A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-11 / 23. szám
A CSEAAADOK XII. országos közgyűlésének A szocialista népművelés különböző formáinak alkalmazása, gyakorlása, a CSEMADOK feladatai közé tartozik megalakulása óta. A CSKP XIV. kongresszusának, majd a központi bizottság plenáris ülésének az ideológiai munkával foglalkozó határozata aláhúzta e munka hatékonysága fokozásának szükségességét. Az előző megbízatási időszakban is tervszerű munkát végeztünk az általános népművelés és felnőttoktatás terén. Elsődleges feladatunknak tartottuk és tartjuk tagságunknak és a magyar nemzetiségű dolgozóknak a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szellemében való nevelését, ezzel is hozzájárulva az ország nemzetei és nemzetiségei politikai és erkölcsi egységének erősítéséhez. Munkánkban mindig szem előtt tartottuk az ateista nevelés fontosságát, a politikai és történelmi eseményekről szóló tudnivalók népszerűsítését. Segítettünk ipari és mezőgazdasági, irodalmi és egyéb ismereteik bővítésében. Ezekben a tárgykörökben előadások, vitaestek, találkozók és szemináriumok rendezésével fejlesztettük dolgozóink tudását. Nagyon gyakori a kül- és belpolitikai kérdések megtárgyalása. Az elmúlt megbízatási időszakban évről évre emelkedett a népművelési akciók száma. Erről pontos kimutatások találhatók az adalékokban. Különösen jó eredményeket értek el a galántai, lévai, dunaszerdahelyi és érsekújvári járásokban, míg nem vagyunk elégedettek a pozsonyi és nyitrai járások e téren végzett munkájával. Általában elmondhatjuk, hogy azokban a járásokban, ahol jól működik a népművelési szakbizottság, ott az eredmények is jobbak. A jövőben még jobban kell törekednie arra, hogy az előadások tartalmuknál, az előadás módjánál fogva egyre vonzóbbak legyenek. Kössük össze az előadásokat filmvetítéssel vagy más művészeti produkcióval, esetleg egyéb rendezvénnyel. Azt hiszem, hogy az így szervezett, tartalmas előadásoknak mindig lesznek hallgatói. A népművelés egyik fontos része a történelmihonismereti munka, melyet CSEMADOK-vonalon a Történelmi Honismereti Szakbizottság irányít. Feladatai közé tartozik a munkásmozgalmi s egyáltalán a haladó hagyományok ápolása, gyűjtése, helytörténeti kutatások szervezése s e kutatások eredményeinek ismertetése, kiadványok formájában is. Sok helyi szervezet rendezett találkozót, beszélgetést pártunk alapító és veterán tagjaival, a Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadítási harcok résztvevőivel. További feladat, hogy rendszeressé váljon helyi és járási szervezeteinknél a krónikaírás, ezt is a szakbizottságnak kell szerveznie, irányítania. A rozsnyói, a tőketerebesi és a galántai járás szép eredményeket ért el ezen a téren. Sok honismereti előadást és kirándulást szerveztek. De több járásban nem szentelnek kellő figyelmet e munkának. A jövőben szükségesnek tartjuk, hogy minden járásban rendszeresen működjön a történelmi-honismereti albizottság. Dolgozzák fel községük, városuk, járásuk történelmét és ezek ismeretén keresztül jussanak el a távolabbi történelmi helyek megismeréséhez. Nem vagyunk elégedettek a krónikaírással sem. Ne feledjük el, hogy a ma krónikája, a ma valósága fogja jelenteni az utókor számára a haladó hagyományokat, ezek folytatását, a helytörténetek tárházát fogják adni az utókornak tanulságul és okulásul. Ezen a téren a losonci, a dunaszerdahelyi és az érsekújvári járásban értek el jó eredményeket. A honismereti munka terén a legszebb eredményt a somorjai helyi szervezet érte el. A városi nemzeti bizottsággal és a tömegszervezetekkel karöltve nagyon szép és értékes néprajzi múzeumot hozott létre. Érsekújvárban megnyílt a Honismereti Kávéház és a történelmi-honismereti munka iránt érdeklődők rendszeres találkozóhelyévé vált. A Csokonai-, Petőfi- és Madách-évforduló alkalmából vetélkedőt rendeztünk „Nagy évfordulók" néven, majd megrendeztük „A műfaj neve — antifasizmus" néven az országos Fábry-vetélkedőt. Mindkét vetélkedőt nagy érdeklődés kísérte, mind a versenyzők, mind a közönség részéről. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója alkalmából „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről" néven rendeztünk vetélkedőt, ebbe több mint ezer versenyző nevezett be. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepelte a sok száz versenyző a „30 év szabad hazában" című vetélkedőn. Ugyancsak sikeres volt a Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 55. évfordulójának tiszteletére „A néppel tűzön-vízen ót" néven megrendezett vetélkedő, ebbe szintén több mint ezer versenyző A NÉPMŰVELÉSI MUNKA nevezett be. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a losonci, a dunaszerdahelyi és érsekújvári járás versenyzői. A vetélkedőkre jól felkészültek a versenyzők. A feldolgozott témák olyanok voltak, hogy jelentős mértékben hozzájárultak a hallgatók ideológiai neveléséhez. Az érdeklődés azt mutatja, hogy ezt a nevelési formát megfelelő arányokban és megfelelő alkalmakkor a jövőben is alkalmazni kell. Szövetségünk kellő figyelmet szentelt az irodalmat népszerűsítő munkának is. Pártunk politikai célkitűzéseivel összhangban arra törekedtünk, hogy a proletár internacionalizmus, a szocialista hazafiság eszméjét tükröző és szolgáló irodalmi alkotásokat propagáljuk, ismertessük. Igyekezetünk arra irányul, hogy megismertessük a klasszikus magyar irodalom remekeit, a szlovák és cseh alkotásokat, a baráti szocialista országok haladó irodalmát és a legjelentősebb világirodalmi alkotásokat. A kitűzött cél elérése érdekében különböző munkaformákat alkalmaztunk, Az irodalmi előadások megtartásához sok előadói segédanyagot adtunk ki. Ezt az igyekezetünket jelentősen támogatta a Népművelési Intézet is. Megjelentek előadástervezetek, például Petőfi, Czuczor, Mikszáth, Madách, Móricz, Radnóti, Fábry, Jankó Kráf, Frano Kráf, Ady, Jilemnicky, Novomesky, Wolker, Nezval, Gorkij, Tolsztoj, Solohov és mások életéről és munkásságáról. Az előadásokhoz mindig keretműsort rendeztek szervezeteink, mely vonzóbbá tette az irodalmi témákat. Az utóbbi években szervezetünknél nagyon népszerűek lettek az író-olvasó találkozók. Az értékelt időszakban több mint ötszázat rendeztek. A találkozók mennyiségével elégedettek lehetünk, de ném voltunk mindig elégedettek a találkozók előkészítésével. E rendezvények célja nem csupán a szerzővel való találkozás, hanem műveinek mór előzetes megismerése és az ennek alapján zajló vita, beszélgetés, elemzés és nem utolsósorban a könyv, az irodalom megszerettetése. Azt hiszem, hogy az irodalom népszerűsítésének az iskolán kívüli nevelésnek ez az 6
