A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-11-29 / 36. szám
mm upi as* s jr Lédec (Ladice) területileg és szokásaiban szorosan a Zobor-vidékhez tartozik, de vizelete merőben eltérő. A nők mellévarrott ujjú vászoningét a derékban megkötött vászon pendeiy egészíti ki. Az ing ujját, amelyet a végén csipke díszít, csuklóban .összegyűjtik" és keskeny kereszthimzéses pánttal fogják össze. Erre az ingre nyáron az elöl-hátuí mélyen kivágott .síkos" pruszlikot vették fel. Az ing másik fajtája a gyolcsból készült fodros ing. Ennek ujját slingelt csipke díszíti. A fodros inghez mindig az újabb stílusú pruszlikot viselték, amelynek karkivágását szintén csipke díszítette. Télen „jupkát", „vizitkét“ és .csücsös kabátot" hordanak. Ezek anyaga fekete színű, leggyakrabban klott vagy selyem. Gyöngyös bársonyszegély díszíti. A vizitkéről és a kabátról elmaradhatatlan a csípő alatt elhelyezett pici zseb. A pendelyen 5—6 .odolkát" <— gyolcs alsószoknyát viselnek. A szoknyákat nagy lapos ráncokba rakták. A felsőszoknya közepére 2—3 szegőzést varrtak, melyet elütő színű tűzés díszít. A szoknya elején van a .ke!e"-hasíték. Kedvelt díszítőelem a piros színű szegő a szoknya alján, ezt még a fekete színű gyászviseletben is megtaláljuk. A szoknyák anyaga karton, klott, mosóbársony, barchet. A kötény aránylag keskeny, az alját 10—12 bársonyszalag szegés díszíti. A fekete színű kötény mellett gyakori a zöld és a barna, de kedvelik a kéket is. A lányok és a fiatalasszonyok ünnepi alkalmakkor fehér slingelt kötényt hordanak. Az idősebbek .lángos" színű festőből készült viseletbe öltöztek az ünnepeken, de ez a szín volt a mély gyász jele is. A nyakba való kendők háromszög alakúak, a fekete klottot rózsakoszorú díszíti, gyakori a vegyes színű rojt (pl. a szakaszonként változó kék-zöld, piros-zöld-fekete). A lányok és az új menyecskék „bécsikerekű" lyukashímzéses fehérkendőt viseltek, amelyre virágot tűztek. A sátorkendők négyszögletűek, színük lehet piros, kék, zöld stb., a menyasszony kendőjének színe azonban mindig .visnye"-, meggyszínű. A lányok a hajukat hátra fésülve (.kontyocskába") viselték. Az asszonyok fejdísze a jellegzetes „drótkonty", melynek készítése nagy hozzáértést igényelt. A konty felkötését mindenki menyecske korában megtanulja. Naponta újra kellett kötni, mert konty nélkül nem lehetett a lédeci menyecske. Időben keltek, hogy a viseletűknek ez a része is tökéletes legyen. A konty tartozéka még a .maslik". Ez csipkés szélű gyolcs anyag, amit erősen kikeményitettek és dupla maslira kötötték. Az egyikre piros, a másikra rózsaszínű .pecsétes" szalag kerül. így nevezték a hímzett, üzletben vásárolt szalagot. Az új menyecske két-három vasárnap még ún. .repülőt" — ropogósra keményített szalagot viselt. Az idősebbeknél, valamint a gyász idején a .pecsétes" szalag elmaradt a masliról. A kontyra kendő került, ezt azonban nem kötötték meg az áll alatt, hanem megtűzték. Lábbelijük az oldalt varrott keményszárú csizma, ehhez fehér harisnyát viseltek. Később, kb. a 30-as években igen elterjedt a félcipő. A menyasszony viselete azonos az ünnepi viselettel: a fehér .pergált" szoknyához .visnye" színű .nyakba-kendőt", erre fekete bársony jupkát vettek. A menyasszony pártája ugyancsak figyelemre méltó. A .kulicskákra" kötött sok ropogós szalag a fejtetőn át húzódik egészen a nyakszirtig. A homlokon a .pártuska", rozmaring koszorú és a vásárolt gyöngykoszorú T alakot képez. A hajat egy .vrekocsba" fonták, aminek a végébe piros szalagot kötöttek. A férfiak viselete az idők folyamán keveset változott és sokkal színtelenebb is, mint a nőké. A jellegzetes ünnepi viselet a bélelt posztó nadrág és a kabát. A kalap mellé rozmaring bokrétát tűztek. Munkaruha a vászon gatya és az ing. JÓKAI MARIA
