A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-09-27 / 29. szám
AUTÓMOTOR VAGY TÖRPE KOMPUTER VESZÉLYES KORMANYKEREKEK Jegyezze meg az első pillantásra ezt a számot: 467 932 651 507. Minden bizonnyal nehezen megy majd, ezért foglalkoznak különböző tudások már hosszabb ideje azzal a kérdéssel, miként javítható meg az emberi emlékezőtehetség. Dr. Adam Reed, amerikai pszichológus és komputer-szakértő úgy véli, hogy 50 éven belül törpe komputert építhetnek majd a koponyába, és csatlakoztathatnak az emberi agyhoz. Ez a komputer az emlékezet járulékos tárolója és az agy segédberendezése lehet. Más tudósok ugyan cáfolják ezt a prognózist, de nem vonják kétségbe, hogy előbb-utóbb megvalósulhat majd az ötlet. Több esélyt adnak viszont egy újfajta vegyszernek, a nootropilnak. Ezt a készítményt eredetileg nyugtatószerként vizsgálták, amíg ki nem derült, hogy jelentősen javítja az emlékezőképességet. A tudósok azzal számolnak, hogy öt éven belül már forgalomba hozzák majd ezt a fantasztikus hatóanyagot. ÉDESÍTŐ sózás Só és cukor ellentétes íz-végletek, mégis a legújabb vizsgálatok szerint a cukorrépának (amíg fiatal) jót tesz a nagy adag só. A Szovjetunióban, Baskíriában a biológiai intézet kutatói sóba áztatták vetés előtt a cukorrépa-magvakat. Kiderült, hogy az így kezelt magvakból erősebb gyökerek fejlődnek és a cukorrépának nagyobb lesz a cukortartalma, mint a nem kezelt növényeké. Egyelőre még nem tudják pontosan, hogy minek köszönhető a nagyobb terméshozam. Felteszik, hogy összefügg a növényi élet korai szakában biztosított nagyobb nátriumion-tartalommal. BÍBOR FOTOSZINTÉZIS A fotoszintézis a zöld növények szervezetében végbemenő folyamat, amelynek során szénhidrátok épülnek fel a napfény energiája hatására. Ezt a folyamatot a klorofill katalizálja, s nélküle elképzelhetetlen lenne Földünkön az élet. A közelmúltban Dr. Walter Stoeckenius baktériumokon olyan fotoszintézist figyelt meg, amelynek nem a klorofill a katalizátora, hcinem egy fehérjetípusú bíbor festék, a bakteriorodopszin. Az első vizsgálatok eredményei alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, annyi azonban már bizonyos, hogy a bakteriorodopszin típusú fehérjefestékek által katalizált fotoszintézises folyamatok egyszerűbbek a .hagyományos" zöldfotoszintézisnél, s mivel sikerült megállapítani a bíbor festék háromdimenziós szerkezetét (ez idáig csak kevés fehérje esetében valósult meg) nem tartható kizártnak az sem, hogy a bíbor festéket a jövőben felhasználják a napenergia mesterséges biokémiai átalakításánál. Addig azonban még számos kérdésre kell a kutatóknak választ kapniok. TAKARÉKOS IZZÓLÁMPA Az amerikai energiakutató intézet szakértői hosszú életű izzólámpát fejlesztettek ki, amely a hagyományos fényforrásokhoz viszonyítva 70 százalék villamos energiát takarít meg. A fluoreszkáló izzólámpa egy közönséges száz wattos izzólámpára hasonlít, a hagyományos foglalatokba csavarható és meleg fehér fényt bocsát ki. Nincs benne izzószál, amely eléghetne. ezért a szakértők élettartamát tíz évre vagy még ennél is hosszabb időre becsülik. Ha valamennyi amerikai háztartásban ilyen fényforrást használnának, ezzel az energiakutató intézet szakemberei számításai szerint naponta 500 ezer hordó (barrel) kőolaj felhasználásának megfelelő energiát lehetne megtakarítani. A hírek szerint rövidesen megkezdik az újfajta fényforrás sorozatgyártását. SZEMÜVEG SZINVAKOKNAK A szczecini műegyetem automatizálási intézetének kibernetikai és elektronikai részlegében lengyel tudósok műszaki kísérleteket végeznek a színvakok használatára szerkesztett különleges szemüveggel. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy a színvakok megkülönböztessék a színeket. Ha a vizsgálatok eredményei kielégítőek lesznek, megkezdik a különleges szemüveg gyártását. Az egyik legnagyobb nyugati autóklub lapjában (Adac Motorwelt) .panaszcikk" jelent meg a közelmúltban .Kormánykerekeink túlságosan veszélyesek" címmel. Amit a cikkíró szóvá tesz: valóság. Amit cikkével sürget és elérni kíván: vágyálom. Legalábbis az autógyártás mai helyzetében. Vitathatatlan tény ugyanis, hogy mai autóinkban a kormánykerekek veszélyesek, és csak részben felelnek meg a biztonsági követelményeknek, jóllehet mindegyikük kielégíti az előírásokat. Hogyan és mikorra oldható fel ez az ellentmondás? A kérdés bonyolultabb. mint amilyennek az első pillanatra látszik, így a megoldás sem születhet meg egyhamar. Évekkel ezelőtt a General Motors biztonsági kormányoszlopot mutatott be. Az volt a lényege, hogy a kormányrudat — azaz a kormánykerék tengelyét — az addig megszokott cső vagy rúd helyett rácsozott csőből alakították ki. Ennek a megoldásnak oz volt a nagy előnye, hogy ütközéskor a kormányrúd nem .nyársalta" fel az elörezuhanó vezető testét, mert a rácsozat az erő hatására engedett: a kormányrúd tengelyirányban elmozdulhatott. Kiderült azonban — elsősorban a balesetek következményeit elemző statisztikákból —, hogy bármennyire tetszetős a konstrukció, a problémának talán még a felét sem oldja meg. A teleszkóphatós elvén működő kormányoszlop ugyanis csak akkor óvja meg — esetleg! — a sérüléstől a vezetőt, ha oz erőhatás meghatározott irányú, vogyis pontosan a tengely vonalában érvényesül. Ez viszont nagyon ritka eset. A statisztikák értékeléséből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kormánykerék tengelyénél feltétlenül csuklókat kell alkalmazni, magát a tengelyt pedig .megtörtén" kell vezetni. A legelőnyösebbnek azt a konstrukciót tartották, amelyben a kormánykerékhez kapcsolódó tengelyrész legfeljebb a szerelvényfalig nyúlik, ott a csuklóval azonnal oldalirányba tér, s így — megosztva és megtörve — jut el a kormánygépig. Kérdés, hogy a csukló után milyen irányban haladjon a kormányrúd, azaz felfelé .törjön-e" vagy lefelé? Eléggé egyértelmű állásfoglalás született: a kormánykerékhez kapcsolódó tengelyrészhez képest a rúdnak lefelé kell folytatnia az útját a kormánygép felé. Ha ugyanis a kormánykerék ütközéskor felágaskodik, végzetes sérüléseket okozhat a vezető fején. Könnyű belátni, hogy a kormánykerék csak akkor tud felágaskodni, ha a kormányrúd felfelé törik. Sajnálatos módon a jelenleg érvényes biztonsági előírások ezt a tényt nem veszik figyelembe, így számos autógyár olyan kormányrudat gyárt, amely .felágaskodik" a baleset során, egyszerűen azért, mert az ilyen konstrukció megtervezése és előállítása könynyebb. A cikkünk elején említett nyugatnémet lap szerint a kormányszerkezetek elégtelen biztonságának nem az autógyárak az okozói, hanem az elavult biztonsági előírások. Az autópiacon csak olyan autók jelenhetnek meg, amelyek valamennyi előírásnak eleget tesznek. Ezért formálisan nem érheti vád az autógyárakat, ha nem óhajtanak nagyobb beruházásokat befektetni, mint amekkora elengedhetetlenül szükséges. Elvégre az autógyártás üzlet is! A nyugatnémet lap négy pontba foglalja össze a követelményeket: 1. A kormánykeréknek párnázottnak kell lennie, 2. Középen ütközőfelülettel kell rendelkeznie 3. A kormánykerék mögött legyen energiafelvevő rugalmas támasztóelem 4. A kormányoszlop ütközéskor képes legyen bármely irányban elmozdulni. A cikk szerzője szerint egyetlen mai autó sem felel meg mind a négy követelménynek. Teljesen újszerű az új ROVER 3500 kormánykerekének a kialakítása. A kormányoszlop elé épített ütközőpárna nemcsak formatervezési szempontból sikerült megoldás, hanem kitűnő védelmet is ígér Már az .olcsóbb* Mercedes típusokba is olyan kormányoszlopot szerelnek, amely ütközés esetén úgy rövidül meg tengelyirányban, hogy .elméletileg" a kormánykerék nem mozdul el felfelé.