A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-09-06 / 27. szám
Áruház Színház Szálloda Uszoda Kórház Napfény hatású fényforrások Könyvtár és óvoda A Jakut ASzSzK területén, az Északi-sarkkör vidékén épül majd az első szovjet fedett város. A „burán" belül szelíd nyárias hőmérséklet uralkodik majd, valóságos szigetet alkotva a hosszú téli hónapok mínusz 30—50 fokos hidegének tengerében. KUPOLAVÁROSOK A LÁTHATÁRON Sok építész meggyőződése, hogy a mesterséges klímájú, teljes egészében búréval fedett kupolavárosoké a jövő. Számos terv és elképzelés látott már napvilágot ezzel kapcsolatban, de ezidáig még egy egészen kicsike kísérleti város sem épült fel. Ennek persze nem a megvalósításhoz szükséges műszaki feltételek hiánya az oka (az elképzelések létező, reális lehetőségekre épülnek), hanem inkább az, hogy az ilyen városok megépítése még sehol sem volt elkerülhetetlen szükségszerűséggé. A szovjet szakemberek újabban egyre többet foglalkoznak a kupolavárosok szükségszerűségének gondolatával, mégpedig Szibéria kincseinek kihasználásával kapcsolatban. Köztudott, hogy a zord éghajlati viszonyok milyen komoly akadályokat jelentenek a Szibériában élő és dolgozó emberek számára; a tél hosszú, s az átlagos hőmérséklet mínusz 30—40 Celsius fok. Az elképzelések szerint az első szovjet kupolaváros a keletszibériai Jakut ASzSzK területén épülne fel, a gyémánt- és aranybányák körzetében. Egyelőre kísérletről van szó, ezért első lépésként egy szerényebb tervet kívánnak megvalósítani. A mesterséges éghajlatú és világításé kupola csak a városközpontot fedné, a lakónegyedek azon kívül épülnének meg. Az egyes lakótömböket viszont egymással és a védett városközponttal szintén mesterséges világításé, fűtött, fedett utca-folyosók kötik majd össze. Ez utóbbi megoldásra már bőséges tapasztalatokat szereztek. A kupolával védett városközpontban épülnének fel az iskolák, óvodák, bölcsődék, hivatalai épületek, bevásárló központok, mozik, színházak, sportlétesítmények. Mesterséges éghajlata különböző fák és növények kiültetését illetve kisebb parkok létesítését tenné lehetővé. A búra valószínűleg valamilyen rácsszerkezet és egy könnyű, átlátszó vagy áttetsző műanyag burkolat kombinációja alapján készül majd. Az Antarktiszra tervezett kupolaváros bizonyára sokára épül meg, viszont jó jellemzője a ledett városok konstrukciójának. Otto Frei stuttgarti építész és egy angol-japán építész-csoport a két kilométer átmérőjű, 240 méter magas kupolát műanyaghuzalokból teszitett rácsszerkezettel és lényáteresztő műanyagburkolattal képzeli el. • ÜJ KORRÓZIÓVÉDŐ BEVONAT. A leningrádi festékgyárban új korrózióvédő festékcsaládot fejlesztettek ki, melynek védőhatása a jelenleg alkalmazott hasonló jellegű festékeknek közel háromszorosa. A gyár az új alapozó festéket a rendkívül nagy páratartalmú földrajzi helyeken — a trópusokon, a sarkvidéken — javasolja alkalmazni. Az alapozó festék további sajátossága, hogy különleges adalékanyaga révén akkor sem folyik meg, amikor függőleges felületekre hordják fel. Az alapozó festék szine szürke, száradás után azonban bármilyen színű fedőfesték ráhordható. • VISSZA A VITORLÁSHAJÓKHOZ. Az olajárak emelkedése világszerte új energiaforrások kutatását eredményezi. Ennek során kísérletek történnek a szélenergia hasznosítására a hajózásban is. Az egyik kanadai cég 45 ezer tonna hordképességű korszerű négyzetvitorlával felszerelt teherszállító hajó építéséről folytat tárgyalásokat. Az új vitorláshajót hat, egyenként 60 m magas forgatható árboccal tervezik. Az összvitorla-felület 13 ezer négyzetméter. A vitorlákat villanymotorok, hidraulikus berendezés forgatja. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI Rövidesen megkezdik a Skoda — 120 GLS típus sorozatgyártását. Az új Skoda 1174 köbcentiméteres motorja négyhengeres, soros elrendezésű, vízhűtéses — a kocsi orrába került. A négyajtós, ötüléses, 835 kg önsúlyú szemre is tetszetős autó karroszeriájáról már hiányzik minden fölösleges díszítés. A négy fényszórót a kocsi orrába, a jelzőblinkereket pedig az ütközőkbe építették. KÖZLEKEDÉSI BALESETEK MEGELŐZÉSE Országútjaink különösen a hétvégeken egyre forgalmasabbak lesznek, és az elővigyázatlanságok miatt a közlekedési balesetek száma is megnövekszik. Tapasztalatainkból kiindulva néhány jó tanácsot szertnénk nyújtani gépkocsivezetőinknek, bízva abban, hogy azt senki sem veszi rossz néven. Kezdjük a dohányzókkal... Útközben elég gyakran találkozunk olyan autóval, amely leáll az út szélén, utasai pedig — mivel füstöt, égő szagot éreznek — izgatottan keresik annak okát. Sokszor előfordul ugyanis, hogy az autós elfelejti, hogy kocsijának ablakát bezárta, mégis ott akarja kidobni az égő cigaretta maradványát. Az üveglapról visszacsapodó cigarettavég természetesen nagy ijedelmet, kapkodást okoz a kocsiban ülők között. Nagy veszélyt jelent a nyitott ablakon kidobott égő cigarettavég is. Országútjainkon nagyon sokszor találkozhatunk olyan gépkocsikkal, melyek jóval túllépik az előírt sebességkorlátozást. Különösen a külföldről jövő turisták „produkálják“ magukat, akik nemcsak az országutakon, de a városok útjain is szédületes sebességgel száguldanak. Sajnos, akadnak sokan, akik ezt a „produkció“ majmolják, ők is nagy sebességgel haladnak, és a falvakon át vezető utakon sem csökkentik a sebességet. Az ilyen „kocsikázás“ a legtöbb esetben balesettel végződik. Ezért mindig és mindenütt tartsuk be a megengedett sebességet. 27
