A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-23 / 16. szám
koronával volt kevesebb, mint 1971- ben! Közgazdasági tekintetben a szocialista törvényességet főképpen a gazdasági fegyelem ellen elkövetett vétségek sértik meg. A nyomozószervek és a bíróságok adatai arról tanúskodnak, hogy a gazdasági fegyelem ellen irányuló bűnözésben elsősorban a pénzügyi- és anyagi eszközökkel való súlyos visszaélések esetei fordulnak elő. A gazdasági bűnözésnek ebbe a tárgykörébe sorolhatók a különféle tervmanipulációk, a tervfegyelem be nem tartása, az ár-, bér- és adókihágások vagy a pénzügyi javakkal való helytelen gazdálkodás esetei, melyek gyakorta a gazdasági dolgozók kölcsönös lekötelezettségéhez, „lekenyerezéséhez" vezetnek. A szocialista társadalmi tulajdon kárára elkövetett vétségek „kategóriájában" az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb az olyan esetek aránya, amikor az alkalmazottak a saját vállalat kárára követnek el gazdasági jellegű bűncselekményeket. A jövőben ezért még határozottabban kell fellépnünk e káros társadalmi jelenség ellen. Nemzetgazdaságunknak komoly károkat okoznak az előbb már említett tűzesetek és a különböző üzemi munkabalesetek is. Ezek eredői általában az alkalmazottak könnyelműségére, az előírások szándékos megkerülésére, az üzemi gépek és berendezések javítatlanul hagyott műszaki hibáira, nyílt láng tiltott használatára és az emberi felelőtlenség egyéb megnyilvánulásaira vezethetők vissza. Itt kell megjegyezni azt is, hogy a gazdasági bűnözés gyors és eredményes felfedése nemcsak a nyomozó és bűnüldöző szervek ügyességén, talpraesettségén múlik, hanem a központi és a vállalati ellenőrző szervek rugalmas, jó munkáján is. Sajnos, ezen a téren gyakran tapasztalunk még az illetékes dolgozók részéről felelőtlen vagy következetlen hozzáállást, ami a szocialista törvényesség és a gazdasági előírások tudatos megsértőit csak további bátorságra sarkallja. Főügyész-helyettes elvtárs, véleménye szerint milyennek tekinthető a lakosság jogtudata — különösen a szocialista törvényesség és a gazdasági bűnözés megelőzésének tárgykörében? — A CSKP és az SZLKP legutóbbi kongresszusai határozottan rámutattak a lakosság jogtudata folyamatos gyarapításának fontosságára. Ezek a mindennapi gyakorlatból kiinduló dokumentumok egyértelműen felhívják a bűnüldözési, a népművelési és a további illetékesek figyelmét arra, hogy a szocialista törvényesség és a jogrend következetes betartása szorosan összefügg a lakosság szocialista jogtudatának elmélyítésével, a jogi ismeretek népszerűsítésének időszerű kérdéseivel és a szocialista embertípus formálásának követelményével. Az elmúlt esztendők tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szocialista jogrend csupán akkor teljesítheti eredményesen gyakorlati küldetését, ha alkalmazásának alapelvei nemcsak a jogászszakemberek, de a lakosság széles körében is ismeretesek. Az általános jogtudat népszerűsítésében fontos szerepet játszanak a bűnüldöző szervek, az ügyészségek és a bíróságok, de hasonlóképpen fontos teendők várnak ezen a téren a népművelési dolgozókra is. Tudatában kell lennünk annak, hogy a közgazdasági szférában csak akkor javulhat tartósan a törvénytisztelet és a szocialista törvényesség elvei betartásának a kérdése, ha ezzel arányosan növekszik majd a gazdasági dolgozók felelőssége is. Jogi propagandánkat ezért elsősorban azokra a felelős beosztású dolgozókra kell összpontosítanunk, akik közvetlen részesei a gazdasági élet irányításának. Különböző visszaélések felfedése esetén, esetről FOLYTATÁS A 17. OLDALON A vecseklői élelmiszerbolt V4RGAERZStBET SZEMBESÍTÉS (Medvesalji változások) MEDE LAJOS-sal egészen véletlenül ismerkedtem meg. Miután Stará BaSta (Óbást) főutcáját végigjártam, s olyan családi házakat láttam, hogy elállt a lélegzetem (volt köztük még kétemeletes is, amelyről el sem akartam hinni, egy egyetlen család tulajdona), elhatároztam, hogy „leszólítom“ az első utamba kerülő embert, hogy az ő életének változásain is lemérjen a medvesalji változásokat. Szóval, riportalanyom kiválasztását nem előzte meg semmiféle előzetes „válogatás“: az első utamba kerülő ember éppen Mede Lajos volt. Mede, Medve nevezetű ember egyébként nagyon sok él a Medves alatt: állítólag valamikor medve is sok volt errefelé, talán a hegység is erről kapta nevét. Nos, Mede Lajos munkából igyekezett hazafelé, s az országúton megállt, hogy megnézze, nem jön-e még felesége a szövetkezetből. Merthogy az asszonyok ilyentájt — délután négy óra lehetett — járnak haza munkából. Lajos bácsival előbb az utcán beszélgettünk, aztán meghívott bennünket otthonába, egy vadonatúj, egyemeletes családi házba: — A földszinten csak ketten lakunk a feleségemmel, no meg ide jár le főzőcskézni az unokám. Az emeleten a fiamék laknak, most még nincsenek itthon. A fiam Füleken dolgozik, fogtechnikus, a menyem meg egészségügyi nővér ... Mede Lajos 1918-ban született Óbáston, tehát „saját bőrén“ tapasztalhatta az itteni változásokat. Igaz, a háború előtti életről nemigen akar beszélni. Lehet, hogy a téma nem éppen kellemes számára: — A háború előtt apámnál dolgoztam, ő asztalos volt. Jelenleg a bolgáromi kőbányában dolgozom. Hogy mennyit keresek? Havi 2500—2800 koronát. A fizetés a teljesítménytől függ. Lajos bácsi egyébként szenvedélyes vadász, míg felesége haza nem érkezik, vadásztörténetekkel szóraMede Lajos feleségével és unokájával koztat bennünket. Tőle tudjuk meg például, hogyan szoktak borzot fogni a Medvesalján. Mert a Medveshegységet koszorúzó erdőségek ugyancsak bővelkednek vadban ... Aztán megérkezik a feleség és megérkezik — szüleivel együtt — a kisunoka. Az asztalra finom szalonna, kolbász kerül. S közben az is kiderül, hogy Lajos bácsi fia, MEDE ERNŐ a CSEMADOK óbásti helyi szervezetének az elnöke, tehát a falu kulturális életének egyik mozgatója. A Helyi Nemzeti Bizottság tanácsülésén egyébként a CSEMADOK-szervezetek munkáját is elismeréssel emlegették. Dicsérték a hidegkúti helyi szervezet tevékenységét, valamint a básti férfikórust és citerazenekart. Nos, Mede Ernőtől tudtuk meg, hogy az óbásti helyi szervezet tagjai éppen színdarabot tanulnak: Chalupka művét, A vén szerelmest. S ha már a színdarabnál tartunk, azt is meg kell említenünk, hogy a CSEMADOK tajti helyi szervezetének tagjain szintén színdarabot, méghozzá A kutyaszorítót tanulják nagy szorgalommal. A szellemi, a kulturális fejlődéssel természetesen ez is szorosan összefügg. Mert lehet-e alacsony szellemi színvonalon az a falu, ahol tömegek kapcsolódnak be a kultúra terjesztésébe? * * * A változások kétségtelenül gyors iramban mentek végbe Medvesalján — azt sem mondhatjuk, hogy negyven év alatt, hiszen közben volt egy világháború. Pozitív irányú változásokra tehát csak a felszabadulás után kerülhetett sor. — Módosabbak lettek az emberek — mondta PÁL MÁRTON hnbelnök. S hozzátehetjük: igényesebbek. Ma már senki sem elégszik meg azzal, hogy szép, kulturált környezetben élhet, s az sem nyugtat meg senkit, hogy a Medves alatt körülbelül kétszáz személygépkocsi van. A változás, a haladás újabb megoldásra váró problémákat vetett fel. Negyven évvel ezelőtt, mikor egy valamirevaló élelmiszerbolt sem volt a Medvesalján, senkinek sem jutott eszébe például az, hogy „hiánycikk“ a gyógyszertár. Manapság viszont a lakosság már egyre inkább érzi egy gyógyszertár hiányát, amelynek létesítéséhez állítólag legalább tízezer embernek kellene élni a Medves alatt. Pedig az öt községnek —>és Bakóházának — összesen csupán 2916 lakosa van. Most épül Gemersky Jablonecben (Almágyban) — huszonnégy millió korona értékben — az új általános iskola, ahová a medvesalji gyerekek is járnak majd. Hogy ebben meg mi a probléma? Az, hogy sűrűbbé kell majd tenni az autóbuszjáratokat. De hogyan? Hiszen a medvesalji utakon aligha fér el egymás mellett két autóbusz... A haladás tagadhatatlanul új problémákat vet fel. 9 problémák felmerülése megoldásra ösztönöz, a megoldás pedig kétségtelenül újabb előrelépés: haladás. Nemcsak Medvesalján, hanem bárhol másutt. Abban a reményben búcsúzunk hát az öt községtől, hogy a problémáikat hamarosan megoldják, hogy továbbra is a haladás útját járják ... Öbásti utcarészlet (PRANDL SÁNDOR felvételei)
