A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-11-22 / 35. szám

CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításc

A CSEMADOK SZEPSI VÁROSI SZERVEZETE SOKOLDALÚ KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGET FEJT KI.

EZÉRT DÖNTÖTTÜNK ÚGY, HOGY A FECSKÉK KÖZÖSEN CSINÁLNÁK NYARAT CIMO KEREKASZTALBESZÉLGETÉS SOROZATUNKBAN A CSEMADOK SZEPSI VÁROSI SZERVEZETÉNEK A KULTURÁLIS MUNKÁJÁT IS BEMUTATJUK. A LEGILLETÉKESEBBEK VÁLASZOLNAK KÉRDÉSEINKRE, S BESZÁMOLNAK TAPASZTALATAIKRÓL, EREDMÉNYEIKRŐL ÉS GONDJAIKRÓL.

Válasz (Szombathy László pedagógus, az énekkar karnagya): Néhány lelkes tag kezdeményezésére az énekkar 1965 decemberében alakult A kezdeti nehézséget aránylag gyorsan leküzdöttük, aztán kórusunk létszáma az elvárásoknak megfelelően növekedett. Az indulás első heteiben ahányon voltunk, annyiféleképpen gondoltuk a dolgokat. Később azonban egyre egységesebb lett a társaság. Tíz évvel ezelőtt például egyesek nemtetszésüket fejezték ki a mozgalmi dalokkal kapcsolatban. Ma mór nincsenek ilyen jellegű nehézségeink. Az elmúlt tíz esztendő alatt a kórus .megtanult“ internacionalista módon gondolkodni. Egyforma lelkesedéssel száll énekeseink ajkáról a magyar, a szlovák, az ukrán, a német vagy a lengyel dal. Az énekkari fegyelem elég jó. Itt elsősorban a próbákon való részvételre, a fellépéseken való fegyelmezett megjelenésre gondolok. A szepsi magyar pedagógusoktól természetesen nagyobb támogatást várnánk. Mert hiszen

osztálya elfelejtkezett, nem küldött senkit az ünnepségünkre. Hogy mit jelent a mi énekkarunk Dél-Szlovákia kórusmozgalmában, erre a kérdésükre Viczay elvtórs jobban tudna felelni. Nagyobb áttekintése van az énekkarokról, az éneklő csoportokról, mint nekem. Ennek ellenére megpróbálok válaszolni.. Indulásunk idején Kelet-Szlovákiában csak Rozsnyón énekelt a kórus magyarul. Megalakulásunk után két évre indult a CSEMADOK nagykaposi énekkara. Kassán négy-öt éve van kórus. Énekkarról Buzitán is csak két esztendeje tudunk. A tornaújfalusi, jánoki, bodolói, szesztai, alsólánci éneklő csoportok működésünk óta alakultak. Nem állíttom, hogy a közös énekléshez csupán mi adtunk ösztönzést, mert hiszen a Magyar Televízió kóruspódiumánól egyetlen énekkar sem lehet ösztönzőbb; de hogy amit a tévében lót az ember, meg is lehet valósítani, arra mi voltunk a példa.

Szerkesztőség; Az irodalmi színpad

halálról, amelyet most tanulnak be, Az irodalmi színpad fejlődése szempontjából nem kedvező, hogy a tagok a diákok soraiból verbuválódnak s így évről évre cserélődnek. Nem alakult ki állandó jellegű csoport. Egy-egy műsorunkat kétszer, esetleg háromszor visszük közönség elé. Mivel az előadások száma kevés, ebből már következtetni is lehet arra, hogy ezek a műsorok nem keltenek nagyobb érdeklődést. Egyetlen meghívást kaptunk mósunnan, de a szereplésből nem lett semmi. A műsorok a fiatalok számára készülnek. A Vallomás az ifjúságról az ifjúsághoz szól, az ifjúság problémáival foglalkozik. A műsorokhoz általában kemény beat vagy rock zenét használunk, és klasszikus műveket is igénybe veszünk modern feldolgozásban. így is vonzóbbá akarjuk tenni ezt a műfajt. Könnyen érthető, kevésbé bonyolult versekből állítjuk össze műsorunkat; egyesek, sajnos, gúnyt űznek belőle. Jó lenne, ha a jövőben több meghívást kapnánk a szom-A FECSKÉK KÖZÖSEN CSINA

Szerkesztőség: Szepsi kisváros. A CSEMADOK helyi szervezetének 590 tagja van. A lélekszámhoz viszonyítva elégedettek-e a tagtoborzás eddigi eredményeivel, s mit .tesznek még a további eredmények eléréséért?

Válasz (Zsolner Katalin könyvtáros, a helyi szervezet titkára): A legutóbbi népszámlálás adatai szerint városunk 5500 lakosa közül 2103 magyar nemzetiségű. A CSEMADOK taglétszáma 1970-ben 340 volt. A CSEMADOK megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából helyi szervezetünk is bekapcsolódott a tagtoborzásba. A szívós és következetes munka eredményeként 187 új tagot szereztünk. Tagtoborzási munkánkat tehát elégedettek vagyunk. Jelenleg városunk lakosságának a száma 5951. Helyi szervezetünk taglétszáma 576. Tagságunk kor szerinti összetétele kielégítő. Ami valamennyiünk számára örvendetes, hogy sok az aktív fiatal szervezetünkben. A jövőben, vagyis a továbbiakban a lehetőségekhez mérten növeljük majd tagságunk létszámát.

Szerkesztőség: A CSEMADOK szepsi énekkara milyen hatással van a tagságra, a szervezeti életre, a város kulturális életére stb.? Mit jelent Dél- Szlovákia kórusmozgalmában?

Szombathy Lászióné, Vajkó Ferencné, Szpolecsnyík Gáborné, Hakl László és Kovács László tanítókon kívül még sokan mások is tudnak szépen énekelni, sajnos, az énekkart nem látogatják. Kórusunk az elmúlt tíz évben szünet nélkül dolgozott. Szeptembertől június végéig járunk össze próbákra és vállalunk fellépéseket a nyilvánosság előtt. Énekkarunk az utóbbi négy évben megerősödött. A jobb helyzet kialakulásához jelentősen hozzájárult az az ötvenezer korona, amelyet a járási nemzeti bizottság művelődésügyi osztálya utalt ki számukra. A kiutalt pénzből egyenruhát varrattunk. A városi művelődési ház rendszeresen szerepelteti énekkarunkat. Állami ünnepek kulturális műsora ritkán folyik le nélkülünk. Kórusunk 81-szer lépett föl megalakulása óta. Énekkari tagjaink esküvőjén, temetésén vagy hozzátartozóik esküvőjén, temetésén szintén fellépünk. Nagyszerűen együttműködünk a vnb polgári ügyeket intéző testületével. Eddigi szerepléseink közül a galántai (Kodálynapok) tartjuk a legrangosabbnak.

1972-ben Galántáról bronzkoszorúval tértünk haza. Tavaly szintén bronzkoszorúsak lettünk, de Galántóra nem jutottunk el. Rosszul esett valamennyiünk számára, hogy indulásunk- tizedik évfordulóiáról a CSEMADOK KB illetékes

nem a könnyű tömegsiker elérésének eszköze. Mi a szepsiek véleménye erről? Beszéljenek munkájukról, elért eredményeikről otthon, a környéken és másutt, s arról is, hogy milyenek a továbbfejlődéssel kapcsolatos elképzeléseik?

Válasz (Répás Teréz nevelőnő, az irodalmi színpad vezetője): Az irodalmi színpad 1973 őszén alakult. Azzal a céllal, hogy bemutatja a csehszlovákiai magyar költők műveit, tarkítja és változatosabbá teszi a diákok számára rendezett irodalmi esteket. Első két műsorunk nem is került nagyobb nyilvánosság elé; a CSEMADOK évzáró taggyűlésen valamint a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségen mutattuk be. 1974—75- ben már versenyre is benevezett az irodalmi színpad. A járási verseny győzteseként eljutott az irodalmi színpadok országos seregszemléjére, fellépett a XII. Jókai-napokon, 1975 őszén pedig a rétéi döntőn harmadik helyezést ért el. 1976 tavaszán nem nevezett be versenyre, de a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok gálaestjén már új összeállítással szerepelt. Aa. eddig bemutatott irodalmi színpadi műsorok; Szélkiáltó (1973). Kiáltás I, (1974), Kiáltás II. (1975), Vallomás az ifjúságról (1976), s Történet a szerelemről és a

szédos községekből. A Járási Népművelési Központ és a CSEMADOK KB anyagi támogatásban részesítette az irodalmi színpadot. Az összeget hasznos dolgokra fordítjuk. A jövőben a Történet a szerelemről és a halálról című összeállítást szeretnénk bemutatni. Ez lesz az első prózai műsorunk. Szeretném, ha sikerülne ez az újabb kezdeményezésünk. Ami a rendezést illeti, igyekszem a tőlem telhető legjobbat nyújtani.

Szerkesztőség: A közönség szívesen fogadja a színjátszó csoport munkáját. Úgy gondoljuk, hogy a szepsieknek van miről számot adniuk. Van-e elképzelésük a színjátszó csoport további munkájával?

Válasz (Ternei István villanyszerelő, a színjátszó csoport vezetője): A színjátszásnak városunkban hagyománya van. A helyi szervezet színjátszó csoportja 1952-ben alakult. Azóta 21 színdarabot mutatott be helyben és a szomszédos községekben. Három alkalommal nevezett be a színjátszó csoportok járási seregszemléjére, amelyre a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokon került sor. Kétszer jutott el a Jókainapokra s egyszer a nagysurányi összszlovákiai versenyre. Különféle kulturális szervezetek számos oklevéllel jutalmazták munkánkat. Itt szeretném meg-CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításc

10