A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-16 / 15. szám

MUZSLAI TUDÓSÍTÁS Népművészeti kiállítás Muzslán Népművészeti kiállítás Értékes kiállítást szervezett a CSEMADOK helyi szervezete Muzs­lán. A sok népművészeti tárgy — hímzések, gobelinek, faliszőnyegek és képek — arról tanúskodik, hogy a falu dolgos asszonyai a téli napo­kon sem ülnek ölbe tett kézzel. A szövetkezeti klub helyisége meg­telt szebbnél szebb érdekes és érté­kes kézimunkákkal, varrottasokkal. Az akcióba nemcsak a CSEMADOK tagsága kapcsolódott be, de részt vett benne a falu apraja-nagyja, még az általános iskola tanulói is, kézimunkáikat és amatőr képzőmű­vészeti alkotásaikat szintén ott lát­hattuk a kiállításon. A népművészeti kiállításnak több mint 800 látogatója volt. A rendezés a CSEMADOK helyi szervezete vezetőségének s elsősor­ban Baka István, Búcsi Tiborné és Grosch Gábor vezetőségi tagoknak, pedagógusoknak az érdeme. Az öregek is szeretnek szórakozni Február közepén megtartotta ha­gyományos farsangi mulatságát a Rokkantak Szövetségének muzslai helyi szervezete. A bál megnyitása előtt az általános iskola tanulói kedves műsorral köszöntötték a falu idős lakóit. A gyermekek vidám je­lenetei, versei, táncai után a nyug­díjasok léptek színre. Tréfás nóta­összeállításuk a szervezet egész évi tevékenységét tükrözte. Nemcsak a gyógynövény termesztés és hulladék­­gyűjtés terén tevékenykednek, de részt vesznek a parkok rendben tar­tásában és gyakran kisegítenek a helyi Béke földművesszövetkezetben is. A fehérhajú Jenei néni harmoni­kával kísérte a 8 tagból álló éneklő csoportot. Megható volt a falu legidősebb pedagógusának, Schenkengel Anci néni nyugalmazott tanítónőnek a visszaemlékezése. Könnybe lábadt szemmel idézte fel emlékeit 1920- ból, amikor mint fiatal tanítónő került a faluba. Epizódokat mesélt a nagy nyomorról, ami osztályrészül jutott a gyermekeknek is. Beszélt a községben végbement hatalmas változásokról, összehasonlítást tett a jelen és a múlt között. Hisz az itteni nyugdíjasok nagy részét ő tanította gyerekkorukban. Szavaiból kitűnt, hogy ha az idő el is járt felette, régen nyugdíjas már, de a szíve mé­lyén megmaradt pedagógusnak. A közös vacsora után kezdődött a mulatság. Meghitt hangulatban telt az idő, úgyhogy sokan hajnaltájt is ott szórakoztak. Az összetartozás ér­zése az, hogy az idős ember sem társtalan, elfeledtette az életkorral járó bajokat, nyavalyákat a sokszor oly kegyetlenül szaggató köszvényt s egyebeket. Mindenki együtt örült a mának. A szervezet sikeres munkája érde­kében sokat fáradozik az elnök, Csüport László s a tevékeny tagok közül Jalsovszky Ilona, összejövetelt, mulatságot és ezt a kedves jól sike­rült társas rendezvényt szervezték meg elsősorban. ULRICH GYULÁNÉ LELKESEDÉSBEN, SEGÍTÉSBEN NINCS HIÁNY A CSEMADOK várkonyi (Vrakún) helyi szervezetének színjátszó cso­portja nemrégen Budafára látoga­tott. Dávid Teréz: Bölcs Johannáját mutatta be a közönségnek. A fősze­repet Fekete Katalin, az Elektrosvit üzem dolgozója játszotta. Fő érdeme van abban, hogy a darabot sikeresen vitték színre. A rendezésért Bekő Máriát illeti dicséret, aki fáradtságot nem ismerve, rendkívüli türelmét tanúsítva négy hónapon át irányí­totta a fiatalok próbáit, s tanácsai­val, jó meglátásaival nagyban hozzá­járult az előadás sikeréhez. A szereplők mindegyike kitett ma­gáért. Bebizonyosodott, hogy érde­mes a próbákra eljárni, a szereppel foglalkozni, komolyan készülni az előadásra. Fekete Katalinon kívül még Szabó Andrásné alakítása volt megnyerő. Magabiztos fellépésével és szereptudásával elnyerte a közönség tetszését. Elmondhatjuk, hogy az ő játékuk tette elsősorban gördülé­kennyé, élvezhetővé az előadást. A díszlet elkészítésében Végh Ödön, a CSEMADOK várkonyi helyi szervezetének elnöke segédkezett. Azt pedig a Bősi Állami Gazdaság megértő és a kultúra ügyét támogató vezetősége tette lehetővé, hogy a színjátszó csoport tagjai ellátogat­hassanak Budafára. Az állami gazda­ság autóbuszán utaztak a szereplők. A megértés és az önzetlen támoga­tás, a segítség mindenképpen dicsé­retre méltó. Arra készteti a színját­szókat, hogy a munkát ne hagyják abba, érdemes tovább dolgozni. Ami a színjátszó csoport tagjainak ügybuzgalmát illeti, azzal nincs is semmi hiba. Amint hallani, már újabb darab betanulására készülnek. Újra örömet szereznek helybelieknek és környékbelieknek a játékukkal. Mert a betanult darabbal eddig még mindig továbbmentek a faluból. Ismerik őket a kürtiek is. Dávid Te­réz: Bölcs Johannája új darab a re­pertoárjukban, amelyet feltételezhe­tően, sőt teljes bizonyossággal továb­bi színpadi művek követnek majd. SOÓKY ERIKA RÖVIDEN A CSEMADOK Nővé Zámky-i (érsekújvári) helyi szervezetének honismereti és képzőművészeti köre már ebben az évben is több szín­vonalas előadást rendezett. Marosi Endre hadtörténész A mohácsi csata­tér helymeghatározásáról és magáról a csatáról, dr. Nagy János Lantos és parittyás címen Ady Endréről, Bo­kor József belsőépítész Környezet­esztétika — környezetkultúra címen, dr. Horváth Árpád egyetemi tanár A kőbaltától az űrrepülésig címen tartott előadást. A helyi szervezet akciói minden alkalommal nagy ér­deklődést váltanak ki, a meghívott előadók és a témák vonzzák a hall­gatóságot és a legteljesebb mérték­ben kielégítik igényét. HOFER LAJOS A vers- és prózamondók luéeneci (losonci) járási fesztiváljának 71 ver­senyzője volt. Különösen a szavalok tettek tanúbizonyságot tehetségükről és felkészültségükről. A 68 esztendős Veiké Dravce-i (nagydaróci) Fukács István volt a legidősebb versenyző. Mint lelkes CSEMADOK-tag a ma­gyar irodalom iránt érzett szeretet­­ből vállalta a szereplést, példát mu­tatva ezzel a fiataloknak. 43 vers­mondó mérte össze erejét, s a győz­tesek bejutottak a kerületi elődöntő­be. A versmondásban: Kelemen Gertrúd, Sinka Györgyi, Danyi Irén, Palcsó Erzsébet és Karman Károly­­né Kurie Ilona, a prózamondásban: Balogh Beáta, Balogh Adrianna, Básti Judit, Bódi Judit és Varga Istvánné szerezte meg a győzelmet s jutott tovább. A győzteseket a ren­dezőség szép jutalomban részesítette. SÖLYOM LÁSZLÓ A Buzitai Általános Iskola tanítói és tanulói szép kulturális műsorral emlékeztek Ady Endre születésének 100. évfordulójára. A nagy költő életét és munkásságát dr. Czine Mi­hály egyetemi tanár méltatta. A kö­zönség érdeklődéssel tekintette meg a színes kulturális műsort, és nagy figyelemmel hallgatta az előadót. Az ünnepségnek külön színfoltja volt, hogy a résztvevők elbeszélgethettek Batta György költővel és Józsával, a kitűnő labdarúgóval. Batta és Jó­­zsa válaszoltak az érdeklődők kérdé­seire. BARTA GÁBOR A CSEMADOK nánai helyi szer­vezetének színjátszói nagy sikerrel mutatták be Szabó Béla: Meny­asszony című drámáját. A darabot a szomszédos falvakban is bemutat­ták. A közönség nagy tapssal kö­szönte meg a szereplőknek a szép előadást. Elsősorban a főszereplő Dániel Erzsébetet és férjét, Dániel Zoltánt illeti dicséret. Fáradtságot nem ismerve sok-sok estéjüket ál­dozták a próbákra. Köszönet jár a többi szereplőnek is: Hajman Kor­néliának, Csvirik Máriának, Stefan­­kovics Máriának, Molnár Margitnak és a többieknek. Reméljük, hogy a következő színdarabot már az új kultúrházban fogják bemutatni. SÓKI ZSUZSANNA A CSEMADOK szódói (Svodov) helyi szervezete az évzáró taggyűlé­sen elfogadott munkaterv szerint látja el feladatát. Nemrég sikeres író-olvasó találkozót szervezett Lo­­vicsek Bélával. A találkozón meg­ismerkedtek az íróval, munkásságá­­van, s mindazokkal a célokkal, ame­lyeket az író el akar érni. Bár nem sokan vettek részt a találkozón, ennek ellenére hasznos és tanulságos volt. ADAMCSEK JÓZSEFNÉ A levicei (lévai) zeneiskolában megtartották a kamarazenekarok já­rási versenyét. Hét együttes kapcso­lódott be a vetélkedőbe. A kamara­­zenekarok műsora gazdag és szín­vonalas volt. A növendékek bizonyí­tottak, tanulságot téve felkészültsé­gükről. A benevezett zenekarok kö­zül négy jutott tovább a kerületi döntőbe. A képen a Bella-testvérek: Jaroslav, Alica és Erika. VÁGNER BORBÁLA Zsemléren író-olvasó találkozót tartottak Lovicsek Bélával. A CSE­MADOK helyi szervezete nevében Szulényi József üdvözölte a vendé­get, aki 25 évvel ezelőtt a községben tanított. A tanulók kulturális műso­ra után az író beszélt az életéről, irodalmi munkásságáról. Itt említem meg, hogy a helyi szervezet színját­szó csoportja nagy sikerrel mutatta be Lovicsek Béla: Baj van a szere­lemmel és Végállomás című szín­darabjait. KOTRUSZ GÉZA 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom