A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-18 / 24. szám
Rövid megbeszélés a telepen; balróljobbra: Spek Lajos, Volter Béla, Árva Jolán és Halda Magdolna OL_alattHépen fejlődik a - állapit]aTTTteg-4í<i(ró Fecskéi Valéria A javítóműhely dolgozói nagyon dicsérik a legújabb típusú magánjáró silókombájnt Ezüstösen csillogó sátor-erdő A barti telepen 27 fóliasátor sorakozik egymás mellett katonás rendben. Mintegy másfél hektárnyi területen a 100 ezer paprikapalántát védik a koratavaszi zimankós időjárás ellen. Egyébként 102 hektáros a szövetkezet kertészete. A sátrak alatt kizárólag zöldpaprikát termesztenek. Május közepén szedték le az első termést. Varró Ferenc itt a 26 tagú kertészeti csoport vezetője, Bicskei Valéria a helyettese. Olyan magabiztosan, olyan szakértelemmel beszélnek a kertészkedésről, mintha világéletükben mást sem csináltak volna, mintha egyenesen a kertészkedésbe születtek volna bele. Belépve az egyik fóliasátorba (déltájt), akkora hőség csapott meg, hogy majd megfulladtam. Szinte kibírhatatlan volt. Kérdőn néztem Varró Ferencre: hogy bírnak itt dolgozni az asszonyok? — Most, ilyenkor már sehogy — felelte. — Azért nem lát itt már egy aszszonyt sem. Hajnali négykor kezdjük a munkát, s ilyenkor már abbahagyjuk. Minden sátor előtt fűtőberendezést látni. — Költséges a fólia alatti termesztés — jegyezte meg a csoportvezető. — Különösen akkor az, ha ilyen változékony és hűvös a tavaszi időjárás, mint az idén. Leggyakrabban kettőtől négy hétig kell fűtenünk. Egy-egy sátor kifűtése 500—500 liter kőolajat visz el 24 óra alatt... Aztán a városi ember méltatlankodik, ha kissé drága a korai paprika . . . pedig ha tudnák, milyen anyagi befektetés és mennyi munka fekszik benne . . . talán nem is méltatlankodnának . . . Végre szemtől szemben az elnökkel — Tudom, az olvasókat nem nagyon érdeklik a számadatok — emeli rám tekintetét Kovács Ferenc mérnök. — Kiegészítésképpen azonban mégis el kell mondanom néhány lényegesnek tűnő dolgot. Lehet? — Tessék.., — Járási viszonylatban például első helyen állunk a kukoricatermesztésben: 49,7 mázsa morzsolt kukorica volt az átlagos hektárhozamunk . . . 208 hektárt telepítettünk be szőlővel, ebből 72 hektár a termő... 152 hektáros a gyümölcsösünk (alma, őszi- és kajszibarack, meggy), ebből 32 hektár a termő . . . 1 millió csirkét és 300 ezer kacsát keltetünk évente, vagyis 11 millió koronás forgalmat bonyolítunk le a baromfitenyésztésből ... 28 tagunknak adtunk 32—32 ezer korona térítésmentes kölcsönt házépítésre . . . Van saját autóbuszunk . . . Ebben az évben 220 tagunk 5—8 napos külföldi kiránduláson vesz részt ... Az alacsony nyugdíjakat kiegésítjük ... Az üzemi konyhánkon átlagosan 300 tagunk étkezik ... A munkafegyelem? Igen jónak mondható . . . S még valamit: a Komáromi Mezőgazdasági Szakközépiskola hozzánk kihelyezett osztályában 23 tagunk tanul tovább, ami a szövetkezetünk jövőjét tekintve, több mint biztató . . . Elmenőben . .. A napsütötte, széljárta mezőkön valamikor is éltek és dolgoztak az emberek, verejtékükkel öntöztek meg minden rögöt, mégis nyomorogtak. Most látszik meg igazán, mire képes a felszabadult ember, a felbuzgó ősi erő és tehetség! Többre a csodáknál: a régi mesék és álmok megvalósítására. LOVICSEK BÉLA A szerző felvételei 13
