A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-07-05 / 20. szám
Teng — Ford elnök társaságában Falragaszok a pekingi egyeten tatain számolóban elmondottak azonban éles ellenzésre találtak Jao Ven jüannál és Csang Csun csiaonál, akik élesen bírálták Tenget. Ezek után jelentek meg a pekingi egyetemek falain az első Teng-ellenes falragaszok, az ún. tar paoh és a Zsen-min Zs-pao hírül adta, hogy megkezdődött a nagy kampány, amelyet maga Mao kezdeményezett. így hát Teng a világ meglepetésére nem lett miniszterelnök, sőt leváltották minden pártfunkciójából, és helyét Chua Kuo feng foglalta el a miniszterelnöki székben, aki a kormány eddigi belügyminisztere és egyik alelnöke volt. Teng leváltása összes funkciójából nem egyedüli jelenség Kínában; érinti a párt- és állami szervek különböző szintjét is. Erre utal a kínai sajtó, amikor arról ír, hogy Mao megkezdte tizenegyedik nagy csatáját (a tizedik a kulturális forradalom volt). A kérdés most az, hogy a radikálisok döntő győzelmet tudnak-e aratni a pragmatisták fölött még Mao életében? Mert ha nem tudnak döntő győzelmet aratni, akkor az agg vezér halála után Kínában valószínűen beláthatatlan következményekkel járó hatalmi harc kezdődik, mely talán még drasztikusabb eszközökkel folyik majd, mint az emlékezetes kulturális forradalom. Kina tehát tele van kérdőjelekkel. A Kina-szakértők most általában azt találgatják, mi lesz Mao halála után? Vajon Kino fel tudja-e újítani kapcsolatait a szocialista országokkal és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal? Felteszik azt a kérdést is, vannak-e Kínában olyan erők, amelyek képesek lesznek Mao halála után új fordulatot adni a pártpolitikának és külpolitikának? (Ilyen erők bizonyára vannak, azonban ezeknek az erőknek meghatározó jellege csak az agg vezér halála után következhet be.) A Szovjetunió és a többi szocialista országok Kina féktelen szovjetellenes és antimarxista politikája ellenére is józanul Ítéli meg a helyzetet. Ezt legjobban Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára fejezte ki az SZKP XXV. kongresszusán, amikor kifejtette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja elvi síkon semmilyen engedményre nem hajlandó a maoizmussal szemben, viszont mindig hajlandó lesz arra, hogy a kínai vezetők magatartásától függően a jövében erősödjék a két ország népeinek barátsága. Az ajtó nyitva áll tehát és csak a kínai vezetőkön múlik, hogy ezt az ajtót felhasználják-e a szocialista világközösséghez való visszatéréshez. V. J. Bobov Dol magyarul azt jelenti: „Babok völgye". Hogy miért hívják így ezt a völgyet, nehéz lenne megmondani, hiszen mindeddig egy szem babot sem láttunk itt. De nem is azért jöttünk, bár el kell ismernünk, hogy így lenne stílusos: babot szedni, esetleg babot fejteni a Bobok völgyében. Hogy mit keresünk mégis itt? A Bobov Dol-i Hőerőművet látogatjuk meg, amely a szocialista gazdasági integráció egyik legtipikusabb példája, amelyre mi is büszkék lehetünk, hiszen az erőmű berendezésének egy része hazánkból került a Babok völgyébe. S büszkék lehetünk arra is, hogy a csehszlovák berendezések eddig még semnyiféle problémát nem okoztak, tehát hibátlanul, zökkenőmentesen műA rózsaolaj — az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy grammjának ára nagyobb, mint az aranyé — azonban továbbra is jelkép marad: egy fejlett, évszázadok tapasztalatain alapuló mezőgazdaság szimbóluma. Egy fejlett, szocialista mezőgazdaságé, amely nemcsak formájában, hanem lényegében is különbözik a felszabadulás előtti földműveléstől: az emberek hozzáértésén, szakképzettségén kívül a magas fokú gépesítettség jellemzi. A .ózsaolojtól mégis nagyon messzire — a számítógépekig, a monumentális erőművekig — jutott a baráti szocialista ország gyors tempóban fejlődő gazdasága, és senkinek sincs oka kételkedni abban, hogy a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa nyomán csak fokozódik majd o fejlődés irama, az alkotó lendület. S most mór igazán nem marad más hátra, minthogy megköszönjem olvasómnak az irántam tanúsított türelmét, hogy barangolásaim során mindvégig velem tartott. A repülőgép, omellyel hazautazunk, holnap hajnalban indul Szófia szép, impozáns repülőteréről. Egy esténk és egy éjszakánk maradt hát csupán, s ezt a szófiai Balkán Szállóban töltjük. Itt, a szálloda éttermében kóstoljuk meg o bolgárok süteménykülönlegességét, a szinte émelyítően édes, de nagyon finom bakködnek. A hőerőműben, amely három éve működik, tavaly kétmilliárd négyszáz millió kilowattóra villanyenergiát termeltek, az idén pedig kétszázmillió kilowattórával növelik majd a termelést... — A kitermelt órammennyijég lehetőségeinkhez képest bizonyára kevésnek tűnik — mentegetőzik Chriszto Pigov —, de tervünket a kapott szénmennyiség is jelentősen befolyásolja. Mert, ugye, szén nélkül nemigen dolgozhatunk?! — Nem is olyan régen, csupán két hónappal ezelőtt mentek haza a csehszlovák szakemberek, akik eddig a Bobov Dol-i hőerőműben dolgoztak. S mindjárt megjegyzem: kitűnően dolgoztak — mondja Chriszto Pigov, az üzemi pártszervezet titkára, aki jól ismeri a csehszlovák hőerőműveket, hiszen — tanulmányi úton — hat hónapot töltött nálunk. Mentegetőzésre azonban semmi szükség, hiszen a Bobov Dol-i hőerőmű így is jelentős mennyiségű villanyáramot termel. A hatodik ötéves tervben a kozloduji atomerőmű felépítése után mindjárt a Bobov Dol-i hőerőmű megnyitása volt a bolgár energetika legnagyobb sikere. Hogy ezt meg honnan tudom? Stefan Misev mérnök, oz energetikai miniszter helyettese mondta, aki egyebek között arról is tájékoztatott, hogy — ami az egy lakosra „eső" áramfogyasztást illeti — Bulgária az európai szocialista államók között a negyedik, balkáni viszonylatban pedig az első helyen áll . . . S ezzel el is búcsúzunk a Bolgár Népköztársaságtól. Azzal a tudattal búcsúzunk, hogy utunk tanulságos volt, hiszen sok-sok újat tudtunk meg a „rózsaolaj országáról", amelyet tulajdonképpen mór nem is nevezhetünk a „rózsaolaj országának": hiszen a felszabadulás óta eltelt évtizedek alatt Bulgária is a fejlett gazdaságú, fejlett iparú szocialista államok sorába lépett. Bobov Dol-i Hőerőmű egy része (A szerző felvétele) VARGA ERZSÉBET lovát. Hogy ezt miként sütik, nem árulja el a szakács, én azonban gyanítom, hogy ha a számunkra is ismerős diósbuktót valamilyen édes szörppel jól megöntöznénk, a baklavához nagyon hasonlatos édességet sikerülne „előállítanunk". De most mór nincs időnk a kísérletezésre. Búcsúzunk Szófiától, a virágok, parkok csodálatos városától, búcsúzunk a vendégszerető Bulgáriától. Viszontlátásra hót, rózsák, hegyek, tenger, végtelen kékségek, pópák éneke, viszontlátásra, napfényes ország! 9
