A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-03 / 35. szám
A csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom ma az amatőr művészeti mozgalom legnépesebb művészeti ágazata. 60 aktív felnőtt énekkarunk és kb. 70 gyermek- és ifjúsági énekkarunkban kb. 5 ezer énekes szerepel. Ez a mennyiségi fellendülés a 60-as évek végétől napjainkig tart. Ezzel egyidőben szemmelláthatóan feljavultak a minőségi mutatók. Számos felnőtt, ifjúsági és gyermekkar a járás legjobbjai közé tartozik, fontos népnevelési munkát fejt ki. Többéves céltudatos munka termése eredményezte, hogy a 60-as évek végétől, illetve a 70-es évek elejétől a mozgalomnak két országos jellegű rendezvénye van. Ezek a galántai Kodály-napok, a felnőtt énekkarok fesztiválja, és az immár harmadszor sorra kerülő Gyermek- és Ifjúsági Énekkarok Központi Seregszemléje, melynek harmadik évfolyamát a Népművelési Intézet Újvárban rendezte meg. A felnőtt, valamint a gyermek- és ifjúsági gyermekkarok országos rendezvényére minden harmadik évben kerül sor, és részét képezik a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma által az öntevékeny művészeti mozgalomban rendezendő versenyek irányelveinek. Tavaly, még a nyár végén elindított toborzás eredményeképpen 51 énekkar jelentkezett az előkészületbe. (!!!) A feladat nem volt könnyű, hiszen önálló műsorukon kívül még a hat közös kötelező szám betanítása is nagy erőbedobást kívánt a karnagyoktól és kórustagoktól. A seregszemle küldetése volt az ifjúság körében az általános zenei nevelés színvonalának emelése, a magyar ifjúsági énekkari mozgalom fellendítése kapcsolatosan első helyen kell említenünk Homolya Éva vezetésével a kassai iskola gyermekkarát, Jónás Katalin vezetésével a peredi iskola gyermekkarát. A kassai kórus négy kompozíciót adott elő, s közülük a legjobban tetszett az igényes Néked zeng e dal, a madrigál stílus egyik legnagyobb olasz mesterének, Orázió Vecchi (1550—1605) számos koloratúrával átszőtt igényes műve és Balázs Árpád, kortárs zeneszerző, Készülőül kassai (Kosice) gyermekkórus Hogy lehet falun is kiváló kórust összehozni, arra ragyogó példa a peredi iskola gyermekkara a galántai járásban. Természetesen a siker alapja elsősorban Jónás Katalin tanítónő nagyszerű tevékenységével magyarázható. Kiváló muzikális adottságai, műsorválasztás, a művek átgondolt felépítése és szuggesztív vezénylése révén tudja megfogni az énekeseket, és így az egész énekkar nagyszerű muzsikáló közösséggé válik. Kiválóan érzi a gyermekhang lehetőségeit, ezért a gyerekek üdén. művészi produkció. Ehhez nagyon közel állt Szokolai: Sok kicsi sokra megy és Kodály: Gergelyjárás című kórusművének megszólaltatása. Jellemző és kellemes színfoltja volt a seregszemlének a korszerű, igényesebb művek előadására való törekvés, noha a feladattal nem minden kórus tudott kielégítően megbirkózni. Csalódást csupán a lévai pedagógiai gimnázium igénytelen, primitív műsorválasztása okozta. Sajnos, a kiválasztó bizottság ezt a kórust technikai okokból nem tudta előzetesen meghallgatni. Ifjúsági kórusaink helyzete aggasztó, hiszen csak három-négy működik országos viszonylatban, s ezek is csak gimnáziumokban találhatók. Szakközépiskoláinkban, kollégiumokban nincsenek énekkarok. Az átmenet a gyermekkórusból a felnőtt kórusba nagy problémát jelent és ez a jelenség negatívan hathat a jövőben a felnőtt énekkari mozgalom egyenletes fejlődésére. Egy másik kérdés, amelyről feltétlenül szólni kell és orvosolni kell, az maga a hangszer, az emberi hang tudatos kezelése, technikájának elsajátítása. Az a karnagy, énekes, énekkar, amely nem képezi a hangját, nem ismeri a hang technikájának, kezelésének alapjait, nem tudja teljes egészében megoldani az igényesebb művek művészi előadását. Méginkább előtérbe kerül az a kérdés a fejlődésben lévő gyermekeknél, akiknél sokkal nagyobb körültekintést igényel a hang kezelése. A közös éneklés ennek az énekkari találkozónak is elengedhetetlen szoros tartozéka volt. Az egyes műveket Janda Iván, Pálinkás Zsuzsa, Pintér Ferenc, Simek Viktor, Pálinkás Gyula és Lévay Tibor vezényeltek. Az énekesek és közönség egyaránt legmaradandóbb élménye Kodály: Ma-DALOLÓ IFJIJSAG és ennek keretében a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom utánpótlásának biztosítása. A seregszemle a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának nevelő jellegű hangversenyével kezdődött. Szombaton este az énekkarok a járás egyes községeiben szerepeltek, ahol bemutathatták teljes műsorukat. Kamocsa, Szőgyén, Besenyő és Köbölkút nagy szeretettel fogadta az egyes kórusokat. Ugyanakkor Újvárban a Szakszervezetek Házában ünnepi estet rendeztek a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére, melyen a berencsi és pedi gyermekkórusok, valamint a CSMTKÉ működött közre. Vasárnap délután a résztvevő énekkarok megkoszorúzták a Győzelem Emlékművét az újvári főtéren. Majd után a Szakszervezetek Házában megkezdődött a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok III. központi seregszemléje, melyen 12 gyermekkórus, két ifjúsági énekkar és a Veiké Lovce-i szlovák gyermekkórus szerepelt. A nyugat-szlovákiai kerületet 9 kórus képviselte: Kürt, Berencs, Komárom, Galánta. Várkony, Csilizradvány, Pered, Dunaszerdahely és Léva; a közép-szlovákiai kerületet csak a füleld kórus képviselte, míg a kelet-szlovákiai kerületből a bolyi, rozsnyói, pelsőci és a kassai kórus mutatkozott be. A dunaszerdahelyi járásból három, a rozsnyói és galántai járásból kétkét, a többi járásból egy-egy zenekar szerepelt. Egyáltalán nem volt képviselete Bratislava városnak, Bratislava járásnak, továbbá a nagykürtösi és losonci járásnak. Az énekkarok önálló szereplésével A geredi gyermekkórus dés című ciklusa. A kórus erénye a lágy és kiegyenlített hangzás minden szólamban, de egyúttal az egész kórusban is. A céltudatos és folyamatos hangképzés az alapja annak, hogy az egyes szólamok nem küzdenek a hangterjedelem problémáival, legyen az bármilyen dinamikai árnyalatban. A szólamok kidolgozása pontos volt. jókedvűen es felszabadultan énekelnek. Az ilyen énekkari produkció végső fokon örömet jelent a szereplőknek, mélyreható zenei élményt a közönségnek. Így születik meg a szereplők és a hallgatóság szoros kapcsolata. Valahol itt kezdődik a valódi VICZAY PÁL gyarokhoz című kánon összkari előadása. Ez a mesterien felépített kánon Vass Lajos eszményi karnagyi megformálásában bizonyára több énekesnek évekig ad lelkierőt a további szerepléshez. A seregszemle lehetőséget adott arra is, hogy a 'kórusvezetők és kórusok országos szinten konfrontálhatták művészeti törekvéseiket és repertoár-politikájuk orientációját. Mindehhez nagyon kedvező feltételeket biztosítottak a figyelmes újvári városi és járási szervek dolgozói, akik a szervezési kérdéseket részletesen kidolgozva remekül végezték munkájukat. Egyetlen fájó pont — a jó propagáció ellenére is —, az újvári közönség érthetetlen közömbössége volt. A jövőben ezt a kérdést talán egy helybeli énekkar bevonásával lehetne bizonyos mértékig ellensúlyozni, mert hihetetlen, hogy az újvári gyerekek nem szeretnének énekelni. Az újvári szeregszemle feltétlenül eredményes volt a kórusok további fejlődése szempontjából. Ha a jövőben még több segítséget kapnak iskolájuktól, a szülői közösségtől, s ha további lehetőségeket is jobban kiaknáznak, és pl. gyermek- vagy ifjúsági kórusokat szerveznek a zeneiskola, a helyi és járási pionírház, a helyi és járási kultúrház mellett vagy egyes üzemek keretében, akkor biztosra vehető, hogy a legközelebbi találkozáskor újabb eredményeket könyvelhetünk el a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom területén, amely szerves részét képezi egyetemes nemzetiségi kulturális tevékenységünknek. Emil Bisco felvétele 7
