A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-07 / 18. szám
A Prágában barangoló turisták kezéből szinte elmaradhatatlan útikönyvek egyike szerint „Prága nem csak Európának, hanem a világnak is egyik legszebb fővárosa, ódon voltában csupa báj, hangulat, csupa kedély, sokszor zord történelme ellenére: csupa emberség. Patinás tetői alatt modern lélek lakozik”, A fentiekhez nem is fér semmi kétség. Részletesebb kiegészítenivaló annál inkább. Mert a mai Prága nem csupán a kincsek nagybecsű rangjára emelkedett ódonszép város, — hanem egy új Prága is. Az évszázadok folyamán alakuló, formálódó városképet a felszabadulást követő forradalmi átalakulás társadalmi eredményei főleg az utóbbi évtizedben bizony tekintélyesen megváltoztatták. Természetesen úgy, hogy nem vettek el belőle, inkább hozzátettek, miközben rendkívüli lelkiismeretességgel gondoltak a régi emlékek megmentésére, konzerválására is. S közben a város körül kialakult az új lakótelepek koszorúja s mindaz, ami ezzel jár. A lakótelepek lassan egymáshoz érnek, s tényleges koszorút alkotva zárják be a kört a régi város körül. Ám ez a bezáruló koszorú a kitárulkozás, a terjeszkedés jelképe és kézzelfogható valósága. A fejlődésé, amely ma már legalább annyira nyomja rá bélyegét a városképre, mint a patinás múlt. Kétségtelen, hogy egy régi patríciusház össze sem hasonlítható a mai „lakógépeknek" nevezett paneltömbökkel, ám a megállapításhoz az is hozzátartozik, hogy Prága építőinek, az új városrészek tervezőinek még a házgyári elemekből is Prágai lakótelep Kamaszlányok a lakótelepen FOVAROS sikerült ízlésest, kényelmest, városszerűt alkotniok. Aki az utóbbi esztendőkben megfordult hazánk fővárosában, az saját tapasztalatból tudja, hogy nem teljesen igaz az a megállapítás, miszerint a régi Prágából, a félmúlt Prágájából ne vettek volna el. De ez ügyben hadd idézzem az egyik legilletékesebbet, Milada Kádnerovát, aki a fővárosi nemzeti bizottság építésügyi osztályán egy különös tisztséget tölt be: ő adja ki a le- I bontásra ítélt épületek robbantási engedélyét. A látszólag felmerülő paradoxont eloszlató válasz így hangzik: ahol elveszünk a városból, ott a megmentésre érdemtelent, a használatra alkalmatlant vesszük el, hogy újjal pótol-Hazafelé a boltból juk, mert hiszen ahol bontunk, ott építünk is — házat, metrót, ligetet... rendszerint az ezredfordulóig már szinte konkrétan kialakult terveknek megfelelően. S milyen lesz öt év múlva a főváros? Válaszképpen számtalan adatot idézhetnénk a választási programból, melynek központi feladata szerint a legnagyobb fejlesztési energiát a lakásépítésre kell összpontosítani, melynek nyilvánvaló okai ismertek: a lakásigény ma a családalapítás alapigénye, a szocialista életforma egyik alapfeltétele. De van egy sajátos háttere is a dolognak. Nevezetesen az, hogy Prága lakosságának életkor-struktúrája pillanatnyilag még nem biztosítja a szükséges népsza-Prágai kismama
