A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-18 / 24. szám
L enin pártjának vezetésével a munkások és a szegényparasztok Oroszországban megdöntötték a nagytőkések Hatalmát, győzelemre vitték a szocialista forradalom ügyét. Új korszak kezdődött az emberiség történetében. Megszületett az első szocialista állam. Tizennyolc nappal később a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nagygyűlést tartott Budapesten, amelyen ismertette a szovjet kormány békefelhívását. A százezres tömeg viharos lelkesedéssel üdvözölte az orosz forradalmat és sürgette a munkásság önálló politikai cselekvését. A gyűlés résztvevői olyan jelszavakat hangoztattak, mint „A munkásság teremtsen rendet!“, „A magyar proletárság tanuljon az orosztól!". Követelték az általános sztrájk kihirdetését, forradalmi munkós- és katonatanácsok alakítását. A munkásság fellépéseiben elsőrendű szerepet játszott az az állásfoglalás, amelyet a szovjet kormány békefelhívásával kapcsolatban alakítottak ki. 1917. december 1-én a párt Budapesten, másnap pedig Miskolcon, Szegeden, Temesvárott, Aradon, Kassán, Pozsonyban és több más városban népgyűléseket tartott, amelyeken állást foglaltak az orosz forradalom mellett és sürgették a békét. 1918 októberében a válság Magyarországon a forradalom kitöréséhez vezetett. Ezt az Osztrák—Magyar Monarchia általános válsága és szétesése idézte elő, valamint a háborús szenvedések által végsőkig kiéleződött osztályellentét a kizsákmányolok és a kizsákmányoltak között. A magyar hadifoglyok kommunista vezetősége Moszkvában elhatározta, hogy otthon kezdeményezi az új párt megalakítását. Kun Béla elsőként érkezett Budapestre. Elsőrendű szerepe volt a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításában. 1919. március 21 a szocialista forradalom győzelmének napja. A polgári rendszer csődbe jutott, a koalíciós kormány felbomlott, a magyarországi proletariátus kezébe vette a politikai hatalmat. A kommunisták és szociáldemokraták pártja egyesült a Kun Béla által kidolgozott elvek alapján. Létrejött a munkásosztály forradalmi egysége, s az egyesült párt, a proletariátus pártja átvette az ország vezetését. A szociáldemokrata párt tagságának döntő többsége már március 21-e előtt magáévá tette a Kommunisták Magyarországi Pártja fő politikai céljait s a kommunistákkal együtt küzdött a tanácshatalom megteremtéséért. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a KMP által irányított munkáscsoportok megszállták a kerületi rendőrkapitányságokat, a bankok védelmére kommunista őrségeket szerveztek, a Katonatanács utasítására forradalmi osztagok foglalták el a telefonközpontokat, a pályaudvarokat, a posta- és távíróhivatalokat és más fontos objektumokat. A gyárak, a bányák és a kaszárnyák a Tanácsköztársaság kikiáltása után a proletárhatalom erődjeivé váltak. Békés úton győzött a szocialista forradalom. A széthulló tőkés-földesúri rendszer a teljes fejetlenség állapotába jutott, az ellenforradalmi erők képtelenek voltak szembeszállni az egységesen fellépő proletariátussal. Az egyesült párt és a Kormányzótanács március 22-én felhívással fordult Magyarország népéhez. Tudatja, hogy a tőkés-földbirtokos uralmat „a proletárság diktatúrája, a munkások és földmíves szegények uralma" váltja fel, s megalakul a Magyar Tanácsköztársaság. Köztulajdonba vették a nagybirtokokat, a bányákat, a nagyüzemeket. A munkáshatalom keményen lesújtott minden ellenforradalmárra, minden fosztogatóra, és erélyesen fellépett az árdrágítókkal és élelmiszer-uzsorásokkal szemben. A kiáltvány azt is tudomására hozta a népnek, hogy a tanácskormány proletár hadsereget szervez, amely védeni fogja a munkáshatalmat mind a belső, mind a külső ellenséggel szemben. A magyar szocialista forradalom határtalan lelkesedést váltott ki Moszkvában és az egész szovjetföldön. A bolsevik párt éppen Vili. kongresszusát tartotta, amikor megérkezett Moszkvába a magyarországi események híre. A kongresszus elnöksége táviratban köszöntötte a Magyar Tanácsköztársaságot. Moszkva és Budapest között azonnal szikratávíró-összeköttetést létesítettek. A Kormányzótanács testvéri üdvözletét küldte Leninnek és Szovjet- Oroszország forradalmi proletariátusának. A hatalom átvétele után a termelés döntő területein megszűnt a kizsákmányolás. A termelőszövetkezetekbe tömörült béresek és cselédek életkörülményei jelentősen megjavultak. A tanácskormány a beteg- és balesetbiztosítást kiterjesztette valamennyi munkásra és alkalmazottra, valamint a termelőszövetkezetek dolgozóira. A Tanácsköztársaság sokat tett a gyermekekért. Nagy gondot fordított élelmezésükre. Állami költségen balatoni és magaslati üdülőhelyeken munkások gyermekeit nyaraltatta. A kulturális élet legkiválóbb képviselői a munkáshatalom mellé álltak. Uitz Béla, Berényi Róbert, Pór Bertalan és mások forradalmi plakátjaikkal szóltak a néphez. A Közoktatási Népbizottság Reinitz Béla vezetésével zenei direktóriumot alakított, amelynek tagja volt Bartók Béla és Kodály Zoltán is. Lukács György közoktatási népbiztos vezetésével megalakult az írók direktóriuma. A testület tagjai voltak: Balázs Béla, Komját Aladár, Móricz Zsigmond és mások. A Forradalmi Kormányzótanács egyik legsürgősebb feladatának tekintette a Vörös Hadsereg megszervezését. Az erről szóló rendelet kimondta: „A Vörös Hadsereg a proletárság osztályhadserege". Aránylag rövid idő alatt a munkások tízezrei jelentkeztek vöröskatonának. Minden csapattesthez politikai biztost neveztek ki. A kapitalista kormányokat félelemmel töltötte el a magyarországi szocialista forradalom győzelme. Azonnal megkezdték aknamunkájukat. Az a rokonszenv azonban, amely a Magyar Tanácsköztársasóság iránt az európai proletariátus részéről megnyilvánult, megnehezítette számunkra a katonai intervenció megindítását. Az antant hatalmak elsősorban a román, a csehszlovák és a jugoszláv hadsereg felhasználására építették intervenciós terveiket. A hadműveleteket francia tábornokok készítették elő s ők vették kezükbe az irányítást is. Az antant hatalmak katonai intervenciója 1919. április 16-án a román királyi csapatok támadásával vette kezdetét. Ugyanekkor észak felől a csehszlovák hadsereget, délről pedig a francia és jugoszláv csapatokat készítették föl a támadásra. Háromszoros túlerő állt a magyar Vörös Hadsereggel szemben. A Tanácsköztársaság léte nagy veszélybe került. A tanácskormánynak intézkedéseket kellett foganatosítania az ellenforradalmárokkal szemben. Néhány száz reakciós elemet letartóztattak. Közben az antant katonai támadása folytatódott. A románok Szolnokig jutottak, a csehszlovák intervenciós hadsereg pedig elfoglalta Munkácsot, Sátoraljaújhelyt, Miskolcot. A két intervenciós hadsereg csapatai a Bodrogközben találkoztak. A Kormányzótanács és a Budapesti Munkástanács elrendelte a proletariátus azonnali mozgósítását. A tanácskormány a munkástanácsok tagjainak felét kivezényelte a frontra. Május 3-án és 4-én, tehát két nap alatt, negyvennégyszer ember állt be a Vörös Hadseregbe és az üzemi dolgozók további tízezrei jelentkeztek a tartalék munkásszázadokba. A megszállt Pécsről, Miskolcról és máshonnan is százával szöktek át munkások a frontvonalon és jelentkeztek vöröskatonáknak. Május 5-én a vörösök kiverték Szolnokról a fehéreket, A Vörös Hadsereg védelmi vonala megszilárdult. Ebben közrejátszott az is, hogy a szovjet csapatok Beszarábia és Bukovina irányában táma-A Vörös Hadsereg leiszabadítja Lévát Az Osszoroszországi Kommunista Bolsevik Párt magyar szekciójának alapítói zászlój
