A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-25 / 25. szám
A szlovák szocialista irodalom F . . • • FF • úttörője Az első világháború utáni időszak szlovák irodalmában több irányzat alakult ki az írók művészi hitvallása és világnézete alapján. Közöttük már a húszas évek elejétől jelentős helyet foglalt el a szocialista irányzat képviselőinek nem nagy, de annál lelkesebb és tettrekészebb csoportja. A két világháború közti szlovák irodalom szocialista és haladó irányzatának egyik legjelentősebb képviselője Ján Rob-Ponican, nemzeti művész, aki most ünnepli születésének 75. évfordulóját. A szlovák szocialista irodalom e jeles és sokoldalú képviselője 1902. június 15-én született a Zvolen közelében fekvő Ocová községben. Banská Bystricán és Lucenecen folytatott középiskolai tanulmányai után Prágában beiratkozott a cseh műszaki egyetem gépészmérnöki karára. Innen a jogtudományi karra lépett át és ügyvéd lett. Mint ismert kommunistának igen nehéz volt állást kapnia a burzsoá köztársaságban, egy ideig tehát a munkás testnevelési szövetség alkalmazta őt mint nevelőt, később aztán Zvolenben folytatott ügyvédi gyakorlatot. A munkásosztály problémái és az irodalom iránt prágai egyetemi tanulmányai idején kezdett el érdeklődni. A fővárosban lehetősége nyílt a világirodalom remekeinek és elsősorban a kibontakozó szocialista irodalom alkotásainak behatóbb tanulmányozására. A fiatal szovjet irodalom képviselői közül elsősorban Majakovszkij, Biok, Jeszenyin és Paszternák költeményei keltették fel érdeklődését. Prágában alkalma volt megismerkedni a marxista nézeteket valló cseh irodalmárokkal, elsősorban Július Fucíkkal, Jaroslav Seiferttel és Stanislav Kostka- Neumannal is. Ponican lelkes propagálója és művelője lett a szárnyait bontogató szocialista költészetnek. A Szlovákiai Szocialista Főiskolások Szabad Egyesülése keretében Ponican Prágában több kulturális rendezvényt szervezett, elsősorban a szociális témakörű költeményeket bemutató szocialista költészet estjeit. Kétségtelen, hogy prágai tartózkodásának időszaka nagy hatással volt Poniőanra, a főváros, az ott szerzett ismeretek és benyomások avatták őt szocialista költővé. Első verseskötete, amely a háború utáni fiatal nemzedék látásmódját, gondolatait és érzésvilágát fejezte ki, 1923-ban látott napvilágot „Vagyok . .(„Som . . .") címmel. A burzsoá irodalmi kritika természetesen nem fogadta elismeréssel a haladó gondolatokat tolmácsoló költeményeket, azok eszmei mondanivalóját és álszent módon elítélte a kötet erotikus témájú költeményeinek hangvételét is. A marxista irodalmi kritika viszont kedvezően értékelte Ponican első kötetét, mint a kibontakozó szocialista költészet egyik első sikeres művét. Az első siker ismertté tette a költőt az irodalom kedvelők berkeiben, különösen azután, hogy a Pravda chudoby és más haladószellemű lapok is közölni kezdték költeményeit és egyéb írásait. A költő ezekben az években ismerkedett meg Klement Gottwalddal, Eduard Urxszal és Peter Jilemnickyvel. Tagja lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának és ott volt a DAV néven ismert haladószellemű, szocialista írói csoportosulás alapító tagjainak soraiban is. Ponican költeményeinek második kötetét 1929-ben jelentette meg „Demontáz" címmel. A kötetben közzéadott költemények visszavisszatérő fő motívumai a kapitalizmus elleni harc és az erotika. A kötet anyaga azonban már az első kötethez viszonyítva egy érettebb, a proletariátus helyzetét együttérzően figyelő és forradalomra hívó költőről tanúskodik. Hasonló témájú, valamint az élet, a forradalmi harc és a költészet értelméről meditáló költeményeket tartalmaz az 1932-ben megjelent „Esti fények" („Vecerné svetlá") című Ponicankötet is. A költő 1931-ben a világ első szocialista államában, az új társadalmi rendet építő Szovjetunióban járt. Ott szerzett benyomásai, élményei és tapasztalatai újabb költemények megírására ösztönözték, melyek 1934-ben „Angara“ címmel megjelent kötetében láttak napvilágot. A kötet első részében közzétett költeményekben a szerző ujjongva, nagy lelkesedés-JÄN PONICAN versei: ARS POETICA Üj dalt énekelve, el nem halkulni már, e dal, e dal majd virul a szívekben, s annyit jelent, hogy minden a tiéd, gyökérző jövendő hűs virága rebben. Annyit jelent, lábalj mély vizekbe, tapogass irány és áramlatot, áss a jövőbe csákánnyal, kapával, ragyogj a szívbe, szívekbe napot. Annyit jelent, szárnyalj az idővel, ha bátor vagy, hát túlszárnyalhatod, a mától kapsz erőt rá! Így élj tovább, légy a ma fia, a mának add magad! MÁJUS Fölöttünk szikms égi mennyezet, erdők, hegyek zöldje integet, e kétarcú iker-magány szót vált veled, szólt vált veled. Csend van, lesütjük ámuló szemünk, ölelni szalad bennünk a vágy. A világ fölött egyes-egyedül a perc kalásza kelleti magát. Pezsdül az érzés, csönd, csak nyugalom., csókba érik az ölelés, színek, zajok tört hullámai: üdvözülés, üdvözülés. (Ford.: Dénes György) Kontár Gyula felvétele 10
