A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-14 / 19. szám
Kővetkező szórnunk tartalmából: Varga János: A SZÉP SZÓ ÜNNEPE Mács József: MOSONMAGYARÓVÁRI HÉTVÉGÉK Borzi László: CITERA MEG KOCSOGDUDA Szabó Zoltán: BAAL ROMVAROSA Fister Magda: GÁTŐRÖK Címlapunkon KONTÁR GYULA, ^ a 24. oldalon PRANDL SÁNDOR felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő. Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége XII. országos közgyűlésének előestéjén akarva nem akarva számba veszi az ember ez elmúlt öt év eredményeit, a CSEMADOK XI. rendes országos közgyűlését 1972- ben tartottuk meg, pár évvel politikai és társadalmi életünk válságos időszaka után, de a válságos időszakra jellemző kellemetlen utórezgések és tünetek még itt-ott érezhető légkörében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa a válságos időszakról a CSKP KB által kiadott tanulmányt közismert néven a „Tanulságokat" irányelvként fogadta el, ezzel lezárva, pontot téve egy szocializmusellenes történelmi korszak után és mind elsődleges fő feladatot, célt a szocialista társadadott a dolgozók öntudata, műveltsége és kulturális színvonala. Jelentősen megszilárdult társadalmunk szocialista jellege." Ebből az értékelésből kiindulva kell megvizsgálnunk a CSEMADOK hozzájárulását az elért eredményekhez. Nem szeretném, ha szerénytelenségként vagy dicsekvésként hatna — hiszen tudatában vagyunk, hogy nem egyedüli szervezet a miénk, amely a párt irányításával a csehszlovákiai magyar dolgozókkal foglalkozik —, de megállapíthatjuk, hogy becsülettel kivettük részünket a reánk bízott feladatok teljesítéséből. Elsődleges feladatunk volt a CSEMADOK szervezeti életének megszilárdítása és a CSEMADOK szervezetek aktivizálása, enélkül semmilyen tevékeny-A minőség emelése a kulturális munkában is GONDOLATOK A CSEMADOK XII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE ELŐTT lom építésének elősegítését jelölte meg. Ebből kiindulva a CSEMADOK is levonta a tanulságokat a saját portáján, hiszen a válságos időszak szelleme szövetségünket sem hagyta érintetlenül. Kellő intézkedések végrehajtása után a CSEMADOK Központi Bizottsága, a CSKP XIV. kongresszusának, valamint felettes szervünk, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma vonatkozó irányelveiből kiindulva, kidolgozta a szövetség ötéves távlati munkatervét és ezt a XI. közgyűlés elé terjesztette. A XII. közgyűlés elsősorban ennek a munkatervnek a teljesítését értékeli majd és meghatározza a szövetség további feladatait. Megállapíthatjuk, hogy az eltelt öt évet komoly alkotó tevékenység jellemezte. Nemcsak szervezetünkben, de általában hazánk konszolidált társadalmi életében, sőt nemzetközi viszonylatban is. Hiszen ha csak azt említjük, hogy sok türelmet igénylő és hosszú évekig tartó tárgyalások után sikerült közös asztalhoz ültetni 35 állam legmagasabb szintű képviselőit, kormányfőit az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszaként megtartott találkozón Helsinkiben, akkor megállapíthatjuk, hogy nem voltak hiábavalók a béke megőrzésére kifejtett erőfeszítések, világméretekben kibontakozott békeharc. Persze helytelen lenne túlzott illúziókat táplálni, azt gondolva, hogy a helsinki záróokmány egyszer s mindenkorra kizárja a háborús veszélyt legalább Európában. A záróokmány aláírása kétségtelenül igen jelentős lépés az európai béke biztosításának útján, de továbbra is ébernek kell lenni, aktív békepolitikával nyomást gyakorolni a záróokmányt aláíró felekre, hogy a benne foglaltakat saját országukban valóra is váltsák. A szocialista országokban a meghatározó vezető erőt a kommunista és munkáspártok képviselik. Az idén ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az Októberi Forradalom mozgató ereje az oroszországi kommunisták pártja volt, és tudjuk, hogy a szovjethatalom már a forradalom kitörésének másnapján igen nagy horderejű dokumentumot fogadott el — a dekrétumot a békéről. Az SZKP XXIV. kongresszusa meghirdette és XXV. kongresszusa tovább fejlesztette a Szovjetunió békeprogramját. Az SZKP XXV. kongresszusán Brezsnyev elvtárs a békepolitikáról hangsúlyozottan kijelentette: „Ezt a politikát megkettőzött energiával fogjuk folytatni, kivívjuk a háború és az agresszió erőinek megzabolázását, az egyetemes béke megszilárdítását, a népek szabadságához, függetlenségéhez és társadalmi haladásához való jogának érvényesítését — majd a mindnyájunkban élő gondolatot így fogalmazta meg: „Az emberiség belefáradt abba, hogy puskaporos hordó tetején éljen". Mennyire igaz! Az emberiség békében akar élni, dolgozni, alkotni, s nem engedhetjük, hogy az emberiségnek ezt a vágyát az imperialisták kardcsörtetése veszélyeztesse. Az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett, majd XXV. kongresszusán megerősített békeprogramot a kommunista és munkáspártok — elsősorban a szocialista országok testvérpártjai, de a kapitalista országokban legálisan vagy illegálisan működő kommunista és munkáspártok is — magukévá tették képviselőnknek egymást követő értekezletein. Visszatérve hazai problémánkhoz Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán így értékelte az utolsó öt évi fejlődést: „Államunk gazdasági erejének növekedésével és a szocialista termelési viszonyok megszilárdításával párhuzamosan folytatódtak a pozitív változások társadalmunk szerkezetében. Megszilárdult a munkásosztály vezető szerepe és szövetsége a szövetkezeti parasztsággal és az értelmiséggel, elmélyült nemzeteink és nemzetiségeink egysége. Tovább fejlődött társadalmunk politikai rendszere. Kibővültek tevékenységének szférái, ezekben megnyilvánul mély demokratizmusa és humanizmusa. Fokozóséget nem tudtunk volna kifejteni. Ez azt jelentette, hogy a válságos időszak után nemegy szervezetünket fel kellett rázni aléltságából. Taglétszámunk nyilvántartását újra rendbe kellett hozni, így sikerült elérnünk, hogy a csehszlovákiai magyarság több mint 12 százaléka ma tagja a CSEMADOK-nak. A szövetség taglétszáma 70 ezer körül mozog, Szlovákiának magyar lakosságú vidékein, szinte minden községben, városban van helyi szervezetünk. A CSEMADOK visszanyerte a párt és az állami szervek bizalmát, elismerik, mint segítőtársat az állami művelődéspolitika megvalósításában. Csakis így tudtunk hozzáfogni a reánk háruló feladatok elvégzéséhez, így lett a CSEMADOK újra Dél-Szlovákia társadalmi és kulturális életének szerves része. Ma örömmel látjuk, hogy a CSEMADOK országos és járási rendezvényéit egyre többen és többen látogatják, ezek a rendezvények kulturális életünk fontos seregszemléinek számítanak és nemcsak a szereplők, de a nézők, a látogatók, mondhatjuk a széles tömegek elmaradhatatlanul kulturális zarándokhelyei lettek. Aláhúznám, hogy e rendezvények nemzetiségi kultúránk ápolása mellett az internacionalizmus szellemének gyakorlati iskolái is lettek azáltal, hogy más népek, nemzetek kultúráját ismertetve közelebb hozzák egymáshoz az ország nemzeteit és nemzetiségeit, egymás kölcsönös megismerése révén forrásai lesznek barátságuknak, testvéri együttélésüknek. Az ország népei, nemzetei és nemzetiségei súrlódásmentes együttélésének elősegítéséhez a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus szellemének elmélyítéséhez más formákat is felhasználtunk. Nagyon hatásosaknak és jóknak bizonyultak az országos szinten szervezett különféle vetélkedők, amelyekkel különösen a fiatalabb nemzedék soraiban nagy érdeklődést értek el. Ilyenek voltak például a „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről", a „30 év szabad hazában”, „A néppel tűzön vízen át" és egyéb témakörökben megrendezett vetélkedő, amelyek tanulást, kutatást, felkészülést és így önművelést igényeltek . .. Működési területünk széles skálájú palettává fejlődött, hiszen a népi és munkásmozgalmi hagyományaink gyűj-2
