A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-08-16 / 25. szám

ÁLOM ÉS VALÓSÁG KRÚDY GYULA: Álmoskönyv ÁFONYÁT ENNI. Lakodalomba hívnak. Az 1755-iki álmoskönyv szerint: boros fővel ne ülj szánkóra esti időben, mert álmodban lecsúszol a szánkóról. Jegyze­teim szerint: áfonyával akkor is álmodunk, ha régen látott, de nem ismert nő ismeretsége közeleg. Negyven­éves nők álma. AFRIKABA MENNI. Legtitkosabb kívánságod váratlanul teljesül, de nagyon megbánod. (K. J.) AG. Őrizkedj az álbaráttól. Ág (zöld és virágos): nogy tisztesség. Ag (száraz): szükség, gond, rossz esztendő. Agat letörni: civakodás a háznál. Agon ülni: vigyázz jövedelmedre, mert homis utókra téved. Zöld ág tél­havában: régi szeretőt is jelez. Nagyböjtben zöld ág: gyermekeidben örömed lesz. József napján zöld ág méh­rajjal: munkás, megelégedett esztendő. Bika havában ág: mértékletességet jelez. Újholdkor száraz, vékony ágak azt jelentik, kísértet jár a házban, és rövidesen látni fogod. Sok ág Szent Mihály napján veszekedést jelent a szolgákkal és szolgálókkal. Jegyzetem szerint: későbbi öngyilkosok gyokran álmodnak ággal. A zöld ág rendszerint öregasszony jegye. Míg a száraz ág fiatal nőt mutat. AGANCS. Megcsalnak, kinevetnek, hátad mögött ki­gúnyolnak. AGAR. Vadászembemek jó jel; másnok hasznot ígér. AGÁR (vadásszal). Betegnek közeli gyógyulás; egészsé­gesnek szórakozás. 1799-es álmoskönyv szerint: új dol­got halasz. Agár, ha fut, és fog valamit: nogy mulot­­ság; ha áll az agár: felesleges kiadásod lesz, amely miatt fáj a fejed. Agarat látni: az 1855-iki álmoskönyv szerint azt is jelenti, hogy gyáva emberekkel lesz dol­god. Jegyzeteim szerint: agár, mely lábunknál hever, jegyez diadalmas szerelmet. AGARASZNI. Tilosba tévedsz. AGGASTYÁN. Állandó folytatása mulatságos életednek. Az 1759-iki álmoskönyv szerint: aggastyánt látni, nehéz jövő, hosszú élet; aggastyánnál lenni: nyomorba jutsz. Aggastyán Skprpió havában: szegénység. Kántorböjt­ben: változás. Fogyó holdnál: elveszítesz valamit ifjúsá­godból. Esetleg fogat vagy hajót. Jegyzeteim szerint: aggastyán nők álmában és különös helyzetben: meg­­szégyenülés jegye. Fiatal nőknél aggostyán minden­napos ólom, ezért mélyebb jelentősége nincs. Férfinál aggastyán sohase jó. (S. j.) AGGLEGÉNY. Szerény szerencse. AGGODALOM. Betegnek változás, egészségesnek öröm. AGY. Agyat látni: fiataloknak házasság, öregeknek vá­ratlan öröm és vigasság. Agy üresen és nyitva: halál­eset. Agyban aludni: restség vagy gyengélkedés. Agy rossz és piszkos: családi szerencse. Agyat égve látni: baj. Agyat ékesítve látni: hű házastárs. Ágyat venni: szegénynek költekezés, gazdagnak szegénység. Agyláb: ellenség, vigyázz feleségedre. Agymelegitő: házasság. Agynemű: nyugalom, némelykor betegség. Ha fehér az ágynemű: egészség, ha színes: időváltozás. Agyneműt mosni: takarékosság. Mással mosatni: pazorlás. Szeny­­nyest látni: szégyen vogy szerencsétlenség. Szennyes ágyban feküdni: veszélybe jutsz. Agyat áthúzni: üres lesz kamrád. Agyat szellőztetni: jólét, amely miatt szé­gyenkezel. Agyban feküdni valakivel: családi szaporo­dás. Ágyban látni valakit: házasság. Agyból kikelni: egészség. Agyasházba rekesztetni: veszedelem. Az 1755-ös könyv szériát: csúnya pletykát is jelent asszo­nyok részéről. Újholdkor ágyat álmodni: szerelmi csaló­dás. Kóntorböjtben ágyban lenni: változás oz egészség­ben. Szent Mihály napján az ágy: költözködést jelez. Esős napon: szerelmi vágyódás; házasságot forgatsz fejedben. (1833.) Jegyzeteim szerint: ágy, amely békák, kot és egyéb szennyes dolgokkal van teli. mutat hónap­számot. Halottas ágy: fájdalmas szerelem. Nászógy: csalódás. Idegen ágy: boldog szerelem. Agy, amelyben valaki alszik: egészséges kívánság. Mozgó ágy: bánat. Vizen úszó ágy, amelyet egy hal nyelne el: ismeretlen veszedelem. S. j.) AGYAG. Szerencse tart stációt házadnál. AGYAG ÉS SÁR. Betegség lappang ágyad körül. Akik­nek mesterségükhöz tartozik az ogyag: azoknak szeren­cse. AGYAGGAL DOLGOZNI. Jólét. Disznótorba mégy, ha tél az idő. AGYAGBANYA. Harag piroslik homlokodon. Asszony­nál: pletyka kerekedik. (Folytatjuk) MERÉNYLET A TEMPLOMBAN Dévasrí táncolt, oddig táncolt, amíg eszméletét vesztve össze nem roskadt... Az istennő elégedetlen lehe­tett, mert nem nyilatkozott ezút­tal sem. A pop a templom ajtajában állt méltóságteljesen és a nagy semmibe bámult. Falusiak ezrei szorongtok a-szűk templomudvar­ban és elakadó lélegzettel figyel­tek .. . Amikor a pap látta, hogy Dévasrí nem tér magához, leta­karta a szoborszép testet és így szólt o várakozókhoz: — A leány az istennő áldoza­ta lett... Most menjetek haza mindnyájan! Ö itt marad a temp­lomban ... Ha oz istennő kegyes lesz, holnapra küld néktek enni­valót és esőt... És most távoz­zatok I Az emberek lassan, kínlódva hazaváhszorogtak. A falu elcsen­desedett. A gyerekek mór bele­fáradtak a sírásba, az anyák melle kiapadt... A falu lakos­ságának fele élt mór csak... A kiszáradt folyómeder homok­ján szanaszét holttestek hever­tek. Másnap reggel a falusiak újra összegyülekeztek a templom­udvarban. Arcukon a kétség és a remény fakó fénye derengett. A nagy templomojtó végre csi­korogva feltárult... Dévasrí még mindig eszméletlenül feküdt az istenné szobra előtt. Sápadt ar­cocskája hervadt lótuszvirágra hasonlított és meztelen, tiszta szépségét mintho beárnyékolta volna valami... A pap sziklanehéz szavakat mondott: — Az istennő nem elégedett meg az áldozattal. Ha ennivalót és esőt akartok, holnapra hozza­tok más szüzet! Különben éhen­­haltok mindnyájan ... Az áldozati ajándékokból egy keveset az udvar közepére do­bott ... Az emberek úgy rohan­tak az ennivolóra, mint a vad­állatok ... Ketten felemelték Dévasrí testét és hozovitték. A templomojtó újra becsukódott. Az emberek hazafelé egész VISNUKtSÁR BÉCSAN úton csak arról beszéltek, hogy másnap melyik leányt áldozzák fel. Hiszen eddig már hetet fel­áldoztok, s az eső mégsem esik!... A hét leány közül négy pár áldozati éjszaka után meg­halt, a másik három pedig sú­lyosan megbetegedett... Leszállt az éj. Dévasrí — még mindig eszmé­letlenül — egy gyékényen feküdt a szabod ég, a szikrázó csillogok alatt... Ravíndor, a jegyese ült mellette és vigyázott rá. A madarak korán dalba kezd­tek ... A csillogok fénye lassan megsápadt, de még sötét volt, amikor Dévasrí végre felnyitotta szemét... Intett szomorú jegye­sének, hogy hatoljon hozzá köze­lebb ... Könny potakzott csodás szeméből és csak néhány szót suttogott szerelmesének: — Ravíndor, a pop elvette tisztaságomat!... — Mit mondasz, Dévasrí? — nyögött fel Rovindar. Keze ököl­be szorult, fogoi összecsikordul­­tak. A következő nap reggelén még elesettebb, nyomorultabb embe­rek gyülekeztek a templomudvar­ba. Végre megszólalt a gong és kinyílt az ajtó. A pap véraláfutá­sos szemével áthatóan nézett a tömegre: — Elő van készítve az új áldo­zat? A kérdésre nem felelt senki. Az emberek szomorúan, remény­telenül lógatták fejüket. S akkor hirtelen felcsendült egy hang: — Az istennő nem leány-áldo­­zotot kíván!... Pap, áldozd fel magad te!... — Nem!... Nem!... Ez lehe­tetlen! — dadogta a pap, de azután felcsattant a hangja: — Melyik istentelen akarja a veszteteket?... Ki az a meg­átalkodott bűnös?... Ki mert ilyen istentelen szavakat monda­ni ezen a szent helyen? — és szinte reszketett a dühtől. De már fel is csendült o kar- és lábperecek zenéje!... Isme­retlen, tündérszép leány lépett a templomba ... Még o járása is igéző volt! Az emberek elképedtek. Ilyen csodálatos szépség! Senki nem mert kételkedni. Az egész templomot betöltötte a kar- és lábperecek édes csi­­lingelése... Az istennő arcára mennyei mosoly derült és a tün­dérszép leány csak táncolt, tán­colt, míg össze nem esett... A pap gyorsan áldozati ajándé­kot osztott a népnek és sietve becsukta a templom ajtaját A faluban elterjedt a hír: — Ez a táncosnő biztosan va­lamilyen tündér... Az istennő most bizonyára elégedett lesz az áldozattal! Másnap, mielőtt még oz embe­rek a templomudvorbo gyülekez­tek volna, megcsendült a gongok hangja ... Betöltötte a távolt és közeit, mintha a hangok is tün­dért táncot lejtettek volna ... Dévasrí az istenné szobra előtt állt édesanyjával. Ravíndor pe­dig a falusiakat fogadta ... S az istennő szobra előtt ott feküdt a pap levágott feje! — Az istennő ma elégedett az áldozcttall... Vigyetek annyi ennivalót, amennyi csak kell! — kiáltotta Ravíndor. Kinyitotta a templom titkos kamráinak ajtaját. Volt ott minden bőven!... A pop évek hosszú során át ide gyűjtötte az áldozati ajándéko­kat ... így azután a tegnap még oly rettenetes hely kimeríthetet­len csodapalotává változott. Dévasrí és Ravíndor összeölel­keztek. A nép sokáig ünnepelte őket. (Nový Orient) \ 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom