A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-10-04 / 30. szám
Szeretem a forró kerteket Szeretem a forró kerteket a napnyugtának ágyazott rögöt a nagy fákat és derék árnyékukat a földben a riadt magoncot a dűlt palánk mögött Szeretem a forró kerteket és napközpontú törvényüket a terhűktől hasadó fák gyümölcshozó alázatát Ősz A Nap feledékeny vizözöne vonult vissza a tájról Termékeny hordaléktalaján gyökeret vernek a nyírfa-esők Lombjukat hullató felhők alá ellobbant fájdalom teríti hamuszín avarát Riadót jelez az alkony viharfogadásra sorakoznak a fák hőség-perzselte gerincük megnyúlik a szélben Almafdk terhét Almafák terhét hordozom éretlen gyümölcsüket Földig hajtott fejük szelíd alázatát Fényzápor mossa fáradt testemet s fészekké fonja sok-sok ág-bogát (1966) Kérdés Szeretem a forró kerteket nem tudnék élni odafenn gyökérszakasztó köveken (1974) Madarak ösvényein elindulnak az erdők mint parázsló szigetek úsznak az árral észak felé (1969) S a szánalom az mennyit ér hogyha nem só és nem kenyér a reggel asztalán? MIKOLA ANIKÓ (1974) (1944) Szokás-e még? Néhai özv. Szabó Istvánná emlékezetének Szokás-e még hogy vénülő parasztok hálaadással szegnek kenyeret hogy éneklésük felveri a partot mint aranyvessző az elapadt eret Szokás-e még hogy azt mondják be ékes napra virradt a tegnapi világ GYÖKERES GYÖRGY felvétele vagy csak bennem az utódban ébreszt a tiszta szó ilyen nosztalgiát Szeretném ha a ládamélyek felszámolnának minden álszemérmet s a szemfedőnek elrakott lomok napfényre kélve élni kezdenének (1973) 1970-ben megjelent az .Egyszemű éjszaka* című antológia, mely az 58-as gyűjteményhez hasonlatosan, vihart kavart irodalmi közvéleményünkben. Azóta lehiggadtak a kedélyek, fiatal lírikusaink nagyrésze leküzdötte az indulás szertelenségeit, egy részük kötetekkel bizonyította az előzetes bizalmat. Ezek egyike Mikola Anikó. .Mikola Anikó költészete nem a hagyományos asszonyi lírára épül, amely melegségével, elnézésével bearanyozza a világot. Mikola Anikó szigorú, kérlelhetetlen krónikás. A lélek krónikása* — írja .Tűz és füst között* című kötetéről a pályatárs Kovács Magda. .Emocionális világa a hétköznapok pragmatizmusa ellen fordul, ugyanakkor tipikusan asszonyi lázadás ez, mely meg akar küzdeni a szerelem új értelmezéséért. A szerelem, mint alapmotívum jelen van csaknem minden versében, s épp ott nemesedik lírája igaz költészetté, ahol ez félreérthetetlenül világossá válik* — írja ugyanerről a kötetről Bábi Tibor. S így folytatja: .Költészetében bizonyos gradációt állapíthatunk meg, amely a mélyponttól, a görcsössé merevült tragikus alapérzéstől a feloldásig, az emberi kiteljesülésig emelkedik.* Az 1972-ben megjelent első kötet után hosszabb szünet következik, legalábbis könyvpublikációja terén. Igaz, közben újabb versekkel, néhány izgalmas novellával, érdekes műfordításokkal (Kecsua legendák) gazdagította irodalmunkat az elmúlt években, második kötete azonban még mindig nem haqyta le a nyomdát. BIBLIOGRAFIA: Tűz és füst között — versek (1972) Fák és hajók a szélben — versek (előkészületben)
