A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-27 / 34. szám

SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPVISELETEK Györke (Durkov), a kassai (Kosice) járás egyik községe, amely a járási székhelytől délre fekszik. Hagyományőrző község. A mai napig megőrizte népviseletét. A közép és idősebb kor­osztály mindennapi viseletként hordja, munká­ba és ünnepnap egyaránt A »kendering“ a nők alsó ruhadarabja. A kendervá szón bál készült ing dereka térdig ér. Mellevarrott ujját patyolatból varrják. A na­gyon bő ujját vállbán ráncolják, hossza könyö­kig érő, „sttikeliésser szegélyezik és szattying­­gal kötik meg. Ünnepnapra a bő, patyolat ujjat keményítve kivasalták. A nyakkivágást is ráncolják; keskeny gallérral szegik be. Az ing elején a nyílás gombokkal, vagy szattying kötő­vel záródik. Az ing fölé a derékban kötődő, 5—6 bő, fodros alsószoknya kerül. Ünnepnapra fehér, de gyakori a csíkos, kockás sifonból varrott szoknya is. A szoknya felső része 3 szél széles, míg a fodor 5 szél széles anyagból készül. A fodrot, amely a szoknya felét képezi, külön­böző színűre (kék, rózsaszín, lila, fehér) cakkoz­­zák, hímezik. A derékban a szoknyákat ráncol­ják, nem rakják. A hasíték elülre, vagy oldalra kerül. A szoknyák hosszabbodnak, vagyis az alsó a legrövidebb. Néhány évvel ezelőtt a szoknya hossza a féllábszárig ért, ma a térdet takarja. A györkei asszonyok az alsószoknyákat fordítva, visszájáról viselik, vagyis a szípét a test felé fordítva veszik fel (hogy szemtől ne vesszenek), de a ma munkába járó asszonyok azt tartják, hogyha munka közben lehajolnak, akkor az alsószoknyák hímzése színéről látszik, mert ők munkába is felveszik a hímzett alsó­szoknyákat. A felsőszoknyát is 5—6 szélből szabják, de ezek simák fodor nélküliek. 30—40 évvel ezelőtt a szoknyák közepére 3—4 „zámedlit'-szegőzést varrtak, később két csipkeszegély került a zá­­medli helyére. Ma 20—25 cm széles cakkozott csipkével díszítik a szoknyákat. Leggyakoribb a fekete, drapp, fehér néha még .arannyal“ is átszőtt csipke. Ünnepi szoknyákat bársonyból, selyemből, féldelinböl, kasmírból, brokátból varrták, most a legújabb fajta divatos anyagok­ból varrják. Munkába a karton, festő és az olcsóbb anyagokat használták. A szoknyát, de főleg az alsószoknyát .kabát­nak hívják. A kötők, kötények leggyakrabban fekete szí­nűek. A széles kötőket gallérban ráncolják. Gazdagon hímezik. A kötők kétharmad része hímzés. Régebben kevesebb volt a virágmintás hímzés a kötőkön, de tarkára, többszínűre hímezték. Ma már egészen áttört mintájúra hímezik (géppel). Kimenőre, városba .mejjes kötőt“ viseltek. Hétköznap, munkába surcot kö­töttek, habos kékfestőből, rozsnyai festősből. .Lajbi“-t pruszlikot, hétköznap és ünnepen egyaránt viseltek. Hétköznap a szoknya színével és anyagával egyező kelméből varrták. Ünnep­re bársonyból, selyemből szabták, zsinórral díszítették. Csak derékig ért. A szoknya anyagából varrják a blúzokat. Ünnepi és hétköznap is viselik. Van bekötés és van csak derékig érő, rövid és hosszúujjú. Téli viseleti ruhadarab a .bujbella“. Vastag anyag­ból, bársony, plüss posztóból varrott béléses női kabát. Testhez szabott, derékig érő 15—20 cm széles szabott rész, mely hátul farokba végző­dik. Zsinórozással díszítették, és ezzel is gom­­bolódik. A színe lila, zöld, kék. Téli viselet még a díszes ködmön. Hajviselet. A lányok hátrafésült haját egy varkocsba fonták, a végébe hosszú szalagot kötöttek, mely a szoknya aljáig ért. A nyakukba .galárist“ kötöttek. (8-sor gyöngy.) A menyecskék hagyományos kontykendője piros, vagy rózsaszínű selyemből van. Alatta a hajat kontyfésű köré csavarták. A kontykendőre mindig kendőt kötöttek, mely lehetett szövet, selyem, bársony, madér. A színűk a kornak megfelelően. A fiatal menyecskék, asszonyok madérkendője alól a kontykendő .szarvacskái“ kilátszottak. Ma a kontykendőt rögzítik, kemény­papírral adják meg a formáját és így készen tűzik a fejre. Ma is nagyon közkedvelt a ternő fejkendő, de üzletben nem lehet kapni. Érde­kes a kendő megkötése. Az ajk alatt kötik meg két csomóra, de az oldalon a két ráncot még be is fordítják. Lábbeli a csizma, melyet télen-nyáron visel­tek. Ma már nyáron cipőt hordanak. Gyermekruha viselet a .víganó“, nyáron a vászoning. Férfiviselet a gatya, és a kékgombos vászon­ing. Munkába vászon .lityákot“ hordtak, ünne­pen a cifraszűrt. Télen csizmát, nyáron bocskort. JÓKAI MARIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom