A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-05 / 9. szám
A CSEMADOK XII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉRE KÉSZÜL A SZÖVETSÉG LAPJA, A HÉT AZ ESEMÉNY JELENTŐSÉGÉT ÚGY KÍVÁNJA NÖVELNI, HOGY HOGYAN TOVÁBB? CÍMMEL HASÁBJAIN MEGSZÓLALTAT ÉRDEMES KULTÚRMUNKÁSOKAT, CSEMADOK-TISZTSÉGVISELŐKET, ÉS HELYET AD A SZLOVÁKIAI MAGYAR KULTÚRA ISMERT SZEMÉLYISÉGEI ÍRÁSAINAK IS. TESZI EZT AZZAL A CÉLLAL, HOGY A KULTURÁLIS MUNKA SZÍNVONALA TOVÁBB JAVULJON. MAI SZAMUNKBAN BALÁZS BÉLÁÉ, A CSEMADOK KB ELNÖKSÉGE TAGJÁÉ A SZÓ. HOGYAN TOVÁBB? Szövetségünk a népi és a haladó hagyományok ápolását, őrzését és továbbfejlesztését egyik legfontosabb feladatának tekinti. A CSEMADOK keretében működő többszáz népi együttes műveltségkincsünknek számos gyöngyszemét mentette és menti meg. A CSEMADOK együtteseinek köszönhető, hogy felelevenedtek és színpadra kerültek olyan művek, amelyek a nép legsajátosabb gondolat- és érzésvilágát fejezik ki. A népdalok és táncok, a népi játékok feldolgozása és színpadra vitele, valamint a munkásmozgalmi hagyaték gyűjtése a szocialista nevelés szolgálatába állítása dicsérendő törekvése volt a szövetségnek a múltban, és feladata kell, hogy maradjon a jövőben. Éppen úgy, mint a művelődés nagyjai emlékének ápolása, megbecsülése. A CSEMADOK a felnőttoktatás, az iskolán kívüli népművelés egyik bázisa, a szocialista nevelés aktív támogatója. Dolgozói annak tudatában tevékenykednek, rendezvényeinek jellegét az határozza meg, hogy az oktatási-nevelési rendszer nálunk is iskola előtti, iskolai és iskola utáni képzésből áll. S ebben — bár a tartalom és a forma eltérő — azonos mind a polgári, mind szocialista művelődés. Az iskolai és az iskolán kívüli képzés különböző kategória ugyan, de mégis szoros kapcsolatban áll egymással. Minél magasabb az iskola színvonala, annál nagyobb a lakosság iskolán kívüli művelődésének az igénye. És minél jobban szervezettek a felnőttoktatási intézmények, annál inkább szükségesek a művelődési anyag felhasználásának jó módszerei, kellenek a jól felszerelt iskolák. Az iskolai és az iskolán kívüli képzés között egyenes a viszony. A három „sejt" (az iskola előtti, az iskolai és az iskola utáni képzés) kiegészíti egymást: egyik a másiknak az elősegítője, és — a társadalmi rendszernek megfelelően — együtt jelentik a művelődés megvalósulását. A CSEMADOK a tanulást, a közművelődést, a szocialista nevelést a kultúra különféle eszközeivel — közvetlenül és közvetve — támogatja. A tanulás, a közművelődés, a szocialista nevelés szolgálatában áll népi együtteseinek tevékenysége, gyűjtő, kutató, hagyományápoló munkája. Vidéken egy-egy színdarab vagy más jellegű kulturális műsor bemutatója ma is jelentős eseménynek számít. A szereplők hetekig készülnek, az érdekeltek izgalommal várják az előadást. Aztán a szereplők játéka a gyakori beszédtéma. S mindez természetes, érthető. A különféle népi játékok, majd a színjátszás nemzedékről nemzedékre szállt, és életben tartotta a nép szokásait, művészetét. Miért lenne ez ma másként? . . A népművészet és általában az amatőr művészeti tevékenység igazán csak ma nyert megértést és támogatást. S a műkedvelő mozgalomnak a jövője is nagyobb, mint volt a múltban bármikor. Vannak átmeneti nehézségek. Vannak, akik szívesebben ülnek a képernyő előtt, mint a kultúrházban, műkedvelők előadásán. Ennek ellenére az új helyzet, ha szükségessé is teszi a műkedvelők munkájának módosítását, nem jelenti és nem is jelentheti a műkedvelő művészeti mozgalom életképtelenségét. Az individualizmus nem lehet életmód, a „sziget" nem lehet cél. Az átmeneti begubózástól függetlenül a kollektív életmód irányába haladunk. Az emberi együttélésnek az a legszebb formája, amikor jóban, rosszban együtt vagyunk, megosztjuk örömünket, bánatunkat, segítjük egymást. Miért mondjunk le arról, ami szép és nemes? öntevékeny művészeti mozgalmunk az utóbbi években tartalmilag is, formailag is gazdagodott. A mozgalom munkáját a CSEMADOK megkönnyíti. Az együtteseket anyagilag is, erkölcsileg is támogatja. A CSEMADOK-ot nemes szándék vezérli akkor is, mikor arra törekszik, hogy a múlt hangját, az átalakuló népművészetet, ezt a sok helyen ma még meglevő értékes műveltségkincset jelentő passzív emlékanyagot felkutassa, összegyűjtse és a jövő számára megőrizze. Törekvése nemcsak helytörténeti, hanem művelődéstörténeti szempontból is igen hasznos. A helyi szervevezetek munkája általában két irányba terjed ki. Az egyik a gyűjtő-kutató, a másik az ismeretgyarapító-népművelő munka. A gyűjtő-kutató munka során felkutatják, összegyűjtik a munkásmozgalmi és folklór hagyományok emlékeit: az egy-egy fontosabb eseménnyel kapcsolatos cikkeket, fényképeket, a régészeti leleteket, a népdalokat, a népszokásokat, a nép elbeszéléseit, szólás-mondásait, összeírják és lefényképezik a környék nevezetességeit, természeti szépségeit, fotódokumentumokat készítenek vidékük jelentősebb mai eseményeiről, egyszóval megőrzik, ápolják a múlt és a jelen történelmi, kulturális értékeit. Az ismeretgyarapító-népművelő irányzatú tevékenység szintén fontos. Keretében tanulmányi kirándulásokat szerveznek, a tagok rendszeresen látogatják a különféle kiállításokat, az üzemeket, a szövetkezeteket, valamint a felszabadulásért folytatott dicső harcok színhelyeit és még sok más gazdasági, történelmi, kulturális és földrajzi nevezetességet. Más alkalommal előadásokat, kérdés-felelet esteket, ismeretterjesztő összejöveteleket rendeznek. BALAZS BÉLA A helyi szervezetek tagjai akár a gyűjtő-kutató, akár az ismeretterjesztőnépművelő munka szakaszán dolgoznak, legfontosabb feladatuknak azt tekintik, hogy az embereket a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében neveljék. A CSEMADOK óta arra törekszik — ami munkájában szintén dicséretre méltó —, hogy a népművészet értékeinek ápolásával és fejlesztésével párhuzamosan a dél-szlovákiai munkásmozgalom emlékeit is összegyűjtse és az utókor számára hozzáférhetővé tegye. Kezdeményezésére (és segítségével) Dél- Szlovákiában számos helyen létesült munkásmozgalmi emlékszoba. A CSEMADOK rendezvényeivel, gyűjtő, kutató, hagyományápoló munkájával a kultúra, a nevelés, a politikai és a felvilágosító munka ügyét szolgálja. Az utóbbi években a hangsúlyt — eredeti szerepkörére — a kulturális javak széles körű terjesztésére helyezte. A szövetségnek sikerült elérnie, hogy munkája több vonatkozásban ma már nem csupán közvetítő, hanem alakító és ízléstfejlesztő is. Szerintem az új helyzet adta viszonyok között a CSEMADOK tagjainak a közművelődés úttörőinek, a kultúra lelkes dolgozóinak a XII. közgyűlést követő időszakban is arra kell törekedniük, hogy — új formákat teremtve, a tudományos igényű munkát is meghonosítva — a művelődést, a tudást mindenki számára elérhetővé tegyék, elősegítve, hogy a kultúra életünk részévé, a csehszlovákiai magyar dolgozók tulajdonává váljék. A népi kultúra tömegkultúra. Legyen e műveltségkincs a jövőben is mindenkié, állítsuk — hatványozottabban, mint a múltban — a népművészetet is a szocialista nevelés szolgálatába, tegyük a közművelődést mindenütt aktívvá, korszerűvé. RÓC2 Olivér író, kulturális miniszterhelyettes bevezető beszédével nyitottak meg az Ady-estet UJ IGÉK HIRDETŐJE Meghitt ünnepség résztvevői voltunk a Hajósok Házának kultúrtermében. A CSEMADOK bratislavai óvárosi szervezete Ady Endrére emlékezett születésének századik évfordulóján. Tatai József, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzula is jelen volt az élményt nyújtó emlékesten, s nem hiányoztak a magyar szerkesztőségek munkatársai és a Duna utcai magyar gimnázium pedagógusai sem. Az ünnepi estet Rácz Olivér író, kulturális miniszterhelyettes nyitotta meg rövid bevezető beszédével. Méltatta a költő jelentőségét és költészetének hatását a közép-európai népek irodalmára, s hivatkozott Fábry Zoltánra, aki Ady örökösének vallotta magát, tanulmányait át- és átszövik azok a gondolatok, amelyeket századunk látnoki költője fogalmazott meg. Ady új hangot, új formát, új tartalmat vitt a magyar költészetbe, s nem kell éles szem hozzá, hogy észrevegyük: szenvedélyes új-keresése mögött ott sötétlett kora minden zaklatottsága, minden ellentmondásossága, nyomora és a háború borzalmai. Az ünnepi est fő előadója Czine Mihály, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára volt. Figyelmet lekötő és gondolatébresztő előadását azzal kezd-6
