A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-10-04 / 30. szám

ADTÓMOTOR A RÁKKUTATÁS LEGÚJABB EREBMÉNYEIRÖl MÉRETRE SZABOTT RÁKGYÓGYSZEREK A rákellenes hatóanyagokat, gyógyszereket eddig jobbára véletlenül fedezték fel — vaktában, talá­lomra „átszűrve” ezernyi és ezernyi vegyi anyagot, tanulmányozva hatásukat. A világ számos tudósa, közöttük egy francia kutatócsoport most áttér az új rákgyógyszerek „méretre szabására". Ahogyan a sza­bó megrendelőjének testére szabja, igazítja a ruhát, úgy próbálnak most francia tudósok új gyógyszere­ket létrehozni meghatározott ráksejtfajták elroncso­­lására. Az első ilyen gyógyszer hatékonynak bizo­nyult az emberi leukémia (fehérvérűség, vérrák) bi­zonyos tipusa ellen. Az első klinikai kísérletek ered­ményei biztatóak. A párizsi Gustave Roussy Intézet­ben működő kutatócsoport vezetőjének, dr. Claude Paleottinak a nyilatkozatából idézünk az alábbiak­ban. A világ klinikáin jelenleg használatos mintegy 30 féle rákgyógyszer legtöbbjét véletlenül 'fedezték fel. A Bethesdában működő amerikai rákkutató intézet­ben például manapság is több ezer új hatóanyagot próbálnak ki évente rákos kísérleti állatokon. A tu­dósok a legkülönbözőbb természetes és szintetikus hatóanyagokat alkalmazzák a vizsgálatok során, ám mindez rendkívül költséges, és ismerjük be, nem túl­ságosan nagy fantáziát és tehetséget követelő mun­ka. Intézetünkben szakítottunk ezzel a hagyománnyal és az új rákgyógyszerek felfedezésének egy sokkal racionálisabb útját választottuk. Több mint száz különböző típusú ráksejt létezik, és csak annyi bennük a közös, hogy valamennyi öl. A különböző rákbetegségeknek csak mintegy 15 százaléka reagál a gyógyszeres kezelésre, közöttük a leukémia különböző típusai, a hererák, a Hodgkin­­kór. Az egyik ok, amely meghatározza, hogy mely ráktípusok reagálnak, melyek nem, a ráksejtek sza­porodásának gyorsasága. A szilárd daganatok sejt­­kettőzési ideje lassú, száz nap is lehet. A leukémia bizonyos típusaiban viszont 3—10 nap ez az időtar­tam. A gyorsan osztódó sejtek nagy mennyiségű DNS-t (dezoxiribonukleinsavat) hoznak létre. Mint­hogy a rákgyógyszerek egyik csoportja a DNS-szin­­tézist akadályozza, hatásukra megáll a sejtburján­zás. A probléma az, hogy olyan gyógyszereket kell találni, amelyek nem törekszenek valamennyi sejt elpusztítására, csakis a burjánzó sejtekre vannak hatással. Továbbá meg kell határozni azt a gyógy­szeradagot is, amellyel a hatóanyag már bejut a ráksejtbe, de a másik oldalon elkerülhető a túl­adagolás, illetve az egészséges sejtek megkároso­­dása. (A ráksejtekről tudjuk, hogy sejtfaluk — membránjuk — nagyobb áteresztőképességű az egészséges sejtek membránjánál, s ez teszi lehetővé a gyógyszeres kezelést) Kutatócsoportunk az ellipticinekre összpontosította vizsgálatait. Ezek a gyógyszerek közvetlenül blok­kolják a DNS-szintézist. Természetes eredetűek, egy, az indiai-óceáni szigetvilágban honos cserjéből von­ták ki őket. Egyik származékukról intézetünk munka­társa, Mathé professzor bizonyította be. hogy haté­kony gyógyszere a mieloblaszt leukémiának. Sajnos felhasználását megakadályozta az a körülmény, hogy seregnyi mellékhatást is okoz a szervezetben. Mi­után megállapítottuk az ellipticinek kémiai össze­tételét. megkezdhettük mesterséges előállításukat. Sikerült olyan származékok szintézise, amelyek nem okoznak mellékhatásokat. Részletes eredményekről majd csak két-három év múlva számolhatunk be, de az eredmények így is biztatóak. Két származékról megállapítottuk, hogy már kis adagban is nagyon aktívak. Hatásukra elpusztult a rákos sejtek 99 szá­zaléka, az egészséges sejteknek azonban nem tör­tént semmi bántódásuk. Ennek ellenére sok a rej­tély is. A gyógyszer nagyobb adagjai ugyanis ke­vésbé hatékonyak. Az sem egészen világos, miért pusztulnak el kizárólag a rákos sejtek, míg az egészségesek nem, vagy alig károsodnak. A sejtfa­lak áteresztőképességében mutatkozó különbségek ezt csak részben indokolják. A magyarázatot a mo­lekuláris biológiai kutatások eredményeitől várjuk. Mindenesetre az új rákgyógyszert, a méretre sza­bott ellipticint, az orvosok már besorolhatják a rák­ellenes gyógyszerek gyűjteményébe. A jelek szerint hasznosnak ígérkezik többfajta rákgyógyszer keve­réke is, mert minél több hatóanyagunk van, annál nagyobb a siker reménye — mondotta dr. Paleotti. HORMON AZ EMLŐRÁK ELLEN Egyetlen parányi cseppnyi újonnan felfedezett hor­mont sikerült kivonni 80 ezer levágott sertés agyá­ból. A texasi egyetem kutatói további háromnegyed­millió levágott sertés agyát tervezik feldolgozni ah­hoz, hogy a további kutatásokhoz elegendő meny­­nyiségű prolaktin gátló hormon álljon rendelkezé­sükre. Ha gyanújukat sikerül megerősíteni, ennek a hormonnak fontos szerepe lehet az emlőrák keze­lésében. Kari Folkers és öt kutatótársa a sertések hipofíziséből különítette el. majd tisztította meg azt a hormont, amely a szervezet prolaktin-termelését gátolja. Az agyalapi mirigynek ez a hormonja sza­bályozza — egyebek között — az emlők fejlődését és a laktációt, de szerepe lehet az emlőrák kifej­lődésében is. AZ OSZTROGÉNEK VESZÉLYEI Az Egyesült Államokban az 1960-as évektől nap­jainkig milliónyi nőbeteget kezeltek ösztrogén hor­monokkal a menopauza, a női változás korát kö­vető időszak tüneteinek enyhítésére. Az ösztrogén hormonok ilyen felhasználása megnöveli a méhrák kockázati veszélyét — erről ad hírt a New England Journal of Medicine cimű tekintélyes orvostudomá­nyi folyóirat egyik legutóbbi száma. Az egyik seattlei kórházban 634 nőbeteget, egy Los Angeles-i kór­házban pedig 282 nőbeteget vizsgáltak meg. és úgy tapasztalták, hogy azok számára, akik ilyen cél­ból ösztrogén hormonokat szedtek, a méhrák koc­kázati veszélye legalább ötszörös. RÁKOKOZÓ VEGYSZEREK SPERMIUM-TESZTJE Modern életünkben nagy szükség lenne olyan módszerekre, amelyekkel gyorsan kiszűrhetők lenné­nek az emlősökben mutációt, születési rendellenes­ségeket és rákot okozó vegyszerek. A jelenlegi mód­szerekhez sok kísérleti állatra van szükség és a vizs­gálatok hosszadalmasak. A baktérium-teszteket ugyan eredményesen használhatjuk a káros anya­gok kimutatására, ám az így nyert adatok nem al­kalmazhatók közvetlenül az emlősökre. Az egyik to­rontói kutatóintézetben nemrégen megfigyelték, hogy a rendellenes spermiumok száma megnövekszik, ha az egereket kis röntgensugáradag hatásának teszik ki. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a spermiumokat felhasználják a káros vegyszerek kimutatására is. A sok elváltozás mellett rákot is okozó vegyszerek hatására ugyanis — amint azt az egereken végzett kísérletek igazolták — megnövekszik a rendellenes spermiumok száma, méghozzá a vegyszer hatékony­ságától és mennyiségétől függően. PRANDL SÁNDOR felvétele KIS HÍREK A MOTO­RIZMUS VILÁGÁBÓL OLASZORSZÁG — Évente átlagosan 260 000 autót lopnak el Olaszországban, s ez azt jelen­ti, hogy az autólopások számát tekintve az ola­szok vezetnek. Franciaországban egyébként évente 130 000, Angliában 59 000, az NSZK-ban predig 50 000 autó .cserél gazdát". Modern jelenség, hogy ma már nemcsak a személy­autók kelendőek; igen gyakori a teherautó­lopás, s újabban — magányosok vagy bandák — áruszállító kamionokat lopnak el, természe­tesen az áruval együtt. NSZK — Mannheimban felújítottak egy sze­mélygépkocsit, amely kilencven évvel ezelőtt indult el első útjára. A kocsi Karl Benz konstrukciója. A most helyrehozott autó órán­kénti átlagsebessége — 15 kilométer. BULGARIA — Bulgáriában általános sebes­ségkorlátozás lép életbe a közeljövőben. Ennek alapján valamennyi közúton — a lakott terü­leteken kívül is — a maximálisan megengedett óránkénti haladási sebesség 80 kilométer. SZOVJETUNIÓ — A moszkvai Lichacsev autó­gyárban elkészültek az első Zil—117 V kabriole­­tek. A kétajtós, lenyitható tetejű, légkondicio­nált kocsi első üléseit és oldalablakait villany­­motor mozgatja. A nyolchengeres, 300 lóerős V motor maximálisan 200 kilométeres óránkénti sebességgel tudja repíteni a 3360 kilogramos szép karosszériájú autót. A LENGYEL ZASTAVA A lengyel autógyártás és a Fiat-művek kap­csolatai visszanyúlnak a két világháború közti időkbe. Közvetlenül a második világháborút megelőző években évente háromezer darab Fiat 508-as szerelését Végezték Lengyelország­ban. A háború után ismét a külföldi licenszek segítségével indult be a szocialista lengyel autóipar. Bizonyára emlékszünk a Warszawa személyautókra, amelyeket a szovjet Gaz M 20 licensze alapján kezdték gyártani 1946-ban. A másik jelentős külföldi partner ismét a Fiat­­művek volt, amely a 125-ös .fiatok“ gyártását engedte át Lengyelországnak. Legújabban az 1100 köbcentiméter űrtartalmú kocsik fcategó­­riájába tartozó Fiat 128-as kocsik gyártását kezdték el Lengyelországban. Ezeket a személy­autókat Jugoszlávia is gyártja, háromajtós kivi­telben. A most kötött megállapodás szerint Lengyelország Zostava 1300p néven hozza for­galomba ezeket a kocsikat, Jugoszlávia pedig — cserébe — jogot nyert a Polski Fiat 125p kocsik részleges gyártására. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom