A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-26 / 8. szám
Kiállítás a lengyel Kulturális és Tájékoztató Központban. A falon tarka textilcsodák, színes olajfestmények. Ilyen nevű, lengyel motívumé képekkel találkozhatunk: Lengyel lány pártában, Krakkói táncosnő, A lerombolt Varsó, Az ifjú Chopin, Rádium, Romok, Pincében. — Elsősorban azért állítjuk ki Lea Mrázovának ezeket az alkotásait, mert lengyel motívumok, de azért is, mert szépek — mosolyog Ján Skil konzul, a Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója. Lea Mrázová érdemes művész tavaly ünnepelte hetvenedik születésnapját. A hetven év nagy része alkotó munkában telt el. Sokoldalú, művelt asszony. Filozófiát tanult, újságíró lett, a Zivena munkatársaként sok szépet, érdekeset írt, a festészethez azonban soha nem lett hűtlen. Végül is a képzőművészet győzött. Prágában, majd Párizsban tatult, itt bontakozott ki tehetsége. Tájképek, csendéletek, de főképp portrék kerültek ki ecsetje alól. Már pályafutása elején kialakult sajátos egyéni stílusa. Mostani kiállításának anyagát főként art protisaiból válogatta össze. Megállók az egyik falikárpit előtt. A mű címe Rádium. A zöld háttérből két fej tűnik elő: a Nobel-díjas Pierre Curie fizikusnak és ugyancsak Nobel-díjas feleségének, Marie Curie-Sklodowskának az arca. Ök fedezték fel a rádiumot. A másik nagyon szép art protis az ifjú Chopint, a lengyelek büszkeségét, a világhírű muzsikust ábrázolja. A mai Varsó, a romos Varsó, a Pincében című képek a fasiszták ellen harcoló lengyelek hősiességét idézik. — Csodáltam bátorságukat, hősi ellenállásukat — mondja a művész. — Bátor, hős nép. Ezért szeretem őket, ezért vonzódom hozzájuk már iskoláskoromban. Üjságíró korában sokat fordított a lengyel irodalomból, főképp gyermekmeséket, és kiváló munkájáért lengyelországi tanulmányutakkal jutalmazták. De természetesen nemcsak lengyel témákkal foglalkozik. — Talán három éve, hogy Szófiában néhányan közös kiállítást rendeztünk. A kiállítás látogatóinak igen tetszettek a bokrétáim, virágcsokraim. Ajánlatot is tettek: jelentkezzek önálló kiállítással. Sajnos erre nem kerülhetett sor. Szófiában néhány nagyon szép vázlatot készítettem, már kész anyagom is van. Szívesen venném, ha Budapestre is meghívnának. Van egy fényképem Ady Endre halotti maszkjáról, azon tanulmányozom ennek a kiváló magyar költőnek érdekes arcvonásait, sőt már vázlatot is készítettem egy szép színes art protisra. Ady verseit jól ismerem; már írtam is róla, amikor a 2ivena szerkesztője voltam. Róla és Móricz Zsigmondról készítettem recenziót, persze, régen, talán még 1939-ben. Láttam Budapestet közvetlenül az ostrom, a felszabadulás után, szomorúan néztem a romos várost, aztán amikor néhány év után ismét ott jártam, nem tudtam hova lenni csodálkozásomban, milyen szépen rendbe hozták a körutakat, utcákat, házakat, a Budavári Palotát. Megcsodáltam az újjáépített Lánchidat, erről is szeretnék egy art protist készíteni. —os— DÉNES GYÖRGY: FOHÁSZ A MINDENSÉGHEZ Érted félek szigorú, szigorú anyám: ki vagy földem és egem, örök éjszakám. Ki adsz könnyű levegőt, innom életet, kenyeremre híg napod rácsepegteted. Ki vagy: ember, fű, fa, vad, áradó világ, s őrzöm benned — gyönge szív —, bolygók ritmusát. Ki cirógatsz s néhanap hű fiadra csapsz, kettős arcai, kétfelől is igaz maradsz. Érted félek, magunkért: gyógyítsd hitemet, felejtsd rajtam végtelen, irgalmas szemed. F. RAKOVSKY felvétele 16
