A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-05 / 9. szám

Következő számunk tartalmából: HÉTKÖZNAPOK JÉGZAJLÁS V. MEGTALÁLT ÉLETEK A SZABADSÁG­­HARC LENGYEL HŐSEI "N Címlapunkon Kontár Gyula, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottsá­gának képes hetilapja. Megjele­nik az Obzor Kiadóvállalat gon­dozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, fő­szerkesztő-helyettes: Ozsvald Ár­pád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő. Král Péterné. Szer­kesztőség : 890 44 Bratislava, Ob­­chodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedí­ció tlace, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkéz­besítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. In­dex: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. !A munkaerők fejlesztése és területi elhelyezése, a gazdaság területi el-I rendezése, csakúgy, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész gazda­sági fejlesztése a párt gazdaság- és szociálpolitikájának alapvető célkitűzé seiből indul ki. A területfejlesztési po­litikában ez azt jelenti, hogy országos méretekben kell törekedni a természeti és gazdasági erőforrások kihasználásá­ra, következetesen tiszteletben tartva, hogy milyen területi feltételekkel ren­delkezünk a meghatározó fontosságú forrásoknak az újratermelési folyamat­ba való bekapcsolására, biztosítani kell a munkaerők és a szociális folyamatok hatékony területi elhelyezkedését min­den körzetben és az egész népgazda­sági komplexumban. Az ilyen tervszerű fejlesztésre fordít a párt és a kormány állandó figyelmet az egész gazdaság keretében és ter­mészetesen Dél-Szlovákia területének keretében is. Megnyilvánul ez hazánk­ban nemcsak a gazdaságnak, hanem a szociális viszonyoknak, tehát a nem­zetiségi kapcsolatoknak is harmonikus fejlődésében. Lakosságunk valamennyi rétegének művelődési fejlődését, tekin­tet nélkül a nemzetiségi hovatartozás­ra, az anyagi alapban bekövetkező vál­tozásokkal együtt a szociális szerkezet­ben mutatkozó átalakulások kísérik, I amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy növekszik a munkások részesedése tár­sadalmunkban. Míg 1960-ban Szlová­kia aktív lakosságának a munkások 44,9 százalékát, 1973-ban már 49,7 száza­­; lékát tették ki. Közvetlen következménye ez annak, hogy a mezőgazdaságban is egyre na­gyobb teret hódít a tudományos-mű­szaki forradalom, amely igen gyorsan eltávolítja a mezőgazdaság kisparaszti rendszerének utolsó maradványait. Ta­lán a legszembetűnőbb ez Szlovákia déli részén, ahol intenzíven kihasznál­ják a természeti feltételeket arra, hogy ez a terület teljesítse a csehszlovák mezőgazdaság legprogresszívabb részé­nek feladatát. A mezőgazdasági termelés ipari jel­legére támaszkodó és ebből kinövő sza­kosítás és kooperáció nemcsak nem hagyományos növény- és állatfajta-ne­­mesítő, növénytermesztési, állattenyész­tési és más technológiai eljárásokat kö­vetel meg, de egyszersmind új, szak­képzett dolgozókat is szül a mezőgaz­daságban. A fejlett mezőgazdasági nagyüzemi termeléshez törvényszerűen kapcsolódik az élelmiszertermelés és a fogyasztási cikkek termelése. Ez fokozott igényeket támaszt munkaerőknek ezen ipari ter­melés számára való biztosításával szem­ben is úgy, hogy megteremtődjék az I összhang és kielégítést nyerjenek a terület és az egész csehszlovák gazda- I ság keretében. Ka elemezzük a viszonyt a jelenlegi munkaerőforrások és -szükségletek kö­zött, azt látjuk, hogy a munkaerőforrá­sok fejlődésének meghatározó tényező­je lesz a munkaképes lakosság gazda­sági aktivitásának magas foka mellett a következő időszakban a produktív korban levő lakosság számának növe­kedése. A munkaerőforrásoknak az 1976—1985-ös években várható tartós csökkenése a produktív korban levő lakosság száma növekedésének csökke­néséből ered. Gazdasági szerkezetünk gerince to­vábbra is az ipar és ennek keretében a kohó- és gépipar, ahogy ezt a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kong-A FOGLALKOZTA­TOTTSÁG ÍS TÁVLATAI DÉL­SZLOVÁKIÁBAN írta: Krocsány Dezső, az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisztere resszusa meghatározta és ahogy e fel­adatot a CSKP és az SZLKP központi bizottságainak októberi plenáris ülése lebontotta. így tehát miként az ötödik ötéves terv időszakában, a hatodik öt­éves tervidőszakban is a legnagyobb lesz a munkaerő növekedése a társa­dalmi termelésnek ebben az ágazatá­ban — több mint 65 ezer fő. A gép- és kohóiparban 1980-ig 33 ezerrel nö­vekszik a munkaerők száma. Igaz, ezeknek az alapvető népgaz­dasági prioritásoknak a tiszteletben tar­tása mellett a Szlovák Szocialista Köz­társaság többi népgazdasági és szak­mai ágazata számára is tervszerűen biztosítjuk a munkaerőket. A hatodik ötéves terv időszakában is folytatódni fog munkaerők felszabadítása a pri­mer szektorból a feldolgozó ágazatok­ba és a szolgáltatásokba. Ez a fogyasz­tási cikkeket előállító és az élelmiszer­­iparban, a kereskedelemben, a nemzeti bizottságok gazdaságában s a többi termelői és nem termelői szakaszon is elősegíti a tervfeladatok teljesítését. Szlovákia déli járásainak eddigi je­lentős gazdasági fejlődése mellett, a nemzetiségi kérdés lenini internaciona­lista megoldásának konkrét megnyilvá­nulásaként, a párt- és állami szervek biztosítják, hogy itt tovább növekedjék főként az ipari termelés. Erről tanús­kodik az ipari beruházások fejlesztése is a Dunajská Streda-i (dunaszerdahe­­lyi), komárnói (komáromi), Nővé Zám­­ky-i (érsekújvári), galántai, Vel'ky Kr­­tís-i (nagykürtösi), Rimavská Sobota-i (rimaszombati), roznavai (rozsnyói), lu­­ceneci (losonci), trebisovi (tőketerebesi) és bratislavai járásokban. Az előző ötéves tervidőszakban e já­rásokban több igen jelentős iparválla­lat építése fejeződött be. Komáromban és Nemesócsán cipőgyár, Kollárovóban (Gútán) motorkerékpárokat előállító üzem létesült, befejeződött Stúrovóban (Párkányban) a Dél-szlovákiai Cellu­lóz- és Papírgyár beruházásának má­sodik szakasza, megépült Suranyban (Nagysurányban) az autófékeket elő­állító üzem, Dunajská Stredában (Du­­naszerdahelyen) a baromfifeldolgozó kombinát, a Trikota vállalat új üzeme Sal'ában (Vágsellyén), a V. I. Lenin Pamutfeldolgozó Vállalat Levicében (Léván) és néhány további kisebb üzemegység, amelyek lényegesen erő­sítették Dél-Szlovákia ipari jellegét és munkát találtak bennük képzett férfiak és nők. Ez kedvező visszhangra és elis­merésre talál a magyar nemzetiségű állampolgároknak és a többieknek dön­tő többségénél, akik Dél-Szlovákiában élnek. A hatodik ötéves terv időszakában a déli járásokban tervezett jelentős ak­ciók közül 11 új kapacitást helyeznek üzembe, amelyek 5504 személynek nyúj­tanak új munkalehetőséget. A legfontosabb kiemelt új termelési kapacitások közé tartozik a dunaszer­­dahelyi és az érsekújvári húsipari kom­binát, ahol több mint 1200 személy ta­lál munkaalkalmat. A galántai bútor­gyár számára ugyancsak több mint 1000 munkaerőt kell biztosítani, az ér­sekújvári konzervgyár 380 új dolgozóval számol. A Megmunkálógépek Gyárá­nak galántai üzemében, a fifakovói (füleki) Kovosmalt zománcgyárban, a Libereci Autógyár nagykürtösi üzemé­ben és a szenei Strojstavban mintegy kétezer munkaerőre lesz szükség. A ri­maszombati élelmiszeripari üzemekben ennek az ötéves tervnek éveiben 400- zal növekszik a munkahelyek száma, a losonci csempegyárnak 490 dolgozóra lesz szüksége. Az említett kapacitások­hoz hozzá kell számítani a Tesla válla­lat érsekújvári és a Slovnaft vállalat vajáni ún. nem kiemelt beruházásait. Az említett beruházások közül né­hányban már megindult a próbaüzeme­lés, több pedig befejezés előtt van, és munkaerőhiánnyal is számolniuk kell. Arról van szó, hogy az összes illeté­kes szervek és szervezetek a nemzeti bizottságok pártfunkcionáriusainak és képviselőinek segítségével maximális erőfeszítéseket fejtsenek ki munkaerők­nek idejében való biztosítására az em­lített kapacitások számára, éspedig nemcsak ezek számának, de képzett­ségi szerkezetének tekintetében is. Bi­zonyos rendszer alapján úgy kell ki­képezni a szükséges szakmunkásokat, hogy a kapacitás üzembe helyezésének már első napján rendelkezésére állja­nak. Csak így lehet kellő hatékonysággal valamennyi ipari és egyéb kapacitást az egységes csehszlovák gazdaság egész komplexumába. A legfelsőbb párt- és állami szervek egyértelműen kitűzték jövendő fejlődésünknek irá­nyát. Dél-SzlOvákia járásai, hála ipari potenciáljuknak és fejlett mezőgazda­ságuknak, erős és igen produktív ré­szei a népgazdaság egészének. Része­sedésük a nemzeti jövedelem előállítá­sában és felhasználásában szintén gazdagon elősegíti a nemzetiségi kér­dés lenini megoldása elveinek megva­lósítását hazánkban nemzeteink és nemzetiségeink javára. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom