A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-12-20 / 38. szám
CSEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások ÉVZÁRÓKRÓL a bíráld hang tisztaságáért A Hét 1976/33. számában Bírálat a bírálatról címen egy írás jelent meg, amely engem mint a bírált írás szerzőjét emberi és néprajzkutatói mivoltomban is érint. Mivel ez az egész probléma nem csupán egy-két ember magánügyét képezi, és úgy vélem, okkal kellene, hogy igényt tartson egész kulturális közvéleményünk érdeklődésére, szükségesnek tartom még egyszer kitérni néhány dologra. Az ügy előzménye egy írás, amely a CSEMADOK Néprajzi Szakbizottsága által kiadott „Néprajzi Közlemények" problémáival foglalkozott Hét 1976/24. Eire reagált alább ismertetendő írásában egy. magát csak -k-c betűkkel jelölő szerző (Párák Endre), aki ellenszenvvel vádol és kétségbe vonja tárgyilagosságomat, mi több, szándékosan félremagyarázza egy-egy megjegyzésemet. Ezekre, úgy érzem, mindenképpen reflektálni kell. Azt Írja: „A cikk szerzője a fenti kiadvány első részéről elfogadható bírálatot ir. viszont a Párák Endre és Máté László szakdolgozatait illetően ellenszenv vezeti a tollát, pedig ezek a munkák ugyanolyan jók, mint a kötet első részében találhatók“. Idézett írásomban már kifejtettem azokat az észrevételeimet, érveimet, amelyek alapján kifogásokat emeltem mind az egyes munkák (pl. Párák Endre: A temető néprajza . . .), mind a kötet szerkesztési következetlenségeivel szemben. Ezeket nem sorolom fel még egyszer. Szerettem volna, ha a cikk szerzője tudományos érvekkel cáfolja meg a bírálatomat, hisz egy termékeny vita csak előre viheti a kutatást, egész hazai tudományosságunkat. Ehelyett azonban igy ir: ......pedig ezek a munkák éppen olyan jók, mint a kötet első részében találhatók“. No de hol itt az érvelés? Ebből látható aztán világosan, hogy egyes emberek miért találják kényelmesebbnek a sértődöttséget, mint az elfogultság nélküli tárgyilagos érvelést! Ellenszenv vezeti a toliamat? Miért? Soha nem ismertem a kötet egyetlen szerzőjét sem, igy természetszerűen Párák Endrét sem. miért lennének hát nekem ellenszenvesek? Én nem az embert, hanem o művet bíráltam. De nézzük tovább az Írást. Az Írás szerzője nyilván tudja, hogy tekintélyelvi alapon nem lehet egy munka értékét meghatározni. Egyéb érvek híján mégis tekintélyelvre hivatkozik. Valóban nem tudtam, hogy Párák Endre 3. dijat nyert a Néprajzi Múzeum gyűjtöpályázatán. Ez a tény azonban most sem zavar és akkor sem zavart volna ha történetesen tudom. Hálás lennék -k-c-nek, ha nem akarná helyettem megmagyarázni a bizonyítványom, Írván: „A bíráló persze ezt nem tudta, ezért vetette el annyira a sulykot." Hát itt szeretném még egyszer kijelenteni, hogy véleményem változatlanul fenntartom. Még azok után is. hogy ezt közölték velem. És most térjünk át a Máté László közlésére. A cikk szerzője írja: „Baraczai Kovács István Máté László szakdolgozatait -sajnálatos«-nak minősíti“. Pro primo: Máté csak egy munkával szerepel a kötetben. Pro secundo: kíváncsi lennék, hogy hol írtam én azt, hogy Máté munkája „sajnálatos“. Azt minősítettem sajnálatosnak, hogy a kísérő tanulmányból semmit sem olvashatunk. Közlését egyébként nagyon jónak tartom, megbízható, pontos. Ráadásul a magyar nyelvterület olyan részéről közöl mondaanyagot, amely eléggé elhanyagolt a folklórkutatásban. önmagában az anyag nagyon keveset mond a népköltészet életéről, a hagyományozás hogyanjáról stb. Véleményem szerint a megfogalmazás annyira egyértelmű Volt, hogy azt csak szándékosan lehetett félreérteni. Máté munkája tehát nem azért jó, mert „Tisztában von azzal, hogy most kell még menteni, ami menthető...", hanem a fentiek miatt. Hogy mi és miért „elfogadható" az irás szerzőjének, az bizonyos fokig az ő dolga. Itt sokkal fontosabb és lényegbevágóbb dolgokról van szó, mint amilyen egy ember vélt sérelme. A tudománynak egyetlen kritériuma van: az igazság, hitelesség. Ezt mindenképp fölébe helyezem vélt egyéni sérelmeknek. Nagyra becsülöm önkéntes gyűjtőinknek népi műveltségünk elemei feltárására, illetve megmentésére irányuló fáradozásait, de ez nem jelenti azt, hogy számunkra bizonyos alapvető követelmények nem érvényesek. Tisztában vagyok a munka sürgető 2 voltával, de ez nem jelentheti az igényesség lebe< csülését. Ez a vita (?) is annak bizonyítéka, hogy tudomó— nyos életükből hiányzik a kritikai hang. Túlságosan ^ berendezkedtünk a dicséretekre. Ha valami rossz, O akkor arról hallgatunk. De így soha nem törünk ki > abból az állóvízből, ahol most vagyunk. Hazai tu- O dományosságunk (ha van ilyen) az „urambátyámo* zás" korát éli. (Tisztelet a kivételnek.) A teljesség 5 igénye nélkül hadd utaljak Püspöki Nagy Péter, £J Sas Andor. Ag Tibor és mások munkásságára. Ami < pedig a „kákán csomót keresést" illeti, megnyugta“ tóm a cikk szerzőjét, hogy a csomó igenis ott van. m csak egy kissé tárgyilagosabbon kellene nézni! A CSEMADOK párkánynánai (Stúrovo-Nána) helyi szervezete megtartotta évzáró taggyűlést. A CSEMADOK tagjai megemlékeztek a NOSZF-ról és a barátság hónapjáról. A titkári beszámoló értékelte a helyi szervezet kulturális tevékenységét. Szó esett nemcsak a körzeti dal- és táncünnepélyen, de az a Csillagvirág női kórus munkájáról. Az énekkar nemcsak a körzeti dal- és táncünnepélyen, de az aratás idején is sikeresen szerepelt. A CSEMADOK tagjai nagy megtiszteltetésnek vették, hogy kulturális csoportjuk mősorát a televízió képernyőjén is láthatták. Ugyanis a Csehszlovák Televízió helyszíni közvetítést adott az állami gazdaság aratási munkájáról és a dolgozóknak adott kulturális műsorról. Ebben az évben Dénes Györggyel rendezett íróolvasó találkozót a helyi szervezet. A CSEMADOK tagjai 1260 órát dolgoztak az Ifjúsági Ház építésén. Együttműködnek a vnb polgári ügyeket intéző testületével. Ami a jövő évi munkatervet illeti, máris megkezdték Szabó Béla: Menyasszony című színdarabjának betanulását. Fontos feladatnak tekintik a taglétszám növelését és új Hét-előfizetők szerzését. Jutalomban részesítették a helyi szervezetnek azokat a tagjait, akik indulásától előfizetői a lapnak. Az évzáró taggyűlés színes kulturális műsorral ért véget. * A CSEMADOK hodosi (Vydrany) helyi szervezete évzáró taggyűlésén értékelte a kulturális tevékenységet. A 12 felnőttből és 12 gyermekből álló citerazenekar az idén is jó munkát végzett. A CSEMADOK tagjai teljesítették a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásukat, számos órát dolgoztak társadalmi munkában. A tervezett húsz új tag helyett hatvanöt vettek fel a helyi szervezetbe. Tizenkét új Hét-előfizetőt szereztek. A vitában felszólalt Kossányi elvtárs, a CSEMADOK dunaszerdahelyi járási bizottságának küldötte, és a könyv, az újság szeretetére hívta fel a figyelmet. Kózmér Sándor hnb-elnök a választási programba foglalt tennivalókról beszélt. Megható pillanata volt az évzáró taggyűlésnek, amikor Patócs Lajosnak, a helyi szervezet elnökének átadták a CSEMADOK jb emlékérmét. Az évzáró taggyűlés gazdag kulturális műsorral ért véget. ORSOLYA PIROSKA AZ 519. HELYI SZERVEZET Kostolná pri Dunajci (Egyházfa) nem nagy falu. Körülbelül ötszáz lakos van. Sajnos, eddig a tömegszervezetek nem fejtettek ki rendszeres munkát. E megállapítás alól csupán a sportegyesület és a tűzóltóegylet kivétel. A falusi népkönyvtár sem végez folyamatos munkát. Ezek és hasonló okok bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy 1961-ben megszűnt a CSEMADOK egyházfai helyi szervezete. Krónikát nem dr. György István, a CSEMADOK KB titkára átadja o tagsági könyveket vezettek, így csupán a falusiak elbeszéléseiből tudtuk meg, hogy ebben a községben mindössze hat évig folyt kulturális tevékenység. Elég sokáig tartott. amíg az egyházfaiak újra elhatározták, hogy megalakítják a helyi szervezetet. A pártszervezet vezetői örömmel fogadták a kezdeményezést, és minden támogatást megadtak a vezetőségnek. Az alakuló taggyűlésen a jelenlevők a falu lakosságának szinte majdnem minden korosztályát képviselték. A CSEMADOK KB képviseletében dr. György István, a KB titkára vett részt a gyűlésen. Átadta a tagsági könyveket, és vázolta azokat a feladatokat, amelyek a helyi szervezet előtt állnak. Méltatta a szövetség negyedszázados munkáját és hasznos tanácsokkal látta el a vezetőség tagjait. Mézes Rudolf, a CSEMADOK galántai járási titkárságának dolgozója megígérte, hogy a járási bizottság segítséget nyújt a helyi szervezet folyamatot munkájához. Karsai Tibor, a CSEMADOK galántai járási elnökségének tagja az aktív kulturális munka jelentőségére hívta fel a figyelmet. Nagy Béla, a pártszervezet elnöke szintén támogatásról biztosította a helyi szervezet. Az alakuló tagsági gyűlésen elfogadott határozati pontok a tartalmas és sokoldalú kulturális munka megkezdésére ösztönöznek. Citerazemekar, színjátszó csoport és énekkar alakul. Tervükbe foglalták az iró-olvasó találkozókat, a közös színházlátogatásokat és a tánccsoport megalakítását. A rendszeres vezetőségi ülések és tagsági gyűlések megtartását is határozati pontban rögzítették. A helyi szervezet elnökének dr. Hamerlik Rudolfot választották meg. Az elnök megköszönte a tagok bizalmát, és kijelentette, hogy mindent megtesz az eredményes munka érdékében. Az alakuló tagsági gyűlés résztvevőit a CSEMADOK diószegi (Sládkovičovo) helyi szervezetének kulturális csoportja színvonalas műsorral szórakoztatta. GYENGE JÁNOS Az alakuló taggyűlés résztvevői Prandl Sándor felvételei i CST^ADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítása 10
