A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-12 / 6. szám
FOLTOK A TOJÁSSÁRGÁJÁN Az egészséges és friss tojások sárgáján is gyakran vannak különféle foltok vagy elszíneződések. Egyszer vörösesbarnás, másszor kifehéredett foltokat, néha zöldes vagy éppen feketésen elszíneződött sávokat láthatunk rajtuk. Nem minden folt keletkezésének okát ismerjük, de néhányét már sikerült felderíteni. Folt jelenik meg a tojáson például akkor, ha a tárolóban vagy szállítás közben összerázódik, megsérül anélkül, hogy héjának baja esne. Megfigyelték, hogy a tyúkok étrendjének is szerepe van a foltok kialakulásában. Sok foltos tojás kerül ki az olyan tyúkok alól, amelyek sok gyapotmaglisztet kapnak a táphoz keverve, vagy amelyek kalciumhiányban szenvednek. A féreghajtókkal és a Coccidia egysejtű okozta hasmenést megelőző szerekkel kezelt tyúkok is az átlagosnál több foltos tojást tojnak. A foltos tojások, ha egyébként frissek, emberi fogyasztásra alkalmasak. A RICETEIN Amerikai kutatók bonyolult műszaki eljárással szójababból olyan fehérjekivonatot készítettek, amely vitaminokban és ásványi anyagokban is rendkívül gazdag. (Az eljárás részleteit még nem hozták nyilvánosságra.) Rizzsel jól keverhető, és az így előállított termék — a ricetein — fölülmúl minden várakozást. A riceteint az ENSZ székhelyén 500 szakember előtt mutatták be, és a jelek szerint fontos lehet a harmadik világban pusztító éhínség leküzdésében. A ricetein úgy tárolható, mint a rizs. A hússal, a hallal és a tejjel ellentétben nem kell hűvös helyen tartani. Sokkal olcsóbb a húsnás, ha pillanatnyilag némileg drágább is, mint a közönséges rizs, amelybőj a harmadik világ rizsfogyasztó országaiban személyenként és naponként átlagban 400 grammot esznek. Riceteinből 260 gramm biztosítja az ember minimális napi fehérjeszükségletét: 46 gramm tiszta fehérjét tartalmaz, és megfelel 915 kalóriának. Ezenfelül benne van a szükséges napi vitamin- és ásványanyag-menynyiség. A 113-AS ELEM A természetben eddig még nem észlelt, 113-as rendszámú szupernehéz elemet írta le néhány he" te Georgij Goncsarov szovjet geokémikus. Számos meteorit anyagának elemzése során megállapította, hogy természetes radioaktivitásuk hiúszszor-negyvenszer erősebb, mint a meteoritokban levő izotópok normális sugárzása. Ezenkívül xenon-136 többletre is bukkant a vizsgált meteoritokban. Csaknem 15 ezer kísérlet adatát elemezve elektronikus számítógéppel, Goncsarov arra a következtetésre jutott, hogy az észlelt rendellenesség csak egy ismeretlen szupernehéz elem atommagjainak spontán bomlásával magyarázható. A további elemzésekből kitűnt, hogy az ismeretlen elemet a tallium alá kell besorolni az elemek periódusos rendszerében, mert vegyi tulajdonságaik nagyon hasonlítanak egymáshoz. Könnyen olvadó fém, körülbelül 800 fokos forrásponttal. FŰTŐANYAG-TAKARÉKOS MEMBRÁN Egy újfajta, nagyon vékony membrán, amely sokkal „készségesebben” átengedi az oxigénmolekulákat, mint a levegő nitrogénmolekuláit, jelentős mennyiségű fűtőanyag megtakarítását teheti lehetővé, oxigéndús környezetet biztosítva az égéshez. Az emberi hajszálnál ezerszer vékonyabb membránt egy amerikai kutatóintézetben fejlesztették ki. Százszor-ezerszer gyorsabban átengedi a gázokat, mint a napjainkban hozzáférhető gumimembránok. Rajta áthaladva, a levegőben 30—50 százalékkal több lesz az oxigén, mint a közönséges légkörben. Ennek következtében az égés nagyobb hőmérsékletű lehet és bizonyos ipari területeken akár 50 százalékkal is csökkenhet a fűtőanyag-felhasználás. Az ultravékony műanyaghártya még nem kapható és létrehozásáról sem hoztak nyilvánosságra részleteket. Konyhai csótányok hímjei OTTHONUNK HÍVATLAN vendégei Amikor felépültek az első panelházaik a szakemberek úgy vélték, hogy a különböző műszaki problémák melllett egy meglehetősen kényes problémára, a lakásba hívatlanul érkezett vendégek (egerek, patkányok, csótányok, hangyák stb.) jelenlétének problémájára s megoldást találtak. Sajnos azóta bebizonyosodott, hogy a probléma továbbra is létezik, sőt mintha a panelházak még kedvezőbb életkörülményeket nyújtanának ezeknek a kellemetlen és veszélyes állatoknak és számuk — a várt csökkenés helyett — megnövekedett. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, miképp lehetséges az, hogy ezek a „vendégek“ megtelepedhetnek a lakásban. Az egerek, de különösen a patkányok olyan kártevők, amelyek kiválóan alkalmazkodnak az ember által megváltoztatott környezethez, azért képesek mindenütt élni és szaporodni, ahol az ember él. Az is mondhatnánk, hogy az emberrel való évezredes szoros kapcsolat révén előnyös helyzetbe kerültek a nem kártevő állatokkal szemben. Bizonyos mértékű fejlődésük szinte az emberrel párhuzamosan hálád, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy folyamatosan alkalmazkodnak az egyre korszerűbb emberi élőhelyekhez, másrészt az egyre kifinomultabb irtási eljárásokhoz. Ennél is szemléletesebb, hogy a napjainkban a lakásoknál és o nagyüzemi állattartó telepeknél alkalmazott új építési technológia — az előregyártott elemekből történő paneles és könnyűszerkezetes építés — mennyire kedvez az egyes kártevők megtelepedésének, iH. elszaporodásának. A közös csatornákban futó felszálló vezetékkel és szelilőzőkkél épített lakó- és üzemi épületek, az átmeg átfúrt födémek, a széles körben alkalmazott álmennyezetek, a faburkolatok, a csatorna- és távfűtő vezetékek stb. mind olyan életteret biztosítanak a rovarok, élsősorban a német és a konyhai csótány (svábbogár), az agyi poloskái, a molyok és a hangyák számára, amely soha nem látott mértékű elszaporodásukhoz és elterjedésükhöz vezet. (Az ember Olykor maga terjeszti őket: például a panellapok és térelemek között elhelyezett szigetelőanyagok, amelyek főleg gyapjúból készülnek, kitűnő búvóhelyet nyújtanak a molypetéknek és lárváknak; ezek a kifejlődés utón az elektromos csatlakozások dobozain kirajzanak a lakásba.) A felsorolt tényezők mellett fontos szerep jut o központi fűtésnek is: az egyenletes meleg lehetővé teszi a kártevők nagyobb ütemű szaporodását. A csótányokkal is mind gyakrabban találkozhatunk a munkahelyen, a lakásban a boltokban vagy a kórházakban, de nyáron még az utcán is. A csótányokat a közelmúltig szinte csak undorkeltő rovarokként tartották számon. A kutatások során kiderült azonban, hogy nemeseik undorkeítőek, hanem kifejezetten veszélyesek: különböző betegségek terjesztői, sőt karcinogén (rákkeltő) anyagokat is termelnek, s ezeket ürülékükkel jutattják el a legképtelenebb helyekre. A kártevők számának növekedése világjelenség. A legdöntőbb okként az infrastruktúra gyors ütemű fejlődését említhetnénk. Ezzel párosul az egyre nagyobb mennyiségű és távolságú áruszállítás, valamint a csomagolás és a kiszerelés fejlődése. Különös problémaként jelentkezik a rosszul értelmezett szégyenérzet és sokszor a közönyösség is. A lakók inkább letagadják a csótányok vagy o poloskák jelenlétét, mintsem hogy beengedjék az irtást végző szakembereket, mert így esetleg „ki tudódna a szégyen“. Pedig a rovarok elszaporodásáért elsősorban nem a lakosság félelős. Sajnálatos módon a közegészségügyi ellenőrzések sem folynak le kellő körültekintéssel és szigorral, ezért lehetséges például, hogy vendéglátóipart létesítményékben, sőt kórházakban is olyan mértékben elszaporodnak a kártevő élőlények, hogy az már veszélyezteti ezeknek az intézményeknek a biztonságos működését. A kártevők elleni védekezés egyetlen lehetséges módja: kélllő időben, egyszerre nagy területen a megfelélő pusztító anyagokat bevetni, s rövid időközönként az irtást megismételni. Ehhez természetesen szükség van a lakosság támogatására és megértésére. Raktárakban, élelmiszerboltokban tetemes károkat okoz a güzüegér NÉGYSZÁZ ESZTENDŐS MÜKÉZ Götz von Berlichingen (1480—1562), a „vaskezű" német lovag (elvesztett jobb keze helyén vaskezet hordott), zsöldosvezér volt. Goethe drámát írt róla, így őrizte meg nevét az irodalomtörténet. A lovag a német parasztháborúban, 1525-ben egy ideig a felkelő parasztok kapitánya volt, ezért négy évig börtönben sínylődött. 1542-ben császári szolgálatban Magyarországon harcolt a törökök ellen. Vaskeze 1505-ben készült és még mai is mesterműnek számít. Mozgatható a csuklóizülelete, az ujjai egymástól függetlenül behajlíthatók és gombnyomásra ismét kinyújthatok. Ez szolgált mintául Sauerbruch berlini sebésznek, amikor 400 évvel később egy műkezet készített. Képünk baloldalán látható az eredeti műkéz, jobboldalt pedig a rozsdamentes acélból készült másolat. 22
