A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-27 / 34. szám
A „HIBRID"-REPÜLŐGÉP A RATAN-600 A Szovjet Tudományos Akadémia zelencsuki (Észak-Kaukázus) rádiócsillagászati teleszkópja — orosz nevének rövidítése: RÁTÁN — egyes szekciói már az elmúlt évben sorra munkába álltak. A közelmúltban helyezték üzembe a RÁTÁN valamennyi berendezését. A RATAN,.gyűrű" 600 méter átmérőjű kör,.falát" vasbeton támpilléreken álló négyszögletes — 7,4 méter magas és két méter széles — alumíniumtükrök alkotják. A tükrök sora: óriás rádióantenna, amely rendkívül érzékenyen fogja fel a világegyetem kozmikus mélységeiből érkező különböző hullámhosszú rádiójeleket. A RÁTÁN folyamatos és tervszerű kutatóprogramjának célja: tisztázni a világegyetemben észlelhető objektumok — galaxisok, csillagok, kozmikus por — keletkezésének módját, a kozmikus testek energiafejlesztő mechanizmusait. A kutatók abban reménykednek, hogy a RÁTÁN—600 segítségével kimutathatók lesznek a Napból a Föld felé áramló neutrínók, amelyek a Napban lejátszódó termonukleáris reakciók során keletkeznek. Képünkön a több mint 1800 méter kerületé tükörgyűrű egy részlete látható. Új repülőgéptípust szerkesztettek kaliforniai kutatók, amely egyesíti magában egy egymotoros repülőgép aerodinamikai előnyeit egy kétmotoros gép nagyobb biztonságával. Neve: Hustler 400. Sajátossága, hogy egy légcsavaros gázturbinán kívül, különleges esetekre, egy sugárhajtóműve is van. Ha a startkor a légcsavaros gázturbina forgatónyomatékának értéke egy bizonyos határ alá süllyedne, a gép farkában elhelyezett „segédhajtómű" automatikusan bekapcsolódik. Ha a pilóta a felszálláshoz mindkét hajtóművet használja, megrövidül a nekifutás. Ha utazórepülés közben a légcsavaros hajtómű felmondaná a szolgálatot, a sugárhajtóművel még mindig 270 km/órás utazósebesség érhető el. Az új repülőgép hossza 11,52 m, fesztávja 9,95 m. Hét utast szállíthat. Utazósebessége 6000 m magasságban csak gázturbinával 610 km/ó, mindkét hajtóművel 707 km/ó. PATKÁNYVESZEDELEM Délkelet-Ázsia egyes országaiban több a patkány, mint az ember, a WHO, az Egészségügyi Világszervezet regionális szakértőinek becslése szerint. A patkányok számos betegségnek, egyebek között a pestisnek a terjesztői, és nagy károkat okoznak az élelmiszerkészletekben is. A becslések szerint a délkelet-ázsiai országokban évente 33 millió tonnányi táplálékot pusztít el a rágcsálók mintegy 200 faja. A világon egyébként 1700 rágcsálófaj ismert. A lábon álló termésnek körülbelül az ötödét falják fel vagy teszik tönkre. A raktárakban egyetlen szabadjára hagyott patkány körülbelül 9 kilogrammnyi táplálékot eszik meg évente, és ürülékével, vizeletével még nagyobb mennyiséget tesz tönkre. Kárt okozásuk azért jelentős különösen, mert a patkányok rendkívül szaporák. Egy átlag nőstény hatszor ellhet évente, minden alkalommal tíz kölyköt hozva a világra. Ezen az alapon, elméletileg, egyetlen patkánypár 20 millió utódot hozhatna létre három év alatt. Szerencsére nem mindegyik patkány,kölyök nő fel, és az ember is eredményesen harcol a rágcsálók ellen. A délkelet-ázsiai WHO-iroda mindenesetre a patkányok elleni háború jelentős kiszélesítését szorgalmazza. GYÓGYÍTÓ tölgyek A tölgyerdőben csaknem steril a levegő — állapították meg szovjet tudósok. Ez annak köszönhető, hogy a tölgyfalevelek által kiválasztott fitoncidok elpusztítják a betegségokozó mikrobákat. Minthogy a közönséges tölgy lassan növekszik, bjelorusz tudósok gyorsan fejlődő fajták kinemesítésén fáradoznak. Különleges talajelőkészítést alkalmaznak, trágyázzák és öntözik a talajt és rendszeresen gondozzák a fiatal fákat. DÉL KERESZTJE FEbÉ SZÁLL A MADÁR... Az emberiség kétezer éve csodálja a madarak tájékozódóképességét, vonulásának pontosságát. Nemrég érdekes kísérleteket végeztek planetáriumokban. Bebizonyosodott: a kupola mesterséges égboltja alatt a költöző madarak mindig megtalálták a déli irányt, amelyet az égbolton jellegzetes csillagkép, a Dél Keresztje mutat. Ám ez az elgondolás egyszerűsítőnek tűnt. Más kutatók észrevették, hogy az Észak- Európából dél felé repülő madárcsapatok az Elba (Labe) folyó fölött szétválnak. Megfigyelték azt is, hogy földmágneses zavarok idején a madarak elvesztik tájékozódóképességüket. Ennek oka ma még ismeretlen. Feltehető, hogy a fecskék és a gólyák valamilyen különleges érzékelő szervükkel — még nem találták meg — felismerik a gravitációs anomáliákat, eltéréseket: többnyire nagy hegytömegek, lánchegységek vonulatát követik, s mintha a ■síkságok elől kitérnének. RÉGI KOROK ORVOSTUDOMÁNYA KÍNA 1. LEGENDÁK ÉS TÉNYEK Az ókori kínai civilizációról sokan azt tartják, hogy túltett valamennyi korabeli civilizáción, beleértve a görögöt is. Igazolásképpen olyan eredményeket emlegetnek, amelyek — úgymond — messze megelőzték (időben) más kultúrnépek hasonló eredményeit. Való igaz, hogy a kínaiak igen figyelemre méltó irodalmat és képzőművészetet hoztak létre, hogy jó néhány műszaki eljárás első alkalmazása (papírgyártás, könyvnyomtatás stb.) az ő nevükhöz fűződik, mindez azonban meglehetősen szerény bizonyíték, ami pedig az orvosi vonatkozású bizonyítékokat illeti (mert ilyenek is akadnak szép számmal), nos ezekről igencsak nem helyénvaló áradozni. Talán nincs is olyan ember, aki ne hallott volna valamit a régi kínaiak által kidolgozott akupunktúráról vagy arról a kínai csodanövényről, amelyet ginszengnek vagy zsensennek hívnak, s amely gyógyhatás szempontjából messze túltett a középkori európai orvosok kedvelt mandragóráján. Mind az akupunktúráról, mind pedig a ginszengről bebizonyosodott, hogy valóban hasznos dolgok — de ez minden, amit a régi kínai orvostudomány „nagy fölfedezéseként" tarthatunk számon, a többi eredményt — beleértve a pulzusvizsgálást is — sem túlságosan egyedülállónak, sem nagyon figyelemre méltónak nem nevezhetjük, mivel többnyire ösztönszerűen alkalmazták őket, minden orvos a belátása és a hangulata szerint. Ellentétben az indiai orvostudománnyal, a kínai orvostudomány jól nyomon követhető a legkorábbi időtől kezdődően, mivel a kínaiak fanatikus történészek voltak: minden nevezetesebb eseményt följegyeztek. A régi kínai orvostudomány elméletileg a kínai természetfilozófiára épült, konkrétan arra a tanításra, hogy a világot két „őselv", a nőiséget (s egyben a passzivitást, a hidegséget, az ürességet, a rombolást) jelképező jin és a férfisógot (s egyben az aktivitást, a melegséget, a teljességet, cr konstruk(ivitást) jelképező jang párharca mozgatja; jin és jang egymás ellenségei, de ugyanakkor egymás kiegészítői is; ha valamelyik túlteng, baj van: katasztrófát idéz elő, természeti csapást, háborút okoz. Az emberi test működése is e két őselv mozgásával magyarázható: a betegség a jin és jang közötti egyensúly megbomlásának következménye. A kínai orvostudomány kezdetei abba a korba nyúlnak vissza, amelyben nehéz különválasztani a legendát a valóságtól. Érdekes, hogy minden esetben valamilyen császárnak tulajdonították ezt vagy azt az ismeretet, ezt vagy azt a könyvet. Például az egyik legfontosabb kínai orvosi könyvet — Huang-ti nej-tying — a legendás „Sárga császárnak" (Huang-ti) tulajdonították, aki állítólag i. e. 2700 körül élt (akárcsak Imhotep, a legendás egyiptomi orvos). A kutatás kiderítette, hogy a könyv sokkal később, az i. e. első században keletkezett. Két részből áll: 1. Szu-ven (egyszerű kérdések), 2. Ling-su (titkok kapuja) — tartalmát tekintve pedig egy kezdetleges anatómia és a természetfilozófián alapuló elméleti medicina sajátságos elegyének nevezhető. Hogy közérthetőbb legyen, képzelt párbeszéd formájában (Huang-ti császár és Csi-Po udvari orvos és miniszter beszélgetnek) íródott, de a tömören fogalmazott mondatok kommentár nélkül meglehetősen homályosak, ezért i. sz. 761-ben Wang-Ping jegyzetekkel látta el és úgy adta ki a könyvet. Az ókori kínai orvostudomány gyenge pontja a sebészet volt. A nyílt sebeket az orvos még csak bekötözte, bár szívesebben használt kenőcsöket és különböző orvosságokat, főleg azért, mert a gyógyszerekben jobban bízott, mint a saját kézügyességében. Az eltörött csontot ritkán illesztették össze, ezért aztán sokan nyomorékká és sántává váltak egy közönséges lóbtörés következtében, mert a csont szabálytalanul forrott össze. Ha hinni lehet a feljegyzéseknek, az egyetlen sebészeti eljárás, amelyet szinte tökélyre vittek, a kasztrálás volt. Eleinte az elvetemült bűnözőket sújtották vele, később igen sok fiatal férfi önként jelentkezett, hogy kasztrálják, mivel mint eunuch jól jövedelmező állást kaphatott a császári udvarban. A legnagyobb kínai sebész, Huo Tuo (i. sz. 190—268) a Handinasztia uralkodása idején élt, és állítólag ő fedezte fel az „érzéstelenítést": betegét az operáció előtt egy maj-fejszan nevű itallal kínálta meg, amely különböző bódító anyagokat — hasist, akonitint, efedrint stb. — tartalmazott, alkoholban feloldva. Alakját legendák övezik, egyetlen fennmaradt műve az állatok gyógyításáról szól. — ez — (folytatjuk) 22
