A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-17 / 37. szám
Kővetkező szórnunk tartalmából: Búkor József: MINDENT A KÖZÖNSÉGÉRT Filter Magda: AZ ELET HORDOZOI II. Keszeli Ferenc: EBÉDSZÜNET A SZŐLŐHEGYEN Gál Sándor: A „Ml- NYOMDÁNK Lacza Tihamér: AGROKOMPLEX 77 Címlapunkon Kontár Gyula, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizott-^ ságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, Főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Kral Petemé. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Ob. chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SOTI 6/46. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmányának tervezete, ez a rendkívül jelentős dokumentum — amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a szovjet állampolgárok elé terjesztett országos vitára — történelmi mérföldkő: nemcsak a szovjeték hazájában, hanem szerte a világon, hiszen általános, nemzetközi érvényű. Megmutatja, miként érvényesül a gyakorlatban Marxnak, Engelsnek és Leninnek a szocialista és kommunista rendszer kiépítéséről szóló tanítása abban az országban, amely 60 évvel ezelőtt elsőként lépett a történelem legemberibb és legigazságosabb társadalmi rendszeréhez — a szocializmushoz és a kommunizmushoz — vezető ismeretlen, rögös, de győzelmes útra. A dokumentumban az SZKP és a szovjet állam elemzi és általánosítja a jelenlegi (1936-ban elfogadott) alkotmány elfogadása óta a szovjet társadalomban végbement mélyreható politikai, gazdasági és ideológiai változásokat. Ez az alkotmány a társadalmi fejlődésnek azt a fokát deklarálta, amelyet a tudományos kommunizmus „a szocializmus alapjainak felépítése" terminussal jelöl. Az alkotmánytervezet már az új történelmi valóságban gyökerezik: alapja a felépített, fejlett szocialista társadalom, a társadalmi haladás legfelső stádiuma. A tervezet öszszefoglaló képet nyújt a fejlett, érett szocializmusról, s e szocializmus alap. vető tulajdonságairól: hangsúlyozza az osztály- és szociális szerkezet, a nem. zetek és nemzetiségek Internaclonálls közössége, a politikai és a gazdasági rendszer, valamint a kultúra magas fokú fejlettségét, továbbá a szovjet állam külpolitikai sikereit. Eddig sohasem tapasztalt mádon fejti ki a szovjet szocialista államiságot és össznépi demokráciát, a szovjet állampolgárok jogait, lehetőségeit és kötelességeit, leírja a Szovjetunió (mint szövetségi állam) nemzetiségi-állami elrendezését, rögzíti az államhatalmi és Igazgatási szervek rendszerét és számos további elvet, amelyet — összefüggéseikben — a szovjet össznépi állam alaptörvényét képezik. Ilyen szempontból felbecsülhe. tétlen politikai és ideológiai Jelentőséggel bír Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, az Alkotmánybizottság elnökének az új szovjet alkotmánya tervezetéről, az SZKP KB májusi plenáris ülésén megtartott beszéde. Leonyid Brezsnyev sokoldalú tudományos elem. zést adott a szovjet nép világtörténelmi jelentőségű sikereiről, az új alkotmány elfogadásának szükségszerűségéről, az új alkotmány fő elveiről és irányvonalairól, amelyek a kommunista társadalom további, sikeres építésére irányulnak. A szovjet társadalom sikereit az alkotmánytervezetnek főként a politikai rendszer című fejezete rögzíti. A szovjet szocialista államot a következőképpen jellemzi: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége szocialista össznépi állam, amely a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek, az ország minden nemzetének és nemzetiségének akaratát és érdekeit képviseli." A javaslat továbbá hangsúlyozza, hogy minden hatalom a népé. A nép a Szovjetunió politikai alapját képező szovjetek, a népi küldöttek révén gyakorolja az államhatalmat. Az alkotmánytervezet leszögezi, hogy a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, a politikai rendszer s minden állami és társadalmi szervezet magva Dr. MARIÁN VELIKY kandidátus, A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÁLLAMÉS JOGTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSA NAGY a népek biztonságának megszilárdítása és a nemzetközi együttműködést tűzi ki. A szocialista haza védelme című fejezet kimondja, hogy a szovjet állam biztosítja a szocialista vívmányok védel. mét, a nép békés munkáját, a Szovjetunió függetlenségét és területi épségét. Az alkotmánytervezet felsorolja az össznépi demokráciát biztosító intézményeket. Ezek arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunióban szüntelenül mélyül és tökéletesedik a szocialista demokrácia. Kimerítően megfogalmazza a tanácsok fejlesztésének demokratikus elveit, tekintettel a Szovjetunió politikai rendszerében betöltött szerepükre és feladatukra. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa foglalkozik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének hatáskörébe tartozó kérdésekkel. A helyi tanácsok nemcsak a helyi jelentőségű kérdések megoldásával foglalkoznak, hanem jogkörüknél fogva a területükön működő szervezetek tevékenységét is ellenőrzik és koordinálják. Az alkotmánytervezet a választási JELENTŐSÉGŰ DOKUMENTUM a Szovjetunió Kommunista Pártja. Az SZKP a népért van és a népet szolgálja. A marxista-leninista tanítással fölfegyverzett kommunista párt határozza meg a társadalmi fejlődés fő perspektíváját, a Szovjetunió bel- és külpolitikájának Irányvonalát, Irányítja a szovjet nép nagy alkotó tevékenységét, és terv. szerű — tudományosan Is megindokolt — jelleget ad a kommunizmus győzelméért vívott harcnak. Az alkotmánytervezet a szovjet társadalom gazdasági rendszerének Intézményeit Is pontosan meghatározza. A Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdonai ide tartozik az állami (össznépi) tulajdon; a kolhozok és más szövetkezetek tulajdona; a szakszervezetek és más társadalmi szervezetek tulajdona. A tervezet a Szovjetunió gazdasági rendszerét egységes nemzetgazdasági komplexumként fogja fel, amely magában foglalja — az állam egész területén — a társadalmi termelés, elosztás és csere valamennyi összetevőjét. A gazdaság állami irányításának fő eszköze az állami terv, amelyben a szocialista állam központi irányítása összekapcsolódik a vállalatok, a trösztök és a gazdasági szervezetek gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza azt a rendkívüli fontos elvet, hogy a szocializmusban a társadalmi termelés legfőbb célja az emberek egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek a kielégítése. Az alkotmánytervezet rögzíti a szovjet állam fontos szerepét a szovjet társadalom egyöntetűségének megerősítésével, a személyiség harmonikus fejlődése feltételeinek kialakításával, a népi iskolarendszer, az egészségügy, a tudomány és a kultúra fejlesztésével, valamint a munka- és életkörülmények javításával kapcsolatban. A szovjet állam külpolitikai tevékenységének legfőbb elveként a békéért vívott harcot, rendszer tekintetében Is Jelentős változásokat rögzít. Míg az eddigi alkotmány szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába csak a 23., a szövetséges köztár. saságok legfelsőbb tanácsaiba pedig csak a 21. életévüket betöltött személyeket lehetett megválasztani, az új alkotmánytervezet szerint, ezt a jogot minden 18. életévét betöltött szovjet állampolgárra kiterjesztik. Ez az új rendelkezés szemléltetően bizonyítja, miként gondoskodik a társadalom a fiatal generációról, mennyire bízik az ifjúságban. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza a szakszervezetek, a Komszomol és töb. bi társadalmi szervezet szerepének és jelentőségének szüntelen növekedését. A szovjet dolgozók társadalmi szervezetei jogot kapnak, hogy kezdeményezően lépjenek fel a törvényhozás területén és hogy részt vegyenek a politikai, gazdasági és szociális-kulturális kérdések megoldásában. Jelentősen kifejti és tökéletesíti az alkotmánytervezet a szovjet állampolgárok jogairól szóló határozatokat. A szovjet állampolgárság. Az állampolgárok egyenjogúsága című fejezet rögzíti valamennyi szovjet állampolgárnak a törvény előtti egyenlőségét, tekintet nélkül nemére, fajára vagy nemzetiségi stb. hovatartozására. Kiterjedten biztosítja az állampolgárok szociális jogait: a jogot a munkára, a pihenésre, az egészségvédelemre, a szociális gondozásra, a művelődésre, a kulturális értékek használatára, a tudományos, műszaki és művészi alkotó tevékenységre stb. Egész összefoglaló rendszere ez a szovjet állampolgárok jogainak és szabadságjogainak, amilyeneket nem ismer a történelem. Tartalmuk egyre mélyül s ugyanakkor politikai, gazdasági és jogi biztosítékaik is növekednek. Az alkotmánytervezet továbbá érdekes módon deklarálja a szovjet állampolgár jogát, a pályaválasztásra, a társadalom szükségleteivel összhangban a tehetsé-
