van helyi szervezetünknek. A népi hagyományok gyűjtésével, feldolgozásá­val és bemutatásával foglalkozik. Dicsé­retre méltó teljesítményének számít az 1975-ben betanult önálló műsor. „Gyöngykoszorú" címmel felelevenítette SZARAZ FERENC, Kalász, nyitrai járás EGY VAGYOK A SOK KÖZÜL a száz évvel ezelőtti kalászi lakodalmi szokásokat. Műsoraikkal nemcsak a helybelieket szórakoztatják. Ellátogat­nak a szorhszédos falvakba is. A leg­­hálásabb/ közönséggel Egerszegen és Nyitracsehin találkoznak. A népi hagyo­mányok ápolásánál szeretnék egy kicsit elidőzni. A gyűjtés alapos és hosszadal. más munkát igényel. A szocialista élet­környezet hatással van azokra, akik a népi szokásokat őrzik. S a népi kincsek lassan feledésbe merülnek. Nemcsak a gyűjtés okoz gondot, de a gyűjtött anyag színpadra alkalmazása is. Kevés a szakképzett koreográfus. Nincs, aki segítsen, útba igazítson. Mi laikusok próbálunk aztán megbirkózni a nehéz­ségekkel. Az igényes és hosszadalmas munka a betanult anyag előadásával ér véget. Itt lenne szükség a szakembe­rek beavatkozására. A népi kincs meg­őrzésére, rögzítésére. A televízióra és a rádióra gondolok. A feljátszás anya­giakhoz juttatná a folklórcsoportot. Ahogy ez nem egy esetben a szlovák csoportoknál történik. A tevékenység nem csupán a kezde­ményező érdeme. Régóta tudjuk, hogy „egy fecske nem csinál nyarat". A la­kosság legszélesebb rétegeit kell be­vonni a munkába. Fiatalokat és idő­sebbeket egyformán. Nagyon szükséges a megfelelő összhang más tömegszer­vezetekkel. Az összehangolt munka már magában véve is eredmény, örvendetes a fiatalok aktivitása. Nemcsak a SZISZ- ben, de a CSEMADOK helyi szervezeté­ben is tevékenykednek. Mik a terveim a jövőben? Legna­gyobb óhajunk és vágyunk, hogy folklór csoportunk végre eljusson a Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválra. A munkahelyi feladatok és a kulturális tevékenység számomra csak nehezen összeegyeztethetők. Egészségügyi dol­gozó vagyok. Hivatásom nem ér véget mindig a munkaidő leteltével. Persze így is találok időt arra, hogy kulturális munkával foglakozzam. A magyar kul­túra ápolása és terjesztése szívügyem. Tevékenységemmel — úgy is, mint a hnb képviselője — elnyertem a lakos­ság bizalmát. Az elért eredmények legalábbis ezt bizonyítják. Nemcsak ne­kem, hanem falum egész lakosságának és azoknak is részük van ebben, aki fáradságot nem ismerve együtt töltik vele a hosszú téli estéket. A kulturális tevékenység sokszor ütkö­zik akadályba is. Ezek nem leküzdhetet­len akadályok. S vannak problémák, amelyek még megoldásra várnak. En­gem történetesen elszomorít, hogy a CSEMADOK nem tartozik a Nemzeti Fronthoz. Pedig munkáját mindig a CSKP politikájának szellemében végzi. SZARAZ FERENC A CSEMADOK helyi szervezetének színjátszó csoportja 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom