A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 2. szám
tartozott az érdekes, közérdekű és főképpen fontos tudományágak közé .. . Néhány évtizeddel ezelőtt például a tömeget és az erőt még egyaránt kilogrammal mérték. Csupán gondosabb szerzők hívták fel a figyelmet arra, hogy két teljesen különböző mennyiségről van szó, és megkülönböztettek tömeg-kilogrammot s erő-kilogrammot. A gyakorlatban ez pontatlan megoldásnak bizonyult, az illetékes nemzetközi szervek ezért kimondták: a kilogramm csak a tömeg, vagyis az anyagmennyiség egysége; az erőre új egység született — a kiiopond. Tankönyveink zöme napjainkban így tanítja ezt a kérdést. Ám ez is átmenti jelenség és csupán Közép- Európában használatos. A Szovjetunióban a kgsz (kilogram-szila), Franciaországban a kgf (kilogrammforce) a megfelelő erőegység. És hadd mondjunk el rögtön itt egy, a bratislavai metrológiai intézetben hallott újdonságot: a nemzetközi egységesség érdekében valószínűleg már 1980-tól az erőegység a newton lesz. Nem az első s valószínűleg nem is az utolsó egyszerűsítési-egységesítési törekvés ez, melyeknek története messzire nyúlik vissza. Hazánk területén a középkorban Zsigmond király próbált először rendet teremteni a mértékek dolgában. 1405-ben hozott dekrétuma kimondja, hogy „a királyság egész területén, városokban, mezővárosokban és falvakban egyaránt a font, a mérleg, a rőf, a bor- és gabonaűrmértékek használata Buda városa mértékeinek feleljen meg“. Sok foganatja nem volt a rendelkezésnek, a városok és megyék továbbra is saját — többnyire egymástól eltérő — mértékeiket használták. Buda török megszállása után Pozsony lépett az akkori főváros örökébe. A régi városháza kapuja mellett ma is láthatók a XVII. században használatos hosszúságmértékek etalonjai, azaz alap mértékei: pozsonyi hüvelyk (kb. 32 mm), pozsonyi tenyér (kb. 90 mm), pozsonyi arasz (kb. 270 mm), nagy pozsonyi rőf (kb. 783 mm), pozsonyi rúd (kb. 3,84 m) és egyebek . . . M érleg: eszköz a súly mérésére, értékelő érvek és ellenérvek összessége, gazdasági eredményekről készített kimutatás. Az Értelmező Szótár említi még a ,,mérlegel" igét, a mérleghiányt és a mérlegképességet. E kifejezések azt bizonyítják, hogy a nyelv a fontos szavakat rokonértelműséggel ruházza föl, tartalmukat kibővíti, kitágítja. A mérleg szó hallatán valóban nem mindig a „méricskélés“ jut eszünkbe, hanem különböző irodai vagy egyéb statisztikai kimutatások vagy értékelések összessége. Ha pedig mégis a mérés jut eszünkbe, úgy általában — a bratislavai Csehszlovák Mérésügyi Hivatal dolgozói szerint — a legegyszerűbb bolti vagy konyhamérleget képzeljük magunk elé. . . Pedig Peter Gregor mérnök, az intézet fiatal és barátságos tudományos titkára csak enynyit mond: — Akad több százezer koronába kerülő mérlegrendszer vagy mérőműszer is . . . A technika fejlődése megköveteli a mérések pontosságát. Napjainkban tulajdonképpen már az összes tudományban szükség van a metrológusok munkájára. Az építőiparban éppen úgy, mint a gépészetben, vagy a földtanban épp úgy, mint az egészségügyben. Persze, a mérésügy nem mindig Egy érdekes és közérdekű tudományág: a metrológia ■ 1975-ben volt százéves a nemzetközi méteregyezmény ■ Erőegység: a newton ■ Készülőben az új nemzetközi mértékegységrendszer 12
