A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-30 / 30. szám
wtrwwtm szalagokkal díszítették. A láncos „becsivarrott , fehérgyolcs, nyakba és fejrevaló kendőket a nők maguk varrták, csak a kevésbé ügyes aszszonyok, lányok varratták mással (vagy Kolonban). A fiatal lányok „gyeplőbe“ fonták a hajukat. A menyasszonyok hajába „frekocst“ fontak. A fekete ruhát (kötényt) kikötötték, csak később díszítették hajkötővel, esetleg virágkoszorút hímeztek rá. A fehér gyolcs kötényt, amit tűzéssel (számozással) is díszítettek a lányok és a fiatalasszonyok viselték. A többi ruha megegyezik más Zobor vidéki falvakban fellelhető ruhákkal. Az apró ráncokba szedett szoknya anyaga megfelelt az évszaknak és a viselő életkorának. Az atlasz, szatén, motor, gangár, puplin, drótselyem, festő, lángos-mintás festős anyagok mellett az utóbbi időben a kasmír anyag is tért hódított. A szoknya anyagából készült a pruszlik és a női télikabát is. Az ünneplő szoknyákra két hajkötőt Geszte (Hosfová) Kolonnái, Bodokkal és Pogránnyal szomszédos falu. Itt is a Zobor vidékre jellemző viseletét hordják. Természetesen megtalálhatók a megkülönböztető jegyek is. Gesztén csak a hagyományos vászon vagy babionos jellegzetes. A díszítés is hagyományos: fekete-fehér a vállon és az ujj végén található. Az inget csipkével szegték. Meleg időben könyékig feltűrve viselték. „Vállas inget" — szűkujjú vállfótos hozzávarrott ujjú gyolcsinget viszont nem hordtak, ez bodoki jellegzetesség volt. Régebben a pruszlik is azonos volt a bodokiakéval: fül nélküli, „bekötős". Később, amikor varratni, illetve viselni kezdték a füles pruszlikot, Gesztén nem a szegletes fülű honosodik meg, hanem a gömbölyű fülű, amilyent Pogrányban is hordanak. Az asszonyok magas kontyot viseltek, akárcsak Kolonban, de amint mondták, ez a konty sokkal magasabb volt, mint a kolóniáké. A magas konty elhagyása után a sötétszínű vagy fekete anyagból varrott süsü jött divatba, ezt később a világos vagy fehér anyagból varrt süsü váltotta fel. A süsüt gyönggyel, síkokkal, varrtak. A fejen és a nyakban az életkornak és évszaknak, ünnepnek megfelelően atlasz, tirangli, láncos, ternó, szőr, festő, klott, delin vagy karton kendőt viseltek. Az öltözet tartozéka volt a gyöngy és a keményszárú csizma is. A gyerekek 5—6 éves korukig subában jártak. A suba ujjas vagy ujjnélküli is lehetett. A férfi viselet a vidékre jellemző és általánosan elterjedt ruházat, egyedi vonások nem találhatók. JÓKAI MARIA OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Szlovákiai magyar népviseletek című sorozatunk már eddig is élénk érdeklődést váltott ki az olvasók körében. Hogy e sorozatból ne maradjon ki egy-egy jellegzetes népviseleti hagyománnyal rendelkező falu vagy táj, kérjük olvasóinkat, levélben értesítsenek bennünket azokról a helyekről, ahonnan még nem hoztunk képes anyagot. Segítségüket köszönjük. SZERKESZTŐSÉG
