A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 4. szám
SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPVISELETEK A nyitroi járás délnyugati részén fekvő Felsőkirályi (Horná KräTova) népviselete a szomszédos szlovák falvak népviseletével teljes egészében azonos. A tőszomszédságban levő Sládeckovcében (Mocsonokon) ugyanezt a vizeletet hordják. Az elnevezésekben sem találunk lényeges különbségeket. A nők hétköznap vászonból, vasár- és ünnepnapokon finom gyolcsból varrt félinget viseltek. Az ing könyökig érő mellévarrott ujja hímzett. Az ünnepi gyolcsinget fehér, vagy piros lyukas hímzéssel díszítették. A féiünneplős és hétköznapi vászoning vállbán apró ráncokba húzott, a könyökig érő ujj keresztszemes hímzésű. Az inget ünnepen szalaggal kötik át. Az ingre pruszlikot öltenek. A pruszlik mélyen kivágott a hátán, gépöltéssel virágmintákat hímeznek ki rá, a középen a háromszög alakú részt álló ráncokba szedik. A pruszlik háta alsó részének közepére ún. „bufandlit" vagy „kompot* (rongyba csavart kukoricacsutkát) varrnak; ez tartja a szoknyát Télen a szoknya anyagából varrott kacabajt vág) réklit hordanak. A háziszőttes vászonból készült at sószoknya, neve Királyin pöntő. Négy és fél szélbő szabják, nagyon apróra ráncolják, otthon plisszirozzák, a széleket széles kötéssel dolgozzák össze (fe hér pamuttal). A pontot és a felsőszoknyát is kiss« a csípő fölé kötik. A felsöszoknyák anyaga leggyak rabban fekete alapon rózsás mintájú kasmír. Az idő sebbek és a gyászoló nők kékfestéssel készült kor ton anyagú szoknyát hordanak. A felsőszoknya i: aprón plisszírozott, alján világos (sárga) géptüzés sei. A szoknya hossza féllábszárig ér. Kötények, szakácskák: — Kétféle kötény ismeretes Királyin. Ráncozott a szebbik, az ünnepibb. Némelyik körbe ráncozott, de van olyan is, amely csak két oldalt. A féiünneplős sima, gallér nélküli, pántlikával kötődik. A két sarkában hímzés van. A sima szakácskát keresztben hajtják össze; a hajtás sok éle érdekessé teszi. A kötények aránylag keskenyek. Selyemből, klottból, kék orolból, kékfestőből készülnek. Az öltözet kiegészítője a nyakbakendő. A gyolcs lyukashímzéses kendő nagyméretű. A pruszlik, rékli, kacabaj alatt hordják. További érdekesség a királyi viseletnél a szoknyán hátul elhelyezett két „hantáb*. Ez négyujjnyi széles, két rőf hosszú fehér pecsétes hajkötő, a vállon keresztül vetve elöl a derékban tűzik be. A „trakk" szintén széles, három és fél méter hosszú pecsétes hajkötő, derékban eltakarja a megkötő zsinórokat. Az ünnepi viselethez tartoznak még a „cafrangok". Különböző színű (piros, sárga, zöld, kék) gyapjú rojtokat tűznek a vállra és elöl a derékra. Fejviselet: Az asszonyi állapotot jelzi a konty. Félkör alakú acéldrót a váz, ez adja meg a konty formáját. Pántlikával a fejre kötik. Háromszögletű kendővel, a „fiketőronggyal kötik át, erre kerül a díszes „fíkető*. Legvégül a drága vagy olcsó csipke fikető. Fejkötővel és síkkal kötötték át. Fiatal korban drága csipkés puha „fiketőt" hordanak a menyecskék, ötven éven fölül az asszonyok keményített csipkéjüt kötnek. Munkába, de féiünneplős viseletként, sőt még táncba is hordták a pontot, vászoninget és olcsó kendőt. A lányok viselete azonos az asszonyokéval. A hajat egy fonatban viselték. Menyasszonykorban a hajat kettéválasztották, a homlok menték két ágba s a két ágat aztán hátul egy copfba fonták, s ebbe még színes hajkötőket, csillogás „síkokat* fontak. A fejre tükrös, szíves, csillagos párta kerül. A vőlegény ünnepi ruhájának kiegészítője a két zsebkendő. E- gyiket a kabátzsebben, a másikat a nadrágzsebben viseli. A kalap mellett a hagyományos rozmaringág. A menyasszony mellén is ott találjuk a háromágú rozmaringot és a három muskátlit. JÓKAI MARIA
