A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-10-25 / 32. szám
A fiatal választók kladnoi járási aktíváján megjelent Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Reviziós Bizottságának elnöke. Miloš Jakeš elvtársat a kladnoi választási körzet jelöli a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába. A képviselőjelölt beszédben méltatta a CSKP politikájának eredményességét, a további nagyszerű lehetőségeket a CSKP XV. kongresszusa határozatai és a választási programok teljesítésére. Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselőjelöltjeként részt vett a prešovi dolgozók választási gyűlésén. Vasil Biľak nagy jelentőségű beszédében hangsúlyozta, hogy a CSKP XV. kongresszusa határozatainak a szellemében minden törekvésünk értelme dolgozóink boldog életének a megteremtése. A CSKP XV. kongresszusa határozatainak sikeres megvalósítása és a választási programok teljesítése további jelentős lépés népünk még gazdagabb és elégedettebb élete kialakításához. Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt másodtitkára hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. A magas rangú kubai politikai személyiséget fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. — Képünkön: balról Raul Castro, Leonyid Brezsnyev és Severo Aguirre, a Kubai Köztársaság moszkvai nagykövete. A Béke-világtanács leszerelési világfóruma négynapos tanácskozást tartott a finn fővárosban. A tanácskozáson három fontos dokumentumot fogadtak el, és a küldöttek egyhangúlag megállapították, hogy az enyhülési politika folyamata összeegyeztethetetlen a fegyverkezéssel. A helsinki világfórum sürgette a leszerelési világkonferencia összehívását — az ENSZ égisze alatt. — Képünkön: Romes Csandra, a Békevilágtanács főtitkára értékes gondolatokkal járul hozzá a leszerelési világfórum tanácskozásának sikeréhez. KÉPES KRÓNIKA A NAGY ÉVFORDULÓK NAPJA Október 28-a hazánk történelmének három jelentős eseményéhez kapcsolódik. Ezen a napon alakult meg a Csehszlovák Köztársaság, ehhez a naphoz fűződik az államosítás befejezésének törvénybe iktatása és a föderáció létrejötte is. A három nagy jelentőséggel bíró esemény közül elsősorban mégis a két utóbbi kívánkozik előtérbe, mert mind az államosítás, mind pedig a csehek és szlovákok viszonyának föderatív úton való rendezése, szervesen kapcsolódik szocialista hazánk fejlődéséhez. Az államosítás utolsó szakasza, mely a munkásosztály februári győzelme után fejeződött be, végérvényesen felszámolta az ipar és a szolgáltatások területén a kapitalista termelési viszonyokat és megszüntette az ember által való kizsákmányolás lehetőségének utolsó maradványait. Történelmi lépés volt ez, melynek során a termelőeszközök maradéktalanul a dolgozó tömegek tulajdonába mentek át, és ezeken az alapokon új szocialista termelési viszonyok jöttek létre, melyek döntően meghatározták gazdasági politikánk további irányát és alapját képezte a mezőgazdaság szövetkezetesítési programjának. Iparunk azóta sokat fejlődött. A nehéz- és gépipar területén hazánk a legfejlettebb országokkal is felveszi a versenyt. A közszükségleti cikkek gyártása területén hatalmas eredmények születtek, melynek bizonyítéka az a bőséges áruválaszték, mellyel piacunkon naponta találkozunk. Államosított iparunk hathatós segítséget nyújtott a mezőgazdasági szövetkezeteknek, melyek ma a legmodernebb gépek ezrével rendelkeznek, melyek segítik szövetkezeti parasztságunkat a termelés szüntelen fokozására. Az eltelt időszak fény esen pizonyítja a szocialista gazdasági rendszer előnyét a kapitalista gazdasági rendszerrel szemben. Bebizonyosodott, hogy csak a szocialista gazdasági politika képes biztosítani az ország minden területi egységében az ipar arányos fejlődését, melynek fényes bizonyítéka Szlovákia iparosítása, melynek következtében a valamikori elmaradott Szlovákia virágzó ipari és mezőgazdasági országrésszé vált. Szocialista államunk fejlődésének fontos láncszemét képezi a csehek és szlovákok viszonyának föderációs úton való rendezése. Ez a lépés lényegében kifejezi pártunk marxista-leninista nemzetiségi politikáját, kifejezi azt a tényt, hogy hazánk két teljesen egyenjogú nemzet, a csehek és szlovákok szocialista állama. Ezzel egyidőben jött létre a nemzetiségek helyzetét rögzítő nemzetiségi alkotmánytörvény is, kifejezve azt a tényt, hogy a hazánkban élő nemzetiségek szerves részét képezik a szocialista államnak és ebben a szocialista államban teljes politikai, kulturális és gazdasági egyenjogúságot élveznek. A föderáció dokumentuma és a nemzetiségi alkotmánytörvény az internacionalizmus dokumentumai, melyek szilárd alapot nyújtanak ahhoz, hogy tovább fejlődjenek nemzeteink és nemzetiségeink közötti szocialista viszonyok, a testvéri együttélés és kölcsönös bizalom alapján. V. J. EGY FORRADALMÁR MÁRTÍRHALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA Ezerkilencszáznegyvenkettő október 8-át jelzett a naptár. A budapesti Margit-körút-i fogház udvarán felállították a bitófát. Zárkájából utolsó útjára kíséri a fogházőr Schönherz Zoltánt. A tántoríthatatlan forradalmár emelt fővel megy o vesztőhely felé. Elvonul a szenzációra éhes, szadista Horthytisztek sorfala között. Keze bilincsekben, de hangját nem tudják elnémítani, amely erősebben zeng a kürtszónál. Ajkáról tisztán csendülnek az utolsó szavak, a kommunista párt és a Szovjetunió éltetése. Schönherz Zoltán 1905-én Košicén született. Szülei haladó szellemű értelmiségiek voltak. Már gimnazista korában tevékenyen bekapcsolódott a kommunista ifjúmunkás mozgalomba. A további évek folyamán a prágai műszaki egyetemen kitartóan tanult, fáradhatatlanul dolgozott, nevelt, agitált főiskolástársai körében. A főiskola befejeztével, mint hivatásos forradalmár, pártunk megbízásából a Szlovák Ifjúsági Szervezet és annak magyar alosztálya, a Magyar Fiatalok Szövetsége szervezését és irányítását, pártunk népfront politikájának szellemében nagy lelkesedéssel és sikeresen végezte. 1938-ban, néhány héttel a horthysta megszállás utón megszervezte a kommunista párt illegális vezetőségét, melynek hatásköre Rožňavótól Užhorodig terjedt. A pártszervezetőség számos illegális röplapot és egy illegális újságot adott ki Dolgozók lapja címen. 1939 év végén a párt megbízásából a Szovjetunióba utazott. Moszkvában Gottwald és Rákosi elvtársakkal tárgyalt, a magyarországi kommunista párt helyzetéről, majd határozott utasításokkal visszatérve Budepestre költözött és az illegalitásban dolgozó Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának titkára lett. Természetes, hogy az Európa országai közül a kommunisták üldözésében leggazdagabb tapasztalatokkal rendelkező magyarországi politikai rendőrség sem maradt tétlen. Irtó hadjáratot indított a párt ellen és több száz elfogottal együtt letartóztatták Schönherz Zoltánt is, kit a magyar fasiszta bíróság kötél általi halálra ítélt. RÓJAK DEZSŐ 3
