A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-30 / 30. szám
KÉPES KRÓNIKA Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke július 8-án a Kremlben fogadta a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit; ez alkalommal első Ízben találkozott a diplomáciai testület tagjaival államfői minőségben. A külföldi diplomaták nevében Robert A. D. Ford kanadai nagykövet, a diplomáciai testület rangidőse, mondott beszédet (kép), gratulálva Brezsnyev elvtársnak államelnökké történt megválasztásához. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Miroslav Válekot, a CSKP KB tagját, az SZLKP KB Elnökségének tagját, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális miniszterét 50. születésnapja alkalmából, kiemelkedő költői munkásságának, valamint aktív politikai és közéleti tevékenységének elismeréseképpen a nemzeti művészi cimmel és a Munka Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetéseket Gustáv Husák elvtárs személyesen adta át a prágai várban. — A kép a kitüntetések átadásáról készült. Balról jobbra: Miroslav Válek, Jozef Lenárt, Josef Haviin, Július Hanus és Gustáv Husák. Csehszlovákiában elsőként a dunaszerdahelyi járásban, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság földjein kezdődött meg az aratás. Sipos Emil, a gazdaság igazgatója szerint átlagosan mintegy 60 mázsás hektárhozam várható. A képen: kombájnok aratják a búzát. (Felvételek: CSTK) ► Kilencven ország filmesei vettek részt az idei moszkvai nemzetközi filmfesztiválon. — A képen: a fesztivál vendégeinek egy csoportja a Rosszija Szálló előtt. AZ AMERIKAIAK ÖNMAGUKRÓL 1976 júliusában ünnepelték az Amerikai Egyesült Államok megalakulásának 200. évfordulóját. Ez alkalomból az amerikai sajtó, rádió és televízió minden eszközt felhasznált az amerikai életmód, a tőkés paradicsom népszerűsítésére. A valóság azonban egészen más. Mit írnak például az amerikai lapok a demokráciáról és a szociális problémák megoldásáról. A San Francisko Chronicle 1930-ban például ezt írta: Mi ezt az országot demokratikusnak nevezzük, a valóságban azonban itt a finánctöke uralkodik. A kormány nem Washingtonban, de a Wall Streeten van. A demokráciáról beszélni egyenesen tévedés. Az U. S. News and World Report 1952-ben így ír az amerikai elnökválasztásokról: Amerikában a politikusok és nem a választók döntenek arról, hogy kinek lesz lehetősége jelöltetnie magát a választásokon. A minden négy évben megismétlődő választások csak arra adnak lehetőséget a választóknak, hogy a nagytőke jelöltjeinek egyikét ültessék az elnöki székbe. E. S. Miering haladó közéleti személyiség és publicista 1955-ben a következőket írta: A tőkefelhalmozás, a profit utáni mérhetetlen vágy és hatalomra való törekvés az a három alapelv, amelyre már akkor tanítottak minket, amikor Amerika még angol gyarmat volt. Ezek az alapelvek ma ott szerepelnek az amerikai alkotmányban és érvényre jutnak minden intézményben. Az USA-ban 1973-ban jelent meg „Az élet minősége" című könyv, ebben a következőket olvashatjuk: Az amerikai társadalom már a hatvanas éveket megelőzően paradox ellentmondásokba keveredett. A világ leggazdagabb országában milliók éheznek. Az amerikai nép a tudomány és technika hatalmas vívmányait felhasználva embereket küldött a Holdra. Azonban nem képes megmenteni saját környezetét a szennyeződéstől. Az amerikai nép békét akar a világ más népeivel, ugyanakkor a nemzeti jövedelem nagy részét fegyverkezésre fordítja. Az amerikai társadalom hivatalosan elismeri a népek és fajok egyenlőségét, ugyanakkor támogatja a faji elkülönítést a színesbőrűek gettóiban. Az USA azzal büszkélkedik, hogy elsőként dekralálta az általános művelődésre való jogot. De manapság igen sok fiatal idő előtt elhagyja az általános iskolát. Ezért el kell ismernünk, hogy az általános művelődésre való jog de facto nem létezik. A társadalom nem képes törvényeket elfogadni a fegyverkezés ellenőrzésére. Az amerikai olyan nemzet, mely tiszteletben tartja a törvényeket, de nem képes gátat vetni a törvénytelenségnek. Ezek tehát azok az alapvető problémák, melyeket az amerikai társadalom a hatvanas évek elején örökölt. Mi a helyzet az USA-ban a népek és fajok egyenjogúságának tekintetében? Erről beszél D. Jackson, az Amerikai Kommunista Párt egyik vezetője: Az Amerikai Egyesült Államokban a négerek a lakosság 11 százalékát teszik ki. A négerek a legkegyetlenebb elnyomásnak vannak kitéve. A faji megkülönböztetés ma olyan méreteket ölt, hogy arra nincs példa az USA történetében. Az említettek önmagukért beszélnek, és ennek kapcsán mindenki fejében megfordulhat a gondolat, hogy minden bizonnyal jobb lenne és nagyobb hasznára lenne az amerikai népnek, ha Carter elnök a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás helyett többet foglalkozna az USA belső problémáival, mert úgy látszik, lenne ott mivel foglalkozni, van éppen elég probléma. V. J. 5
