A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 4. szám

JANNIS RITSOS HO Fehér a hő, tiszta, mint a befejezett szerelem. Váratlanul hullott az éjjel, bölcsen és hallgatagon. S reggel a kitisztított város fehérben ragyogott, öreg korsó, félredobva az udvaron, akár a szobor. Erezte a jég átható hidegét, a roppant fehérséget, mintha mindezt ő csinálta volna egyedül; egy pillanatig aggódott, hogy nem maradt számára semmi meleg, fázni fog. attól tartott, hogy ez nem a hó győzelme, csak a bizonytalan ragyogásé, szabadság ellenfél és dicsőség nélkül. Ezért kiment az utcára, két kiégett széndarabot rakott a hóember szeme helyére, amit a gyerekek csináltak, — és hógolyózott egyedül. FORDÍTOTTA: OZSVALD ÁRPÁD JAN KOSTRA GYEREKKOR Ez az az ital amit keresni fogsz törött korsókba majd Lesed a forrást hogyha hullanak a csillagok Es elfojtod a sóhajt Mint az őz bőre bársonyos a torkodon lecsordult ital s mint az álom törékeny Az az ital csupa fény gyöngyvirág kelyhéből a dal csak csend földön és égen Fordította: Dénes György December végén emlékezett meg az egész haíadó világ Pablo Casals spanyol gordonkaművész, zeneszerző és karmester születésének századik évfordulójáról. A cataióniai Vendrellben született 1876. de­cember 29-én. Apja orgonista volt, ezért nem csoda, hogy fiát korán zenetanulás­ra fogta: a kis Pablo tizenegy éves ko­rától a közeli Barcelona konzervatóriumá­ban tanulta a gordonkajátékot és a ze­neszerzést. Az itteni iskola elvégzése .után édesanyja Madridba viszi, ahol összeköt­tetései révén audienciát eszközöl kJ tehet­séges fia számára Maria Cristina spanyol királynőnél, akinek ösztöndíjával azután Pablo a madridi konzervatóriumban tanul gordonkajátékot Monasteriánál, az akkori idők legjobb spanyol zenepedagógusánál. Casals két évig marad Madridban, ez­után édesanyjával és két testvérével előbb Brüsszelbe, majd Párizsba megy. 1895 és 1898 között a párizsi Opera szólistája. 1898 óta hangversenyezik. Közben tartó­san megtelepszik Párizsban. Neuiilyben lakik, a Molitor villában, mely csakhamar Párizs szellemi életének egyik központja. Olyan jelentős személyiségek találkoznak itt, mint Vincent d’lndy, Saint-Saens, Ra­vel, Enescu, Bergson, Kreisler és mások. 1905-ben Cortot és Thibaud közremű­ködésével megalakítja híres trióját. Egyik alapítója a párizsi École Normale de Mu­­sique-nak. Korán kezdett komponálni, mint zeneszerző is jelentékeny. Gordonkán kívül hegedűre, zenekarra is írt műveket; nagy énekkari műve (zenekarral és orgo­nával): Lo vision de Fray Martin. Életé­ben azonban nem adott engedélyt mű­veinek kiadására; az volt a véleménye, majd halála után mutatkozik meg, hogy van-e valami értékük vagy sem. Lehetetlen felsorolni valamennyi orszá­got, ahol Casals hangversenyezett, tur­nézott. Több Ízben járt Magyarországon, először 1910 végén. A világ azonban nem­csak mint gordonkavirtuózt ismerte, ha­nem mint kitűnő karmestert is, akit ver­sengve hívtak meg Európa és Amerika leghíresebb szimfonikus zenekarai. Pablo Casals sohasem feledkezett meg hazájáról. 1897-ben rövid ideig a barce­lonai konzervatórium tanára volt, 1919- ben pedig megalapította a barcelonai Pau Casals szimfonikus zenekart, amely­nek karmestere volt. 1929-ig a saját pén­zéből tartotta fenn a zenekart, finanszíro­zására több mint 320 ezer dollárt fordí­tott. 1925-ben munkás zeneegyletet ala­pított Barcelonában. 1936-ig a munkások részére adott több hangversenyt vezényelt. Az egylet megalapítása után az első hangversenyt a barcelonai Teatro Olim­piában adta; ezen 2500 ember vett részt. Következetesen antifasiszta politikai ál­lásfoglalása miatt a spanyol polgárhábo­rú utón Franciaországba emigrált. A Pi­­reneusok francia oldalán levő, katalán lakosságú Pradesbam telepedett le. Ebben a négyezer lakosú kisvárosban töltötte a második világháború vérzivataros éveit s a háború után sem vált meg tőle halá­láig. Sohasem lépett többé hazájának, a fasiszta Franco-diktatúra alatt nyögő Spanyolországnak földjére. Az egész vióg szerette, csodálta, de hazájának hivatalos körei nem értették meg, nem akarták megérteni. Ez a mély­ségesen humanista művész, akinek ide­gen volt minden erőszak, az emberi mél­tóság minden megsértése, nem is várha­tott más sorsot a világtól, mely teli van erőszakkal, meg nem értéssel, gyűlölet­tel. Mint művész és mint ember Pablo Ca­sals példaképe a mai és az eljövendő generációknak. Mert Romain Rolland sza­vai szerint „elég egyetlen mélységesen humánus nagy ember, hogy mindenkiben örökre megmentse az emberiségbe ve­tett hitet". Dr. IGOR BERGER 11 PRANDL SÁNDOR felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom