A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-12-20 / 38. szám

CSEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások ÉVZÁRÓKRÓL a bíráld hang tisztaságáért A Hét 1976/33. számában Bírálat a bírálatról cí­men egy írás jelent meg, amely engem mint a bí­rált írás szerzőjét emberi és néprajzkutatói mivol­tomban is érint. Mivel ez az egész probléma nem csupán egy-két ember magánügyét képezi, és úgy vélem, okkal kellene, hogy igényt tartson egész kul­turális közvéleményünk érdeklődésére, szükségesnek tartom még egyszer kitérni néhány dologra. Az ügy előzménye egy írás, amely a CSEMADOK Néprajzi Szakbizottsága által kiadott „Néprajzi Köz­lemények" problémáival foglalkozott Hét 1976/24. Eire reagált alább ismertetendő írásában egy. ma­gát csak -k-c betűkkel jelölő szerző (Párák Endre), aki ellenszenvvel vádol és kétségbe vonja tárgyila­gosságomat, mi több, szándékosan félremagyarázza egy-egy megjegyzésemet. Ezekre, úgy érzem, min­denképpen reflektálni kell. Azt Írja: „A cikk szerzője a fenti kiadvány első részéről elfogadható bírálatot ir. viszont a Párák Endre és Máté László szakdolgozatait illetően el­lenszenv vezeti a tollát, pedig ezek a munkák ugyanolyan jók, mint a kötet első részében találha­tók“. Idézett írásomban már kifejtettem azokat az észre­vételeimet, érveimet, amelyek alapján kifogásokat emeltem mind az egyes munkák (pl. Párák Endre: A temető néprajza . . .), mind a kötet szerkesztési következetlenségeivel szemben. Ezeket nem sorolom fel még egyszer. Szerettem volna, ha a cikk szerző­je tudományos érvekkel cáfolja meg a bírálatomat, hisz egy termékeny vita csak előre viheti a kutatást, egész hazai tudományosságunkat. Ehelyett azonban igy ir: ......pedig ezek a munkák éppen olyan jók, mint a kötet első részében találhatók“. No de hol itt az érvelés? Ebből látható aztán világosan, hogy egyes emberek miért találják kényelmesebbnek a sértődöttséget, mint az elfogultság nélküli tárgyila­gos érvelést! Ellenszenv vezeti a toliamat? Miért? Soha nem ismertem a kötet egyetlen szerzőjét sem, igy termé­szetszerűen Párák Endrét sem. miért lennének hát nekem ellenszenvesek? Én nem az embert, hanem o művet bíráltam. De nézzük tovább az Írást. Az Írás szerzője nyil­ván tudja, hogy tekintélyelvi alapon nem lehet egy munka értékét meghatározni. Egyéb érvek híján mégis tekintélyelvre hivatkozik. Valóban nem tud­tam, hogy Párák Endre 3. dijat nyert a Néprajzi Múzeum gyűjtöpályázatán. Ez a tény azonban most sem zavar és akkor sem zavart volna ha története­sen tudom. Hálás lennék -k-c-nek, ha nem akarná helyettem megmagyarázni a bizonyítványom, Írván: „A bíráló persze ezt nem tudta, ezért vetette el annyira a sulykot." Hát itt szeretném még egyszer kijelenteni, hogy véleményem változatlanul fenntar­tom. Még azok után is. hogy ezt közölték velem. És most térjünk át a Máté László közlésére. A cikk szerzője írja: „Baraczai Kovács István Máté László szakdolgozatait -sajnálatos«-nak minősíti“. Pro pri­mo: Máté csak egy munkával szerepel a kötetben. Pro secundo: kíváncsi lennék, hogy hol írtam én azt, hogy Máté munkája „sajnálatos“. Azt minősí­tettem sajnálatosnak, hogy a kísérő tanulmányból semmit sem olvashatunk. Közlését egyébként na­gyon jónak tartom, megbízható, pontos. Ráadásul a magyar nyelvterület olyan részéről közöl monda­anyagot, amely eléggé elhanyagolt a folklórkuta­tásban. önmagában az anyag nagyon keveset mond a népköltészet életéről, a hagyományozás hogyan­járól stb. Véleményem szerint a megfogalmazás annyira egyértelmű Volt, hogy azt csak szándékosan lehetett félreérteni. Máté munkája tehát nem azért jó, mert „Tisztá­ban von azzal, hogy most kell még menteni, ami menthető...", hanem a fentiek miatt. Hogy mi és miért „elfogadható" az irás szerző­jének, az bizonyos fokig az ő dolga. Itt sokkal fon­tosabb és lényegbevágóbb dolgokról van szó, mint amilyen egy ember vélt sérelme. A tudománynak egyetlen kritériuma van: az igazság, hitelesség. Ezt mindenképp fölébe helyezem vélt egyéni sérelmek­nek. Nagyra becsülöm önkéntes gyűjtőinknek népi műveltségünk elemei feltárására, illetve megmenté­sére irányuló fáradozásait, de ez nem jelenti azt, hogy számunkra bizonyos alapvető követelmények nem érvényesek. Tisztában vagyok a munka sürgető 2 voltával, de ez nem jelentheti az igényesség lebe­< csülését. Ez a vita (?) is annak bizonyítéka, hogy tudomó­­— nyos életükből hiányzik a kritikai hang. Túlságosan ^ berendezkedtünk a dicséretekre. Ha valami rossz, O akkor arról hallgatunk. De így soha nem törünk ki > abból az állóvízből, ahol most vagyunk. Hazai tu- O dományosságunk (ha van ilyen) az „urambátyámo­­* zás" korát éli. (Tisztelet a kivételnek.) A teljesség 5 igénye nélkül hadd utaljak Püspöki Nagy Péter, £J Sas Andor. Ag Tibor és mások munkásságára. Ami < pedig a „kákán csomót keresést" illeti, megnyugta­­“ tóm a cikk szerzőjét, hogy a csomó igenis ott van. m csak egy kissé tárgyilagosabbon kellene nézni! A CSEMADOK párkánynánai (Stúrovo-Nána) helyi szervezete megtartotta évzáró taggyűlést. A CSEMA­DOK tagjai megemlékeztek a NOSZF-ról és a ba­rátság hónapjáról. A titkári beszámoló értékelte a helyi szervezet kulturális tevékenységét. Szó esett nemcsak a körzeti dal- és táncünnepélyen, de az a Csillagvirág női kórus munkájáról. Az énekkar nemcsak a körzeti dal- és táncünnepélyen, de az aratás idején is sikeresen szerepelt. A CSEMADOK tagjai nagy megtiszteltetésnek vették, hogy kultu­rális csoportjuk mősorát a televízió képernyőjén is láthatták. Ugyanis a Csehszlovák Televízió helyszíni közvetítést adott az állami gazdaság aratási munká­járól és a dolgozóknak adott kulturális műsorról. Ebben az évben Dénes Györggyel rendezett író­olvasó találkozót a helyi szervezet. A CSEMADOK tagjai 1260 órát dolgoztak az Ifjúsági Ház építésén. Együttműködnek a vnb polgári ügyeket intéző testü­letével. Ami a jövő évi munkatervet illeti, máris meg­kezdték Szabó Béla: Menyasszony című színdarabjá­nak betanulását. Fontos feladatnak tekintik a tag­létszám növelését és új Hét-előfizetők szerzését. Jutalomban részesítették a helyi szervezetnek azo­kat a tagjait, akik indulásától előfizetői a lapnak. Az évzáró taggyűlés színes kulturális műsorral ért véget. * A CSEMADOK hodosi (Vydrany) helyi szervezete évzáró taggyűlésén értékelte a kulturális tevékeny­séget. A 12 felnőttből és 12 gyermekből álló citera­­zenekar az idén is jó munkát végzett. A CSEMADOK tagjai teljesítették a CSKP XV. kongresszusa tiszte­letére tett felajánlásukat, számos órát dolgoztak tár­sadalmi munkában. A tervezett húsz új tag helyett hatvanöt vettek fel a helyi szervezetbe. Tizenkét új Hét-előfizetőt szereztek. A vitában felszólalt Kossányi elvtárs, a CSEMADOK dunaszerdahelyi járási bizott­ságának küldötte, és a könyv, az újság szeretetére hívta fel a figyelmet. Kózmér Sándor hnb-elnök a választási programba foglalt tennivalókról beszélt. Megható pillanata volt az évzáró taggyűlésnek, amikor Patócs Lajosnak, a helyi szervezet elnökének átadták a CSEMADOK jb emlékérmét. Az évzáró taggyűlés gazdag kulturális műsorral ért véget. ORSOLYA PIROSKA AZ 519. HELYI SZERVEZET Kostolná pri Dunajci (Egyházfa) nem nagy falu. Körülbelül ötszáz lakos van. Sajnos, eddig a tömeg­szervezetek nem fejtettek ki rendszeres munkát. E megállapítás alól csupán a sportegyesület és a tű­­zóltóegylet kivétel. A falusi népkönyvtár sem végez folyamatos munkát. Ezek és hasonló okok bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy 1961-ben megszűnt a CSEMADOK egyházfai helyi szervezete. Krónikát nem dr. György István, a CSEMADOK KB titkára átadja o tagsági könyveket vezettek, így csupán a falusiak elbeszéléseiből tud­tuk meg, hogy ebben a községben mindössze hat évig folyt kulturális tevékenység. Elég sokáig tar­tott. amíg az egyházfaiak újra elhatározták, hogy megalakítják a helyi szervezetet. A pártszervezet ve­zetői örömmel fogadták a kezdeményezést, és min­den támogatást megadtak a vezetőségnek. Az ala­kuló taggyűlésen a jelenlevők a falu lakosságának szinte majdnem minden korosztályát képviselték. A CSEMADOK KB képviseletében dr. György István, a KB titkára vett részt a gyűlésen. Átadta a tagsági könyveket, és vázolta azokat a feladatokat, amelyek a helyi szervezet előtt állnak. Méltatta a szövetség negyedszázados munkáját és hasznos tanácsokkal látta el a vezetőség tagjait. Mézes Rudolf, a CSE­MADOK galántai járási titkárságának dolgozója megígérte, hogy a járási bizottság segítséget nyújt a helyi szervezet folyamatot munkájához. Karsai Ti­bor, a CSEMADOK galántai járási elnökségének tagja az aktív kulturális munka jelentőségére hívta fel a figyelmet. Nagy Béla, a pártszervezet elnöke szintén támogatásról biztosította a helyi szervezet. Az alakuló tagsági gyűlésen elfogadott határozati pontok a tartalmas és sokoldalú kulturális munka megkezdésére ösztönöznek. Citerazemekar, színjátszó csoport és énekkar alakul. Tervükbe foglalták az iró-olvasó találkozókat, a közös színházlátogatásokat és a tánccsoport megalakítását. A rendszeres veze­tőségi ülések és tagsági gyűlések megtartását is határozati pontban rögzítették. A helyi szervezet el­nökének dr. Hamerlik Rudolfot választották meg. Az elnök megköszönte a tagok bizalmát, és kije­lentette, hogy mindent megtesz az eredményes mun­ka érdékében. Az alakuló tagsági gyűlés résztvevőit a CSEMADOK diószegi (Sládkovičovo) helyi szer­vezetének kulturális csoportja színvonalas műsorral szórakoztatta. GYENGE JÁNOS Az alakuló taggyűlés résztvevői Prandl Sándor felvételei i CST^ADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítása 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom