A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-12-27 / 39. szám

CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás tizenhét esztródcsoport működik. Szá­mos helyi szervezetnek van aktív ének­lő és tánccsoportja. Irodalomnépszerűsités A népművelési tevékenység fontos része író-olvasó találkozóknak és az irodalmi színpad munkájának szervezé­se. A CSEMADOK želiezovcei (zselizi) helyi szervezete Ozsvald Árpád költőt látta vendégül. A találkozón a költő munkásságán kívül szó esett a Hétről is. Csontos Vilmossal Tesmagon, Pe­­reszlényben és Garamsallón tartottak író-olvasó találkozót. Sikeres Petőfi emlékestet szerveztek Kiskéren, Nyírá­­gón, Ipolyfödémesen és Nagytúron. Az ipolysági József Attila irodalmi színpad két összeállítást tűzött műsorára, Jöjj el szabadság, Adjátok a vézna csodát címen. A szovjet költők szerelmes ver­seiből összeállított műsoraikkal nagy sikert arattak. És egy hír Fakóvezekény (Plavé Vozokany) nem tartozik a nagy községek közé. Ennek ellenére itt található a lévai járás egyik legszebb művelődési otthona, amely helyben a népművelési tevékenység fő irányítója. A községbe rendszeresen ellátogatnak a nyitrai és a zvolení szín­ház, a Banská Bystrica-i Bábszínház együttese, valamint a járás legjobb népművészeti csoportjai. Magától ér­tetődően a SZISZ és a Matica slo­venská helyi szervezetének is van szín­játszó csoportja. Érdemes megemlíteni, hogy az idén körülbelül száz különféle kulturális és politikai rendezvényt tar­tottak a művelődési otthonban. Jan Sádovský hnb-elnöktől megtudtuk, hogy a társadalmi szervezetek a választási program teljesítéséből is aktívan ki­vették a részüket. Segítségükkel építet­ték fel az új általános iskolát, a rava­talozót, segítségükkel korszerűsítették az utakat és a hangosbeszélőt. A fakó­­vezekényiek a jövőben még parkot, sza­badtéri színpadot, strandfürdőt létesí­tenek, tornatermet és üzlethelyiséget építenek. Abel Gábor Felkészültek az új évadra A jelenlevők Csendes Lászlót hallgatják A Košice (Kassa)-videki járás magyar színjátszó csoportjainak vezetői minden évad kezdetén néhány napos szakmai iskolázáson vesznek részt. Az érdekeltek meghallgatták Szilágyi Albertnak, a győri Kisfaludy Színház rendezőjének értékes előadását, majd Tamás Jolán, Simon Kázmér és Csendes László, a MATESZ Thália Színpadának művészei látták el hasznos tanácsokkal az ama­tőröket. A CSEMADOK klubjában Csen­des László a színész színpadi munká­járól és a beszédtechnikáról tartott fi­gyelembe méltó előadást. A tanfolyam résztvevői megtekintették a Thália Szín­pad „Gyalogszerrel az édenbe" című előadását, s elemezték is a darabot és az alakítást. A tanfolyam befejező ré­szében Gál Sándor a műsorpolitika időszerű kérdéseiről tájékoztatta a je­lenlevőket. Az 1976—77-es esztendő­ben a Kassa-vidéki járás 10 színját­szó csoportja tanul be színdarabot. Gazdag József Példás előfizető-szerzők A Hét-előfizető versenyben nagy aktivitást fejtenek ki a CSEMADOK helyi szervezetei és a kultúrmunká­­sok. A CSEMADOK Dolné Saliby-i (alsószeli) helyi szervezete például 30, a CSEMADOK kutnikyi (hegyé­­tei) helyi szervezete pedig 15 előfi­zetőt szerzett. Ami az egyéni elő­fizető-szerzést illeti, Kurucz Lujza 60, Nagy Zoltán 12 és Pásztor Lajos 7 Hét-előfizetőt szerzett. FIATALOS LENDÜLETTEL Karsai Tibor Mór vagy fél órája figyelem a slád­­kovičovói (diószegi) „Új Hajtás" tánc­csoport próbáját. A tánchoz citeraze­­nekar szolgáltatja a zenét. A citerások között az egyik jól megtermett ember a köcsögdudás. Név szerint Karsai Ti­bor, a CSEMADOK diószegi helyi szervezetének titkára, az énekkarnak és a CSEMADOK galántoi járási bizotsá­­ga elnökségének tagja. A lakásán beszélgetünk Karsai Ti­borral. A szobában kellemes a meleg. A szekrény tetejére helyezett népvise­letbe öltöztetett baba a tánccsoport sió­agárdi fellépését és az ott eltöltött né­hány nap emlékét idézi. A könyvszek­rény üveglapja mögött az unokák fény­képei láthatók. Vendéglátóm a helyi szervezetben végzett munkájáról beszél. — Szeretek társaságba járni — mondja. — Ügy érzem, jó hatással van­nak rám az emberek, a fiatalok. Én is hozzájuk fiatalodom. ötvenkét éves. A Galántai Járási Ve­gyesipari Vállalat kereskedelmi igazga­tója. Huszonegyedik éve tölti be ezt a funkciót. A vállalatnak öt nyugati és több szocialista ország üzemével van kereskedelmi kapcsolata. — Sokat utazom — jegyzi meg ven­déglátóm. — Mi is gyakran fogadjuk a külföldi cégek képviselőit. Nemrégen egy dán vállalat képviselőjét kellett meggyőznöm németül egy olyan üzlet­kötésről, amely mindkét fél számára előnyös. Mikor végeztünk a tárgyalás­sal, alig vártam, hogy emberek között lehessek, anyanyelvemen beszélhessek. — S mi vonzza a helyi szervezetbe? — Az elért eredmény. Az énekkar, a tánccsoport sikeres tevékenysége, és az, hogy a fiatalok lelkesen eljárnak a pró­bákra. Még nem mondtunk el mindent Kar­sai Tiborról. Nemcsak titkár, az ének­kar és a citerazenekar tagja, hanem minden egyéb is a helyi szervezetben. Ruha kell az énekkarnak, csizma a tánccsoportnak, citera a zenekarnak, anyagi támogatás és a fellépések biz­tosítása? Mindezt elintézi. .. S a hála érte? — Ök sem mondják soha, hogy nem, ha a támogatásukat kérem! Megbecsülik a munkáját, igyekeze­tét. Nemcsak a falujában, de a CSE­MADOK járási titkárságán és a járási nemzeti bizottságon is. A CSEMADOK járási bizottsága 50. születésnapján kö­szönőlevéllel jutalmazta munkáját, a já­rási nemzeti bizottság pedig „A kultú­ra fejlesztéséért" kitüntetést és elisme­rő oklevelet adományozott neki. — Jólesett a figyelmesség. Azt jelen­ti, hogy elismerik a munkámat. Méltá­nyolják az elért eredményeket. Szabad idejét a családjának és a CSEMADOK helyi szervezetének szen­teli. Szivesen tesz-vesz a ház körül, a könyveket is nagyon szereti. Gyakran illetik elmarasztaló szóval a műszaki értelmiség tagjait, amiért nem veszik ki részüket keHő mértékben a kul­turális munkából. Hiányzik belőlük az akarat, a lelkesedés és a fiatalos len­dület, egyszóval mindaz, ami Karsai Ti­borban megvan. A CSEMADOK XII. országos közgyű­lésére készülünk. Karsai Tibort javasol­ják a járás részéről az új központi bi­zottságba. Kép és szöveg: Görföl Jenő állt: a toronyból, a hajó tetejéből, s a valamivel alacsonyabb szentély tetejéből. Az 1950-es években történt restauráláskor a templom teljesen új egyszintes tetőt kapott, s ekkor találták meg a keleti égtáj felé néző fal­ban az ősi építészeti elemeket: a kaput, bolthaj­tásokat, az ún. védőállatok alakjait és a keresz­telő kutat. A szentélyben pedig világosan látha­tók az ún. Ulászló-gótika boltívei. A hatvanas évek derekán hosszas készülődés után nekifogtak a műemlékké nyilvánított épü­let belsejének a felújításához. Régi ablakokat fe­deztek fel, a templom külső falában rábukkan­tak a középkori kápolna két ajtónyílására. Az idei munkálatok során az épület külső va­kolatát teljesen eltávolították. Ekkor vált vilá­gossá, hogy az egyik ajtónyílás kialakításához egy i. sz. 116-ból származó sírkövet használtak fel. A rajta álló írásiból kitűnik, hogy Q. Atilus saját pénzén fogadalomból csináltatta, mint a XV. légió kereskedője. Ezt a sírkövet és a temp­lom falába beépített kőtömböket valószínűleg egy római helység lerombolt épületeiből hozták ide. Hogy hol állt ez a római kori település, amely a XV. légió táborhelye volt, nem tudjuk. A további munkálatok során napvilágra ke­rültek régi, késői román és gótikus ablakok, amelyek szintén a templom koráról beszélnek. Ma már joggal sorolhatjuk a boldogfai templo­mot a legrégibb műemlékeink közé. Tóth Izabella s CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás«

Next

/
Oldalképek
Tartalom