A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-16 / 15. szám
KESZELI FERENC: hez hasonlítanom. A modern istállók és gyönyörű szarvasmarhaállamány látványa teljessé teszi az ellentmondást. No meg az, amit az emberek mondanak a sárról, a gondokról és örömökről, a megváltozott tanyasi életformáról. Az emberek vannak vagy tizenöten. Itt dolgoznak az állattenyésztésben, itt élnek a környező tanyákon. Panaszuk jóformán csak a sárra van. Sütkérezünk a délelőtti napsütésben, beszélgetünk. Telik az idő, valahol messze már delet harangoznak, de az bizony idáig nem hallatszik. Harangszó ezt a tanyavilágot még sosem járta be. Az emberek legtöbbjének személykocsija van, ám a vitatott problémán a személykocsik lóerejének összesége sem a felvetett gondolatban, sem a valóságban nem segíthet. E probléma a sártenger közepébe nyakig elmerült traktor. Itt csak további traktorok segíthetnek, ám azok is az ottragadás kockázatával. Érkeznek is lassan a vontató páterőt hozó traktorok, míg déltájban az öt traktor látványos manőverezéssel kivonszolja a sártengerből a hatodikat. Siker. Az embercsoport szétszéled, ebédidő van. Az egyikük elkísér Szépe Géza bácsi házához, mely nincs messze, de túl van a meghódíthatatlannak látszó trágyahegyvonulaton. Mikor nagynehezen felérünk a tetejére, kedvem lenne egy fehér zászló kitűzéséhez, de hogyan is adhatnám meg magam, mikor Szépe Géza már csak egy karnyújtásra van tőlem. Legalábbis így hiszem, de a fia mást mond: Géza bácsi bement Gútára. A nyugdíjasok ottani klubjában TANYAVILAG... van-e még egyáltalán, s ha van, az eredetivel azonos okoknál fogva van-e? Hová fejlődik, mivé lesz, és hogyan? Jó-e, rossz-e, könnyű-e, nehéz-e tanyán élni? Milyen is valójában a tanya? Mennyiben azonos és miben különbözik attól, ami értelmezésünkben a tanyát jelenti? Hogyan determinálta az ott élők sorsait? Úgy tehetnénk fel a kérdések hoszszú sorozatát, mint ahogy a világgal, a tárgyakkal és jelenségekkel, a szavakkal ismerkedő gyerek — s a válaszok ugyanígy lehetnek számunkra érdekesek. A tanya szó hallatán a városi s leggyakrabban a falusi ember képzeletében is csupán egy sík határvidék jelenik meg. Egy apró folt a horizonton, hófehér nádfedeles ház gémeskúttal és néhány árnyékot adó fávol. Esőben, hóban a távoli iskola felé baktató tanyasi kisiskolás képe, megtoldva némi sajnálattal és együttérzéssel. Régen kialakult képe ez a nem tanyasi emberek tudatának. Pontatlan, felületes, elnagyolt kép. Tanyák, tanyajellegű szórványtelepülések tulajdonképpen a világ minden pontján megtalálhatók, de mindenütt más-más formában. A jellegzetes magyar tanya kialakulásának körülményeit a nép, a földművelő parasztság történelmi körülményei érthetően megvilágosítják és magyarázzák. Thessedik Sámuel, „A parasztember Magyarországban, mitsoda és mi lehetne...“ című munkájában csaknem kétszáz esztendővel ezelőtt ezt írja a tanyákról: .A paraszt áKallátja azt, hogy lehetetlenség a háztól oly igen távol mezőnek és gazdaságnak illendőképp tanyaépület e időszakot már jóval megelőzően ott állt a Vág és a Kis-Duna összefolyásának háromszögében. így tudja ezt Szépe Géza bácsi is, a tanyavilág nyolcvannégy esztendős öregje. Bárkit kérdeztem, mindenki hozzá irányított. Azt mondták, ő az az ember, aki a régi dolgokról sokat tud mesélni. Művelt, olvasott öreg — szellemi képességeinek, emlékei felidézhetőségének teljes birtokában. A néhány kilométeres betonút egy kanális hídjánál véget ér. Sáros és egyre sárosabb, szélesre taposott mezei útban folytatódik, a végén már teljesen járhatatlan. Az utolsó útszakasz végén modern tehénistálló-telep fehérük, mögötte áll Szépe Géza háza. Az istállókig érvén olyat látok, milyet még soha életemben. Akkora sarat... nincs mialkonyatig megtalálhatom. A hír elszomorít és szárnyakat ad. Bármennyire bosszantó, hogy nem találom odahaza, mégiscsak gyönyörű, hogy egy nyolcvannégy esztendős ember esős idő után átvágja magát a meghódíthatatlan sártengeren, csaknem húsz kilométert utazik, hogy emberek között legyen, beszélgessen, gondolatot, emléket cseréljen más öregekkel. Megyünk hát Gútára! Sietni kell, hogy Géza bácsit még ott találjam a klubban. Igenám, csakhogy ezeken az utakon és úttalanságokon sietni nem nagyon lehet. Alaposan át kell gondolni minden lépést, meg kell nézni, ki kell próbálni minden pontot ahová az ember a lábát leteszi, nehogy nyakig süppedjen a sárban. Bokáig így is belesüpped. Mire a gútai klubba érünk, Géza bácsi éppen készülődik a hazaindulásra. Egy régi cimborájával beszélget még, de már rajta a lajbi, kezében a bot meg a szatyor. Felajánlom, hogy hazavisszük, de visszautasítja, mert tudja, nem luxusautónak való az út, ami még előtte van. Egyébként is előre megbeszélte valakivel, hogy az ötórási autóbusz végállomásánál, ott, ahol a kövesét véget ér — egy traktor várja majd Géza bácsit, hogy hazaszállítsa. S ne várja hiába. Elvisszük őt az induló buszig. Kezet fogunk és abban maradunk, hogy holnap reggel a tanyáján találkozunk. Ott, ahol ma már megfordultam — látszólag hiába. Ekkor még nem tudom, hogy holnap egy nehéz, de tartalmas, becsületesen leélt embersorral ismerkedem meg. Folytatás a következő számban. A szerző felvételei. 13 gondját viselni, s azáltal akar magán segíteni, hogy a falutól egy, két, három mérföldnyire is úgynevezett szállást, házat, istállót építtet, ahová gabonáját a messzevaló jószágról, s mezőről összehordatván, marháit is ott telelteti, rövideden: majd minden gazdaságbeli dolgát ott viszi végbe." Világos leírása ez a tanyák kialakulását magyarázó körülményeknek, miszerint parasztember nem tudta máshogy megoldani a lakásától távoleső földjeinek művelését csak úgy, hogy szándéka szerint átmenetileg, a mezőgazdasági munkák idejére odaköltözött, majd a körülmények folytán véglegesen ott is ragadt s ott rendezte be életét. S mivel tanyák Magyarországon már a török előtti időkben is voltak, nyilvánvalónak bizonyul, hogy abban az időben s a későbbi évszázadok feudális Magyarországának korában ezt csakis a jobbmódú, földdel bíró parasztok engedhették meg maguknak. A XIX. század második felének megváltozott történelmi és gazdasági körülményei pedig természeteszerűen hozták magukkal a tanyák hirtelen elszaporodását, mint ahogy a szocialista mezőgazdaság is magával hozott egy példátlan változást a tanyák világában. A gútai " tanyavilág kialakulása is erre az időre, ennek korai szakaszára tehető, bár bi- I zonyosnak látszik, hogy több-kevesebb