A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-02-06 / 37. szám

□□ CSONTOS VILMOS A húszéves Hét morgójára Amikor hetenként, rendszeresen meghozott a posta, örömmel vettelek kezembe. Amikor rendszertelenné vált érkezésed: örömömbe parányi üröm is vegyült. Amikor elapadt példányszámod, s hetenként hiába vártalak: aggodalom szorongott bennem ... — S most, amikor húszéves lettél, azt kívánom: aki kezébe vesz — hozzám hasonlóan —, szeressen, s hetenként nagyon yárjon, — ott állj meg: százezres példányszámon! KURUCZ NÁNDORNÉ Izgalommal vártuk a Fáklya utódát, a Hetet. Kíváncsiak voltunk, milyen lesz az új lap formája, tartalma. Mit nyújt majd a CSEMADOK tagságának, valamint a szocialista kultúrát igénylő valamennyi magyar nemzetiségű dolgozónak? Húsz év múltán örömmel nyugtázhatjuk, hogy a Hét megtalálta az utat az olvasókhoz. Nevelt és tanított. Ablakot nyitott a világba. Más országok népeivel is megismertetett. Rendszeresen tudósítja olvasóit a CSEMADOK munkájáról és célkitűzéseiről. Idős és Hatal egyaránt megtalálja benne az olvasmányát. A proletár nemzetköziség eszméit hirdeti, szocialista hazaliságra és egészséges nemzeti öntudatra nevel. Segit tervezni jövőnket, holnapunkat. Hídszerepet tölt be az ország nemzetei és nemzetiségei között. Igényességre nevel. Harcol a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásáért. Kiállításra, színházba invitálja olvasóit. Országos rendezvényekről ad hirt. A fiatalokhoz is szól. Meggyőződésünk, hogy a további évtizedekben is népünk érdekeit szolgálja. Köszöntőm a jubiláló örökifjú Hetet. Legyen továbbra is világító fáklya. MIRIAK FERENC Ügy érzem, hogy a Hét szorosan hozzátartozik az életemhez. Minden számát tüzetesen átolvasom. A lap szórakoztat és nevel. Megtudom belőle, hogy mi újság a nagyvilágban, hazánkban, hogyan élnek és dolgoznak a csehszlovákiai magyar nemzetiségű polgártársak stb. Nagyon kedvelem a Hétben az „Emberi sorsok" című rovatot, A fecskék közösen csinálnak nyarat című kerekasztal-beszélgetéseket és a Jelenlétet, vagyis hazai magyar költészetünk arcképcsarnokát. Szívesen olvasom a riportokat, a köszöntőket, és még mindig kellemesen emlékszem Gál Sándor Tizenöt éve indultak című riport­­sorozatára. Elfogultság nélkül állítom, hogy a lapban mindent megtalálok, ami érdekel. Képtelen lennék lerendelni. Húsz éve teljesiti küldetését, a rábízott feladatokat. Szerintem olvasók és szerkesztők elégedettek lehetnek a megtett úttal. Köszöntőm a húszéves Hetet, s a szerkesztőség valamennyi munkatársának azt kívánom, hogy a következő évtizedekben is színes és tartalmas számokkal ajándékozzák meg az olvasótábort. \J MIHALIK ZOLTÁN A csehországi Loketból küldöm üdvözlő soraimat. 1951-ben itt is megalakult a CSEMADOK helyi szervezete, de sajnos nem volt hosszú életű. Akkor még a Fáklyát járattam, és most régebbi számait fellapozva úgy érzem, hogy magam is kezdeményezője voltam a hetilap megjelenésének. Nagy öröm volt számomra, amikor az Új Szó prágai fiókszerkesztőségében dr. Szily Imre átnyújtotta a Hét első számát. Azóta szeretettel várom és olvasom a lapot családommal együtt. Az elmúlt húsz év alatt sokat fejlődött, amiért elismerést érdemel a szerkesztőség minden régi és új dolgozója. Úgy érzem, nemcsak az én kívánságom, de minden hozzám hasonló sorsú emberé, hogy országunk legnyugatibb részébe se érkezzék tiz-tizenkét napi késéssel a lap. így sem tudnék lemondani róla. Színes, tartalmas. A legigényesebb olvasót is kielégíti. Engedjék meg, hogy a húszéves Hét minden munkatársának és olvasójának erőt, egészséget és további sikereket kívánjak. BOGDANY GÉZA Már általános iskolás koromban megszerettem a Hetet. Azóta alig várom, hogy kezembe vehessem egy-egy számát. Érdekes cikkeket, riportokat közöl. Bemutatja az irodalmi színpadok, a tánccsoportok és a népművelők munkáját, elért eredményeiket. Színes, olvasmányos anyagok jelennek meg benne az ország és a baráti szocialista államok népének életéről. En legszívesebben az útleírásokat olvasom, vagy az olyan írásokat, amelyek bemutatják hazánk egyes vidékeit. Nem tudnám lerendelni a lapot. Nem múlik el nap, hogy elő ne venném a Hetet. _________HAJTMAN KORNÉLIA________ Mint fiatal pedagógus, az iskola elvégzése óta segítőmnek tekintem a Hetet. Megtalálom benne a gyermekverseket, a novellákat és a folytatásos regényeket: a Hetet olvasva képet alkothatok a csehszlovákiai magyar irodalom helyzetéről. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy a lap sokoldalúan tájékoztatja olvasóit hazai és külföldi eseményekről. Kedvelem az ifjúságról, az iskolákról szóló írásokat. Szívesen olvasom a visszaemlékezéseket. A Jelenlét című rovat szintén leköti a figyelmemet. Szeretem a lapot, semmilyen áron nem mondanék le róla. Azzal köszöntjük a húszéves Hetet, hogy további előfizetőket szerzünk. ____________SZABÓ ILONA____________ Chebben élek, és nagyon szeretek olvasni. Több mint tiz éve járatom kedvelt lapomat, a Hetet. Nekem mindent jelent ez a lap, hiszen nem tudok csehül olvasni. Szívesen olvasom a Képes Krónikát, a CSEMADOK kulturális híreit, az Emberi sorsok és a Jelenlét című rovatot. De kedvelem a folytatásos regényeket, az Innen—onnan-t és az egész lapot. Nem tudnám lerendelni, mert nemcsak szórakoztat, tanít is. TÓTH ROZALIA Régóta szeretem, régóta szorgalmasan olvasom a lapot. Mindent megtalálok benne, ami érdekel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom