A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-25 / 25. szám
Ismét találkozunk GOMBASZÖGÖN Kővetkező számunk tartalmábál: Zolczer János: FEJŐNŐK Kanizsa István: NYÁRI MEDITÁCIÓ Pálházy József: BUCINA Pavel Hasko: AZ UTOLSÓ BÉKLYÓK A VAGON A Hét versenye: A NAGY OKTÓBER ÉS A VILÁG r--------------------------------------------------\ Címlapunkon Lovicsek Béla, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei > A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő. Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne n. p„ Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és ievélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Állandóan fejlődő nemzetiségi kultúránk egyik kimagasló rendezvénye a Gombaszögi Kulturális ünnepély, mely már hagyományosan minden évben a CSEMADOK Központi Bizottságának gondozásában kerül megrendezésre. A gombaszögi rendezvény neve a közelmúltig Országos Dal- és Táncünnepély volt. Tavalytól nevében viseli a „kulturális" jelzőt, ezzel is kifejezve, hogy Gombaszög már nemcsak a táncegyüttesek és szólóénekesek nagy találkozója lesz, de a rendezvény más kulturális műfajokkal is bővül. Ezt jelzi a gombaszögi ünnepély ezévi programja is, mely időben is bővült, tehát három napos lesz és a műsorban szerepelnek az íróolvasó találkozók valamint az amatőr képzőművészek kiállításának megrendezése is. I A gombaszögi rendezvény tehát terebélyesedik és egyre jobban betölti szórakoztató és nevelő funkcióját. A gombaszögi rendezvénynek ma már hagyományai vannak. Az ünnepség közönsége között a gömöri dolgozók mellett megtaláljuk a Bodrogköz, a Csallóköz és Mátyusföldje kultúraszerető dolgozóit is, ami kifejezi, hogy Gombaszögöt Dél-Szlovákia magyar dolgozói számon tartják. Az ünnepség országos jellege mellett azért azt is el kell mondani, hogy nagy közönségsikerét elsősorban Gömör népe támogatásának köszönheti. Bizony sokszor elgondolkoztunk már azon, hogyan is verődött össze az a többezres (sokszor húszezres) hatalmas nézősereg ezekből az öthatszáz lakosú gömöri falvakból, és ezért köszönet jár Gömör népének, magyaroknak és szlovákoknak, akik jelenlétükkel öregbítik Gombaszög hírnevét. Elgondolkoztunk már azon is, hogy ha Nyugat-Szlovákia .többezer lakosú falvait vennénk számításba, akkor Zselizen a nézők számának 30—50 ezer között kellene mozognia. Nos, reméljük, egyszer majd így is lesz. Természetesen azt is el kell mondani, hogy akik Gombaszögöt választották valamikor a rendezvény színhelyéül, azoknak szerencsés kezük volt. Ilyen festői szépségű völgyet nem lehet Dél-Szlovákíában kettőt sem találni. És nemcsak ez, Gombaszög körül sok a műemlék. Mint például Krasznahorka vára, a betlóri kastély, melyek ugyancsak vonzzák a nagyközönséget. Mindennek ellenére a sokéves tapasztalat alapján meggyőződésem, hogy Gombaszögre elsősorban a műsor vonzza a közönséget és az az utánozhatatlan atmoszféra, melyet csak a festői szépségű gombaszögi völgy, a közönség és a szereplők összjátéka tud teremteni. Aki rendszeresen látogatja a gombaszögi ünnepségeket, annak mindig felejthetetlen pillanatokban és élményekben van része. Láttunk nézőközönséget rekkenő hőségben, zuhogó esőben, esti hűvös szélben rendületlenül ülni a nézőtéren. Ilyenkor mindig azt mondtuk, az ilyen hálás közönség megérdemli, hogy a gombaszögi ünnepély műsora évről évre gazdagabb legyen. Ez a törekvés hatja át évek óta a gombaszögi ünnepély szervezőit. Gombaszög valóban fórumává vált a CSEMADOK legjobb táncegyütteseinek, és évente a műsor színvonalát emelik a szlovák, ukrán és lengyel népművészeti együttesek fellépései. De ezen túlmenően vendégül látta már a gombaszögi színpad Pécsi Sándort, Feleki Kamillt, Csákányi Lászlót, Sárdi Jánost, Kovács Apollóniát és Gál Gabriellát és még sok más neves művészt, akik művészetükkel szórakoztatták a gombaszögi közönséget. Ugyanakkor emlékezünk arra is, hogy jónéhány neves művész a fellépés után úgy nyilatkozott: egész lámpalázas lettem, mert ilyen nagy közönség előtt még nem léptem fel. Ez tehát Gombaszög. Gombaszög atmoszférája. És hogy ide fejlődött, ezért köszönet illeti a rozsnyói járás párt- és államiszerveit, valamint a kassai kerületi szerveket is, melyek évről évre erkölcsi és pénzügyi támogatásban részesítik a gombaszögi rendezvényt, valóban sajátjuknak tekintve azt. Ebben az esztendőben az elmúlt évekhez hasonlóan gazdag műsor várja a közönséget. És mi reméljük, hogy mindenki, aki eljön, jó fogja magát érezni és felejthetetlen élményekben lesz része. Tehát ismét találkozunk Gombaszögön. Magyarok, szlovákok, munkások, parasztok, értelmiségiek közösen hitet téve az ország nemzetei és nemzetiségei közötti megbonthatatlan barátság mellett, új erőt merítve közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság építéséhez. VARGA JÁNOS Mór gyermekkoromban ismertem a falumtól, Bátkától kilenc kilométerre fekvő Rimaszécset (Rimavská Sec). És ezt csak azzal tudom magyarázni, hogy a község 1796-ban „szabadalmat“ kapott országos vásárok megtartására. Apám gyermekkorában szintén járt Rimaszécsen. Először az 1910. évi képviselőválasztás napján. Mert választási herce-hurcáknak, korteshangulatok színhelyének is megfelelt a tér. Egészen biztosan tévedtek azok, akik vásárszabadalmat adtak Rimaszécsnek. Alkalmasabb lett volna választási csetepaték színhelyének. A házakat széjjelválasztó nagy téren ugyanis a szavazók kiabálhattak, verekedhettek kedvükre. 1910- ben például olyan zene-bonát csaptak, hogy vérfürdő is lehetett volna belőle. Rimaszécs egyébként régóta benne van az időben, a történelemben. Már a pápai tizedszedők jegyzékében feltűnik a neve. A Széchiek ősi birtoka, akiknek váruk is volt itt. Mátyás királynak is tudomása volt erről a kis gömöri faluról, hiszen a Rozgonyiaknak adományozta. Széchi Mária közbenjárására meg Wesselényi Ferenc birtokolta a községet. A Korháryak és a Coburgok neve szintén szerepel a gazdák között. Tábor elég messze esik Rimaszécstől, a husziták mégis odataláltak. Elfoglalták a várat. így folytathatnám tovább röviden, dióhéjban, távirati stílusban a község múltjának ecsetelését az első és a második világháborúig, a felszabadulásig stb. Mint annyi helyen másutt, itt is voltak szegények és gazdagok, kereskedők, iparosok, hivatalnokok, s Rimaszécs nemcsak Pál-napi- úrnapi és Szent Mihály napi vásárjairól volt híres, hanem arról is, hogy a Rima és a Balog völgyében itt kezdődött és végződött leg-Kolozsi Kálmánné, a szövetkezet egyik legrégibb dolgozója hamarább a cséplés (hat cséplőgép volt a faluban). Nem néztem utána, hogy a Széchiek, a Rozgonyiak, a Wesselényiek, a Koháryak és a Coburgok mennyi földet birtokoltak itt, de nem hinném, hogy többet, mint ma az Új Világ Egységes Földművesszövetkezet. Furcsán hangzik, lehet, ha azt mondom, hogy a község történetét nézve nem Széchi, nem Rozgonyi, nem Wesselényi, nem Koháry vagy Coburg, hanem Juhász István a leghatalmasabb birtokos. Pedig ha jól tudom, az ő ereiben nem csörgedez nemesi vér. 1944-ben született abban a faluban, ahol Tompa Mihályt 1868-ban eltemették. Vagyis Hanván, S egy év óta az öt község határával egyesült rimaszécsi Új Világ Efsz elnöke, Jéne, Zádor, Harmac, Ivá-2
