A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-25 / 25. szám
Olvassa, figyelemmel kíséri a Hét nagy képes rejtvényversenyét? Rendszeresen megfejti, beküldi a kérdéseket? Versenyfeltételek a Hét 19-20. számában! AKIK A KÉRDÉSEK 60 SZÁZALÉKÁT HELYESEN MEGVÁLASZOLJÁK, AZOK KÖZÖTT ÉRTÉKES díjakat sorsolunk ki NAGY KÉPES REJTVÉNYVERSENYÜNK DIJAI: 1. Kéthetes utazás a Szovjetunióba, két személy részére (1978-ban) 2. Színes tévékészülék 3. Automata mosógép TOVÁBBI TÍZ DÍJ ÖSSZESEN 10.000 KORONA ÉRTÉKBEN KÜLDJE BE IDŐBEN A MEGFEJTÉSEKET! SZÁMONKÉNTI BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ HÁROM HÉT! Európa egyetlen népe, országa sem ment keresztül annyi szenvedésen, megpróbáltatáson, mint a huszadik század Oroszországa, Leküzdve viszont a nélkülözést, a nehézségeket, ma a Szovjetunió a más-más szokásokkal és hagyományokkal rendelkező népek és népcsoportok hazájaként internacionalizmusból, szocialista hazafiságból, hősiességből és önzetlen segítőkészségből példát mutat a világnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta, a szocializmus építésének hatvan esztendeje alatt megnőtt a Szovjetunió barátainak száma. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ne akadnának ma is kételkedők, akik csupán propagandának tekintik mindazt, amit a Szovjetunió sikereiről, eredményeiről hallanak. Sokak tudatában még mindig a nyomorúságos mudésévé vált, s ez a mély meggyőződés segítette át a Szovjetunió népeit a szocialista forradalmat követő számos nehézségen. A harmincas évek kezdetén a világgazdasági válság egyre nagyobb méreteket öltött és egyre több országot sújtott. A Szovjetunió népei viszont ezekben az években értek el nagy eredményeket a szocialista ipar fejlesztésében, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megtermelésében és a szocialista kulturális forradalom megvalósításában. A szovjethatalom sikerei az élet minden területén azt bizonyították, hogy a szocialista tervgazdálkodás előnyösebb, mint a kapitalista gazdasági rendszer. Például, amikor világszerte egyre nagyobb méreteket öltött a munkanélküliség, a Szovjetunióban felszámolták a munkanélküliséget, és a második szovjet ötéves terv időszakában (1933—37) befejezték a népgazdaság tervet a bolsevik párt második programjának nevezte. Ezzel kapcsolatban Ordzsonikidze, az SZKP KB 1935 decemberi plenáris ülésén a következőket mondotta: „Ami a villamosítást illeti, a GOELRO terv szerint 1935 végén 1 500 000 kW energiát kellett volna termelni, mi ehelyett 4 345 000 kW energiát termelünk, ami azt jelenti, hogy a lenini GOELRO tervet magasan túlteljesítjük." A harmincas években befejeződött a mezőgazdaság szocializálása. A második ötéves terv időszakában a kolhozok és a szovhozok a vetésterület nyolcvan százalékát művelték meg. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés nem ment simán. Számos nehézséggel kellett megküzdeni. Alacsony volt a szarvasmarhaállomány. A termőföldnek csupán egy ötödét tudták gépekkel művelni, akárcsak szövetkezeteink az ötvenes években. Az SZKP a A magnitogorszki kohászati kombinát építőinek nagygyűlése zsik, az analfabéta képe él, ahogy azt a burzsoá propaganda saját érdekében megfelelően kialakította. Ez a propaganda nem vette figyelembe és ma sem hajlandó tudomásul venni azt a megmásíthatatlan tényt, hogy az elmaradott, feudális cári Oroszországból a szovjethatalom hat évtizede alatt gazdaságilag, politikailag és kulturális tekintetben a szó legszorosabb értelmében fejlett, modern ország lett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, a bolsevik párt vezetésével, a szovjethatalom megszüntette a gazdasági elmaradottságot, felszámolta az analfabetizmust, és fejlett szocialista társadalmat hozott létre. A szocialista forradalom eredményeként V. I. Leninnek, a munkásosztály vezérének álmai valósággá váltak. Mielőtt azonban hozzáláttak volna a forradalmi célkitűzések megvalósításához, véget kellett vetni a szovjethatalom külső és belső ellenségei ellenforradalmi lázadásainak. Leninnek és a bolsevikoknak az az álláspontja, hogy felépíthető a szociális és nemzetiségi elnyomástól mentes új társadalom a cárizmus romjain, az egész szovjet nép meggyőzőszocialista átépítését s ezzel teljes győzelmet aratott a gazdálkodás szocialista formája. Csupán az 1933—37-es években 4500 új üzem kezdte meg a termelést. Ez több mint háromszorosa volt az első ötéves terv időszakában létesített üzemeknek. Ennek következtében az ipari termelés megkétszereződött. Ezekben az években fejeződött be az ipar gyökeres átépítése a legfontosabb ágazatokban, s az egész népgazdaság arculata megváltozott. A szembetűnő fejlődést azon is le lehetett mérni, ahogy és amilyen ütemben megváltozott a nem orosz szovjetköztársaságok és körzetek arculata. Szovjet—Ukrajna ipari termelése például a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megelőző évekhez viszonyítva kétszeresére növekedett és 1937-ben már egymaga anynyit termelt, mint az egész cári Oroszország 1913-ban. Az ipari termelés növekedése hatalmas változásokat eredményezett a közép-ázsiai köztársaságokban, különösen Kazahsztánban. A szovjet rendszer az iparosítás mellett gyors ütemben látott hozzá a villamosításhoz. Lenin a szovjetek Vili. összoroszországi kongresszusán a GOELRO 1930 — szovjet kolhozparaszt belépési nyilatkozatot ír alá a Szovjetunió Kommunista Pártjába Munkáslakások Élmunkás ^ bányászbrigád 8
