A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-10 / 36. szám
Nagyszámú vietnami fiatal részesül szakmai képzésben a Szovjetunióban. A képen fiatal vietnami folyami hajósok, a rosztovi technológiai tanintézet növendékei, a „Leninszkaja Iszkra" hajón ismerkednek a navigációval Észak- és Dél-Vietnam egyesülését ünnepli a nép Ez volt az első traktor, amely a Vietnami Demokratikus Köztársaságban készült jén az ország északi részében csupán 100 üzem volt, amelyek hozzávetőleg 85 ezer munkást és hivatalnokot foglalkoztattak. Vasgyár, vegyi és gépipari üzem egyáltalán nem volt. A könnyűipar a szövetanyag gyártásában nem érte el az egy lakosra eső egy métert sem. 1961-től, az első ötéves terv kezdetétől az iparban alapvető változások mentek végbe. A nehézipar részeként több tucat nagy és közepes üzemet hoztak létre, s a gépipari üzemek százait állították a termelés szolgálatába. Jó feltételeket teremtettek a vegyipari, az építőanyag- és a könnyűipari termeléshez. Ezeknek az ipari ágazatoknak a létesítése szükséges volt ahhoz, hogy a népgazdaság kulcsfontosságú ágazataiban zökkenőmentesen teljesíthessék a termelési feladatokat. A nehézipar meg. teremtésével fokozatosan megoldódott a mezőgazdaság gépesítése, a közlekedés megjavítása és a könnyűipari termelés növelése. Akik csak keveset olvastak Vietnamról, azok talán nem is tudják, hogy a francia megszállás idején a villamosenergia-termelés csupán néhány városra korlátozódott, s az össztermelés alig érte el a 31 ezer kWt. Fontos feladat volt tehát az eredeti áramelosztó telepek felújítása, s a jelentős gazdasági területeken nagy és közepes nagy. ságú erőművek építése. Ezek teljesítménye már eléri a 100 ezer kilowattot. 1971-ben felépült Thacban a vízi erőmű, amely minden áramelosztó telep telje, sítményét beleértve kétszeresét adja az 1939. évi villamosenergia-termelésnek. Az 1974-ben üzembe helyezett Ninh Binh-i hőerőműnek a thacihoz hasonló a teljesítménye. A fejlődés ütemére jellemző, hogy az 1974-ben a mezőgazdaság számára termelt villamos energia négyszer nagyobb, mint 1965-ben és kétszer nagyobb, mint 1972-ben. Hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság szegénységet, nyomort, elmaradottságot örökölt a feudális rendszertől, azt az ország északi részében a szeptemberi forradalom előtti állapotok a gazdasági életnek szinte minden területén bizonyítják. A szeptemberi forradalom előtt csupán néhány, javítási munkálatokat végző gépipari üzem működött, amelyeknek nagy többsége inkább kisüzemnek vagy iparosműhelynek illett be. A szeptemberi forradalom után a Ho Si Minh vezette demokratikus Vietnam nagy figyelmet szentelt a gépipar kiépítésének. Nem véletlen, hogy ez a fontos ágazat ma már az ipari össztermelés húsz százalékát adja. A gépipar Diesel-motorokat és traktorokhoz néhány kiegészítő gépi berendezést szállít a mezőgazdaságnak. E termelési ágazat kiépítésével lehetővé vált a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való fokozottabb áttérés, s ma a mezőgazdasági területek nyolcvan százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. A gépipar nagy szerepet játszik a szállítás fejlesztésében is. Vontatóhajókat, motorcsónakokat, nyolcszáz és kétezer tonnás teherhajókat, mozdonyokat, gépkocsikat, pótalkatrészeket stb. gyárt. Az építőiparban és az erdőgazdaságban nagy hasznát veszik a szállítóeszközöknek, a keverőgépeknek, a markológépeknek és a szükséges pótalkatrészeknek. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a mezőgazdaság szocializálását történelmi jelentőségű földreform előzte meg. A szövetkezetesítés a termelési viszonyok forradalmasításának, a műszaki forradalomnak és a kulturális forradalomnak az eredménye. A mezőgazdasági jelentős változáson ment át. A szövetkezetekbe tömörült kistermelők ma már szocialista nagyüzemi termelést folytatnak. A francia gyarmatosítók 80 esztendő alatt csupán 12 duzzasztóművet építettek. A népi kormány nagy haladást ért el a vízgazdálkodás fejlesztésében. 1955—1972 között több mint ezer nagy és közepes nagyságú duzzasztóművet hozott létre. Ezzel hatalmas földterületek öntözését tette lehetővé. Az okos és tervszerű vízgazdálkodással megnőtt a rizsföldek A szovjet szakemberek segítségével épült Thac Ba-i vízi erőmű Tavaly hosszú és sok áldozatot követelő felszabadító háború után egyesült a két Vietnam, s az új állam neve Vietnami Szocialista Köztársaság lett. Alig van a világnak még egy olyan országa, amelyről annyit írtak volna a lapok, mint Vietnamról, a vietnami népnek a francia gyarmatosítók és később az amerikai betolakodók ellen vívott hősies küzdelméről, Vietnam a hátsó-indiai félsziget keleti részén fékszik. Éghajlatát a monszunok kormányozzák. Az egyenletes termelésbe gyakran beleszól a tájfunok pusztítása. Az ország összterületéhez viszonyítva kevés a megművelhető föld, s a vietnami parasztnak keményen meg kell dolgoznia a mindennapi kenyérért. Rengeteg csapadék és aszály, ez a két tényező a termelés legfőbb szabályozója. Az aszály elleni védekezés alapját az évezredek óta közös erővel épített gátrendszerek alkotják. Az áradások ellen viszont nehéz védekezni. Teljesen érthető tehát, hogy a vietnamiak ugyanolyan mértékben gyűlölik az árvizet, mint az idegen betolakodókat. A II. világháború befejezése után, 1945. szeptember 2-án, Ho Si Minh elnök bejelentette a független Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulását. A függetlenné vált állam nemcsak a feudális és gyarmati idők szörnyű csődtömegét örökölte, hanem az ország történelmének legnagyobb éhínségét is. 1944 telén és 1945 tavaszán kétmillió ember halt éhen. Ho Si Minh, a Vietnami Dolgozók Pártjának és az új demokratikus államnak az elnöke ezért fogalmazta meg híres hármas jelszavát: Harc az éhínség ellen; harc az írástudatlanság ellen és harc a külföldi agresszió ellen. S az északi területeken nemcsak hangoztatták, de meg is valósították, hogy a föld azoké, akik megművelik. Ebben az időszakban majdnem egymillió hektár rizsföldet osztottak fel ideiglenesen a parasztok között. Nem kell különösebben kommentálni, hogy a demokratikus államnak ez a humánus intézkedése döntően hozzájárult a Dien Bien Phu-i győzelemhez, vagyis a francia gyarmatosítók teljes vietnami vereségéhez, A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a földreform végrehajtása óta nincs éhhalál, noha jócskán akadtak olyan természeti katasztrófák, amelyek a múltban százezrek éhhalálához vezettek volna. Az amerikai beavatkozás sem tudta a vietnami népet térdre kényszeríteni. Az igazságos harc és az ezt támogató nemzetközi szolidaritás az amerikaiakat is meghátrálásra kényszerítette. A bombázások, a korszerű fegyverek nem oldottak meg semmit. El kellett fogadni a vietnami népnek ke'dvező békefeltételeket, amelyek alapján tavaly egyesülhetett a két országrész, s megalakulhatott a 40 milliós Vietnami Szocialista Köztársaság. Az ország északi részében, a Ho Si Minh vezette Vietnami Demokratikus Köztársaságban az amerikaiak barbár bombázása ellenére is sikeresen folyt az építőmunka. Tudni kell azt, hogy például a francia megszállás ide-ÁZSIAI ORSZÁGOK A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS ÚTJÁN 8
