A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-19 / 7. szám
V néprajz szemszögéből nézve Kolon (Koenany) a Zobor vidék központi faluja. Hűen megőrizte a századforduló viseleét. Híre — a szép lyukashímzéses kézinunkák és az ügyeskezű asszonyok jóroltából — messzi földre eljutott. A kolóniák igen kedvelték a sárga (még íem mosott) kendervászonból készült ruhadarabokat. A környékbeliek azt tartoták a kolóniákról, hogy ők tudnak a legzlésesebben öltözködni. Sajnos, idővel a cényelem úrrá lett az embereken, egyre cevesebb gondot fordítottak a precíz ölözködésre, s így ma már a kolóniák nem .zolgálnak rá a dicséretre. Az öltözködés nenete egyébként megegyezik a többi Eobor vidéki falvak öltözködési menetével, kz ingek díszítése egyszerű, de pontos. IV keskeny metélést többnyire fekete színű „varrás“ (hímzés) szegélyezi. A vállnégy hímzése is fekete. A pruszlikok szabása, díszítése és anyaga megegyezik a jhymesivel. A szoknyák viselésében sem találunk különbséget. Érdekesség, hogy az alsószoknyák alját nem vásári csipkései, hanem otthon készült hímzéssel díszítették. A szalagdísz mind a vasaltszoklyán, mind a felső szoknyán megtalálható. A felső szoknyán a két keskeny szalag 3 ghymesiekénél magasabban, de a zséreikénél alacsonyabban helyezkedik el. További kedvelt anyagok voltak még a kasmír, sáfor, selyem és a „szaténmotor". A fekete kötényen kívül, amelyet kötéssel és tűzéssel díszítenek, közkedvelt a lyukashímzés fehér gyolcskötény s. Hosszasan sorolhatnánk a gyolcskötények szebbnél-szebb mintáit: szives, rozmaringos, csillagos, taligás stb. minták. A három- vagy négysarkas nyakkendő és a különböző fejrevaló kendők is ilyen varassal készültek. Nagyon szép látvány, amikor jeles napokon — virágvasárnap, húsvéthétfőn — patyolatfehérbe öltözve jelenik meg a nők nagy része (a fehér szín szinte kötelező volt a lányok és a fiatalasszonyok számára). A kikeményített és kivasalt fehér fejkendő peckesen áll a lejen. Nagy a választék a nyakbavaló kendőkből is. Hétköznap az egyszerűbb delin vagy karton kendőt viselik. A téli kabátok érdekessége az öv, amelyet két gomb díszít, továbbá az ezüst kapcsok, amelyek felül gombolják össze a kobátot. Választékos a gyöngyös és a bársonyos díszítés is. A legdrágább ruhadarab — amit hozományként kapott a fiatalasszony- a „mézesködmön“. Ez nagyon cifra, tarkadiszitésű báránybunda, de nem a koloni viselet tartozéka, mert vásáron vették. Lábbeliként itt is a keményszárú, oldalt varrott csizmát viselték. A menyecskék hagyományos kontyja hasonló a ghymesiekéhez, a kötés módja viszont más. Kolonban hátrább kötik meg és a fűzővégek hosszabbak. A lányok középen elválasztott haját két oldalt fonták a fejen, majd a haj két copfban végződött. A copfokba hosszú hajkötőt fontak, ez „U“ alakban összetartotta a hajfonatot. A koloni férfiviselet semmiben nem tér el a többi Zobor vidéki falu férfiviseletétől. JÓKAI MARIA
