A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-04 / 22. szám
pontját. Gyenyikin hadseregében még bírtak. Gyenyikin ugyanis Moszkva ellen vonultatta katonáit. A KB levéllel fordult a párthoz, az egész országhoz ezzel a címmel: „Mind egy szálig harcra Gyenyikin ellen!". Az ellentámadás azonban nem járt döntő sikerrel. Gyenyikin tudott a készülő támadásról, és lépéseket tett a meghiúsítására. Ellenforradalmi lázadásra számítva még egy rohamcsoportot is sikerült szerveznie s Moszkva ellen vonultatnia. A KB foglalkozott a súlyos helyzettel, s annak megakadályozására szólított fel, hogy Gyenyikin egyesülhessen az uráli kozákokkal. A szovjet csapatok sikeres harcokat vívtak az ellenséggel és döntő csapást mértek rá. Ukrajnából és az Észak-Kaukázusból kiszorultak az ellenforradalmárok. Gyenyikin legyőzése után lehetőség nyílt a szovjetországot körülvevő ellenforradalmi gyűrű más láncszemeinek likvidálására is. A szovjet állam az intervenciósok és a fehérgárdisták leverése után ismét lélegzethez jutott, s az OK (b) P IX. kongresszusa határozatainak alapján a munkások hozzáfogtak a népgazdaság helyreállításához. Az imperialisták ezúttal is megzavarták a békés építőmunkát. Az antant sugallatára 1920. április 25-én a lengyel hadsereg megtámadta a szovjetországot és elfoglalta Kijevet. Az imperialisták megsegítésére Vrangelnak a Krímben állomásozó fehérgárdista hadseregét vetették be. Szovjet-Oroszország ismét arra kényszerült, hogy erőfeszítéseit az intervenciósok és a fehérgárdisták elleni harcra összpontosítsa. Május közepén megindult a támadás a nyugati fronton. 1920 július elején a nyugati front csapatai támadásba indultak. Július végén Lengyelország területére léptek, a délnyugati front csapatai pedig bevonultak Nyugat-Ukrajnába. A front Varsóhoz, Lengyelország fővárosához közeledett. A fehér-lengyel hadsereg parancsnoksága azonban az antant segítségével mozgósította a tartalékokat, ellentámadásba ment át, a szovjet csapatok kénytelenek voltak visszavonulni. Szeptemberben újabb hadműveletre készültek, s a lengyel kormány már félt ettől a támadástól. Októberben beleegyezett a fegyverszünet megkötésébe, elfogadta a békét. A szovjet kormánynak lehetősége nyílt arra, hogy erőit az antant utolsó bérence, Vrangel ellen összpontosítsa. Elkeseredett harcokban Vrangelt visszavetették a Krímbe, majd felszabadították a félszigetet. Az intervenció és a polgárháború véget ért. A világ imperialistáival folytatott harcból fiatal szovjet állam került ki győztesen. A szovjetország győzelmét a munkások és a parasztok szilárd szövetsége, a párt és a szovjethatalom helyes nemzetiségi politikája, az ellenséges front mögötti területen tevékenykedő partizánok, a szovjet külpolitika, a nemzetközi proletariátus szolidaritása, s nem utolsósorban a proletariátus és a dolgozó parasztság óriási tömegeit lelkesíteni, mozgósítani és szervezni tudó kommunista párt segítette elő. KÉRDÉSEK: 1. Lenin ellen merényletet követtek el. Mikor? (év, hónap, nap) 2. Az egyik legendás hírű hadosztálynak Furmanov volt a politikai biztosa. Ki volt a parancsnoka? 3. A kommunista párt soraiból, a nép soraiból a polgárháború kiváló hősei és hadvezérei kerültek ki. Nevezzen meg közülük legalább kettőt. Dühöng a fehérterror Vörös partizánok Irkutszk környékén 9
