A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-03 / 35. szám
BÄRSONYVIRÄG Ne hiányozzon egyetlen virágágyból sem. Jellegzetes illata nem kellemetlen, inkább érdekes. A változatos magasságú, a sárga minden árnyalatában nyíló egyszerű vagy telt virágú fajták nyár elejétől a fagyokig hűséges, igénytelen de pompás díszei a kerteknek. A hoszszú szárú fajták 10 napig is frissen maradnak a vázában. Természetesen itt is érvényes a szabály: az elvirágzott részeket le kell vágni. A bársonyvirág szaporítása egyszerű. Március végén, április elején állandó helyükre vetjük őket. A magas fajokat és fajtákat 25, az alacsonyakat 20 cm sortávolságra. Kelés után hasonló távolságra ritkítsuk. A ritkításnál kikerülő 4—5 cm-es növényeket, ha szükség van rá, máshol elültethetjük. A különböző sárga színű fajtákat ültethetjük egymás mellé, szép, meleg színfoltot kapunk. (Kontár Gy. felvétele) A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEKRŐL Nemcsak pedagógiai szaklapok, hanem úgyszólván minden rangosabb, társadalmi problémával foglalkozó folyóirat, újság hasábjain gyakran felmerül — a hazai és a külföldi sajtóban egyaránt — a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás rendkívül időszerű problémája. Az egyes szerzők nem értelmezik teljesen egységesen a fogalmat, de lényegében azokat a gyermekeket nevezik hátrányos helyzetűeknek, akiknek szociális viszonyaik kedvezőtlenebbek az átlagnál. Általában ez azt jelenti, hogy családi viszonyaikban különféle egyenetlenségek, hiányok akadályozzák zavartalan fejlődésüket, zökkenőmentes bekapcsolódásukat a tanulók közösségébe (megromlott és felbomlott családi élet, alkoholizmus, a szülők társadalomellenes magatartása, eltorzult erkölcsi arculata stb.). A törődéshiány következtében rendszerint fizikai lemaradásról is szó van, ami az iskolába lépő gyermekeknél csak fokozza a szellemi-erkölcsi lemaradást és eleve rossz kiindulóhelyzetet jelent a többi gyermekhez képest. A hátrányos helyzetet azonban nem csupán a szülők amoralitása, a kiegyensúlyozatlan családi élet okozza. A szülők huzamosabb betegsége, ismételt hosszas kórházi tartózkodása miatti magára hagyatottság, gondoskodáshiány ma is, nálunk is előfordulhat. Társadalmunkban egyre ritkábbá válik a szülők tartósan alacsony keresete és az ebből adódó állandó nélkülözés miatti hátrányos helyzet. Az viszont tagadhatatlan, hogy az erkölcsileg kifogástalan, de szakképzetlen és szerény jövedelmű fizikai dolgozó gyermeke a jó anyagi körülmények, kulturált és igényes szellemi környezetből érkező társaihoz képest szintén hátrányos helyzetű, hiszen a kultúra eredményeiből az objektív feltételek miatt lényegesen kevesebb jutott birtokába. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyetértünk a burzsoá társadalom azon véleményével, hogy a gyermek intelligenciája, tehetsége és a társadalom szempontjából hasznos tulajdonságok megléte a kiváltságos osztályok gyermekeinek jellemzője. Számos kutatás bizonyítja, hogy a pedagógusok nyugaton a munkások gyermekeit ma is fegyelmezetlen, udvariatlan, hanyag, fejletlen ízlésű és az iskolai munkára kevéssé motivált, önállótlan, nehézkes beszédű tömegnek nézik. A haladó szellemű tudósok nyugaton is túlhaladták a biologizáló álláspontot, s a kompenzációs nevelést propagálják, melynek alapja az az elmélet, hogy sem a tehetség, sem az intelligencia nem veleszületett tulajdonságok függvénye, hanem a környezet változatos, minőségi ráhatásainak az eredménye. Az úgynevezett ingerszegény környezetben élő gyermek fejlődése jóval lassúbb, szókincse, fogalmi köre szegényes, nehezen tudja magát kifejezni, mert a közvetlen környezet nyelvi kultúrája is alacsony. A nyelvi kultúra tényezői jelentik a családban használatos nyelv színvonalát, a gyermek beszéd - készségét, aktivitását, a gyermek beszédmódjának tudatos irányítását. Gondoljuk csak el, mennyire fokozhatja a hátrányos helyzet érzetét az a tény, ha a gyermek olyan iskolába, gyermekek közé kerül, ahol nem az anyanyelven folyik a tanítás! Hiszen az anyanyelvét beszélő gyermekektől is le van maradva, hát még a fogalmi, higiéniai és kulturális készséghiányhoz az idegen nyelvi közeg is hozzájárul! A pszichológusok szerint a hátrányos helyzetű és a jó tanuló tudásszintje között két iskolaévnyi különbség is lehet az első évfolyamban. Mekkorára emelkedik ez a különbség, ha még az anyanyelve is más, mint a jó tanulónak? A kezdeti kudarcélmények hatása olykor beláthatatlan következményekkel jár a gyermek további egészséges szellemi fejlődésére, alkalmazkodókészségének irányulására. Dr. Szeberényi Judit +++++++++++++++++++++++++++++ ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★*★★★★★ í i i * WATERLOO & ROBINSON Ez a két rokonszenves osztrák fiatalember hat évvel ezelőtt, egy amatőr táncdalversenyen találkozott először. Külön-külön is sikerük volt, de mégis úgy határoztak, hogy együtt is szerencsét próbálnak ... és néhány hónappal később megnyerték a Prix Musica elnevezésű osztrák könnyűzenei fesztivált. Ekkor már a hanglemezkiadók — főképpen az Amadeo-vállalat — is érdeklődtek Waterloo és Robinson iránt. Több kislemezük a nemzetközi slágerlisták élére tört és mindmáig sikerrel szerepelnek a különböző fesztiválokon is A sopoti, az ostendei vagy a belgrádi Music Cupe de Europe dalversenyeken való bemutatkozásuk művészi pályafutásuk sikeres állomásainak számít. Tavaly, az Eurovízió Dalfesztivál döntőjében a My Little World című számmal negyedikek lettek, és ezzel ötesztendei kemény munka után végleg befutottak az európai könnyűzenei élet élmezőnyébe. Júniusban, a Bratislavai Líra gálahangversenyén is pillanatok alatt elnyerték a Sportcsarnok közönségének rokonszenvét — és átütő sikert arattak. (m-) Kontár Gyula felvétele KONYHÁNK DÍSZEI Legtöbb időnket a konyhában töltjük. A közös étkezések jó hangulata a kellemes környezettől is függ. Ki-ki saját ízlése szerint alakítja, szépíti otthonát. A fenti kép egy fiatal házaspár lakásában készült. A fűszertartó polcot furnérlemezből alakították ki, majd belakkozták, hogy tartósabb legyen. A csészék eredetileg fehérek voltak. Pár koronáért megvásárolhatók. A szép színes virágokat a fiatalasszony saját kezűleg festette rájuk. (Prandl Sándor felvétele) 21
