A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-12 / 10. szám
SZÍNHÁZI KÖRKÉP ÉRDEKES, ESEMÉNYEKBEN BŐVELKEDŐ HÓNAPOKKAL TELIK AZ IDEI ÉVAD A BRATISLAVAI SZÍNHAZAKBAN, KÉT JELES KÜLFÖLDI EGYÜTTES (A LENINGRADI AKADÉMIAI PUSKIN SZÍNHÁZ ÉS A FINNORSZÁGBÓL ÉRKEZETT TAMPERE! MUNKÁSSZINHAZ) VENDÉGJÁTÉKÁN KÍVÜL KEREKEN TÍZ ÚJ DARAB PREMIERJÉT LATHATTA EDDIG A KÖZÖNSÉG. A BEMUTATÓK TÖBBSÉGE BE IS VÁLTOTTA A HOZZA FŰZÖTT REMÉNYEKET, ÁM HELYSZŰKE RÉVÉN MOST CSAK NÉGY KÜLÖNÖSEN FIGYELEMRE MÉLTÓ BEMUTATÓRÓL SZÓLNÉK. SIRÁLY A Kollár téri Új Színpad (Nova scéna) ebben az évadban ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. A jubileumi ünnepségsorozat fő eseményeként nem kisebb színpadi remekművet választottak, mint Csehov nagyszerű drámai alkotását — a Sirályt. A darab szépségének, élethűen megformált jellemeinek dicséretével tulajdonképpen már nem is illik előhozakodni. Olyan mesteri és egyben megrázó színpadi alkotás ez, amely bemutatóról bemutotóra művészi hitvallásra s emberi állásfoglalásra késztet színészt és rendezőt... Életének legalább egy-egy pillanatában mindenki Sirállyá válhat; és a Sirály — életünk nagy lehetősége — kinél csak egyszer, kinél többször is köröz kiterjesztett szárnnyal fölöttünk — csakhogy általában nincs időnk észrevenni, magunkhoz szelídíteni ... A színpadon Nyina és Trigorin, Trepljov és Nyina, Arkagyina és Trigorin, Mása és Trepljov s a többiek vívják meg nevünkben — de nem helyettünk — a forrón csapongó, magasan szárnyaló érzelmek látszólag csendes, de annál szenvedélyesebb harcát. A minőségében komoly értékű előadást Milos Pietor rendezte, és a színház jubileumi rangjához méltóan az Új Színpad legjelesebb prózai színészei: Magda Vásáryová, Éva Rysová, Olga Zöllnerová, Dusán Blaskovic, Eduard Bindas és Milan Knazko alakítják a főbb szerepeket. Az előadás külön érdekessége, hogy Trigorin szerepét, vendégként, Ladislav Chudík, a Hviezdoslav Színház neves művésze játssza. VELENCEI KÉPESLAP Ritkaság, hogy egy fiatal, drámaírói pályafutásának elején járó kortárs szerző darabját a hazai színházak csupán egy további színpadi alkotásának bemutatása után tűzik műsorukra . . . Nos, Peter Kovácik esetében így történ, hiszen a később írt Kocsma a zöld fa alatt című nagysikerű színművét több mint egy esztendeje ismeri már a közönség; míg a tehetséges író Velencei képeslap című színpadi játéka csak ebben az évadban került bemutatásra. Persze, az ilyesmi inkább csak dramaturgiai érdekesség, mintsem egy darab igazi értékeinek meghatározója. Ezt igazolja a Stúdiószínházban látható előadás közönségsikere és kedvező szakmai visszhangja is. Kovácik mindennapi témát elevenít meg a színpadon: egy mai „átlagcsalád" belső kapcsolatait vizsgálja egy „kényesnek" tűnő helyzetben. A szereplők jelleme a dialógusok során, előttünk csiszolódik típusfigurákká. A nézőben így a tettek és gondolatok párharcának, az emberi magatartásnak logikai füzére alakul is — és ez adja a dráma hitelét, meggyőző erejét. A kortárs szlovák drámairodalom értékes alkotása a Velencei képeslap, mert Kovácik nemcsak témafölvetésében eredeti (az 1968—69-es évekre, illetve azok következményeire pillant vissza), hanem egyszerű, őszinte párbeszédei is művészi értékkel bírnak és a darab figuráit is figyelemre méltó jellemábrázolási készséggel formálta meg. Ha nem is hibátlan, de jó tempójú és a nézőt végig lekötő előadást Oto Katusa rendezte és a legjobb alakításokat Hana Kováciková, Zora Kolínská, Vlado Müller, Slávo Drozd és Pavol Mikulík nyújtják. ARANYESŐ Ján Solovic színművei különösen gyakran szerepelnek mostanában a szlovákiai színházak műsorán. Két darabját: a Meridiánt és az Ezüstjaguárt a MATESZ is játssza, s minden bizonynyal e drámatrilógia harmadik részét, az Aranyesőt is rövidesen műsorára tűzi a komáromi színház. Az Aranyeső ősbemutatója tavaly decemberben volt a bratislavai Kis Színpadon. Legújabb színművével Solovic lezárta a Benedik-család sorsának színpadi ábrázolását. Az aranyesőben Hja öccse — Miki kerül a cselekmény előterébe. Az egykor orvostanhallgatónak készülő fiatalemberből időközben az ország legfiatalabb hnb-elnöke lett. Mindennapi munkájában ő is azokat cu elveket vallja és gyakorolja, amelyeket egykor az édesapjától tanult. Magda Vásáryová játssza a Sirály címszerepét az Új Színpadon (J. Smotlák felv.) Következetes, lelkes, fegyelmezett és áldozatkész funkcionárius. Az élet azonban úgy akarja, hogy mégis komoly dilemmába sodródjon. A témafölvetés eredetisége mellett hibája a darabnak, hogy Miki személye túlságosan előtérbe kerül és így a többi figura mintegy eltörpül mellette. Hja figurája sem hoz semmi újat, sőt, újra a szokásos hálapénz körüli konfliktusba keveredik. Benedik Éva, a két fiatalember anyja is inkább csak megjelenik a színen, mintsem hogy komolyan beavatkozzon a cselekménybe. A darab többi szereplője sem formálja, hanem jobbára csak kiegészíti a cselekményt. Az Aranyeső rendezője Pavol Haspra, aki tudatában volt a vékony szálakon futó cselekmény színpadi megjelenítése különböző buktatóinak, s ezért néhány egyéni ötlettel próbálta művészileg elmélyíteni és a néző számára elgondolkoztatóvá tenni az előadást. ÉLŐ HALOTT Gondolom, nem is véletlen, hogy a vártnál is nagyobb közönségsikere van a Hviezdoslav Színházban L. N. Tolsztoj: Élő halott című drámájának. A szlovák prózai színházak élenjáró együttese élt a kínálkozó alkalommal, és a tolsztoji életmű egyik legjobb, legavatottabb szovjet ismerőjét, R. N. Kaplanyan nemzeti művészt kérte föl az előadás megrendezésére. A rendező érett és korszerű színpadi értelmezésében egyszerre ábrázolja Tolsztoj drámájának szomorú színeit és keményen ironikus ítéletét; színpadán nemcsak az egykori orosz társadalom ingoványába fulladt arisztokrácia sorsát ábrázolja, hanem egy zárt, korszerűtlen világ szereplői játszanak álomszínházat. Az unalom, a céltalanság, a kétarcúság fojtogató atmoszférája találkozik itt az egészséges életerő harsány megnyilvánulásaival. A rendező érti, itt-ott talán még szánja is hőseit, de félreérthetetlenül az új mellett foglal állást. Kiegyensúlyozott, hatásos előadása éppen a tolsztoji vallomás kifejezésével modern. Az Élő halottat remek szereposztásban játssza a színház. A címszerepet Karol Machata alakítja színészi tökéletességgel, de a többi szerepet is nem kisebb színészi egyéniségek alakítják, mint Bozidara Turzunovová, Milka Vásáryová-Horská, Mikulás Huba, Viliam Záborsky, Stefan Kvietik és mások. Végül már csak annyit, hogy az évad végéig számos érdekességet ígérnek még a fővárosi színházak. Nemcsak több új bemutatóra kerül sor, hanem mire ezek a sorok megjelennek, addigra már a budepsti Állami Operaház Balettegyüttesének és a Vígszínház vendégjátékának élményével is gazdagabbak leszünk. (i-r) 16 Jelenet a Stúdiószínház Velencei képeslap című előadásából (S. Buksár felv.) Karol Machata az Élő halott című lolsztoj-dráma főszerepében (J. Vavro felv.) Pillanatkép a budapesti Vígszínház Bernarda Álba háza című előadásából (archív felvétel)
