A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-08-30 / 26. szám

ALOM ÉS VALÚSAG KRÚDY GYULA: ÁLMOSKÖNYV AJÁNDÉK. Nőnél: kedvest szerez. Ajón­­dékot kapni: kellemetlenséggel küzdesz, óvakodj az ajándékozótól. Ajándékot ad­ni: nagy örömed és szerencséd lesz, ta­lán meghózasodol. Az 1758-as szerint: az ajándék közeli halált is jelez. Újholdkor: az ajándék egész biztosan új pénzt jelez erszényednek. Kedden ajándékkal álmod­ni: rossz szomszédság. Húsvét hétfőjén az ajándék: vőlegényt jelez a lánynak. Hús­vét keddjén: szerelmi bánat. ÁJTATOSSÁG. Jóhiszeműség. Ájtotos nőt látni: hűséges hitvestársad javadra gon­dol. Ájtatos pap: barátod tévútra vezet: Ajtotos apácát látni: boldog szerelemben lesz részed. AJTÓ. Nyitott: közeli látogató. Csukott: valami tervedről lebeszélnek az üres fe­­csegők. Törött ajtó: csoládi perpatvar. Aj­­tócsikorgási haHani: váratlan vendégség és kellemetlenség. Veronika napján: az ajtó várt szerelmest jelez. Dorottya nap­ján kikosarazást. Húshagyón: öregséget. Holdtöltekor: öregember látogatását. Nyi­tott ajtó, amelyre félelmetes, idegen em­ber szemünk láttára felakasztja magát: balszerencse. Ajtó, amelynek zárjáról ide­gen ember viaszmintót vészén, és nekünk támad: asszonyi hűtlenség, udvarló jegye, (S. j.) AJTÓNALLÓ. Szolgaságba jutsz. Ajtónálló a királynál: nagy úrral lesz dolgod. ÁJULNI. Betegség. Ájult nőt látni: kacér­­ságot tapasztalsz. AKACFA. Légy elővigyázatos. 1855-ös könyv szerint: jó szerencsét is jegyez. Akácfalevé! kalapra tűzve: jó kedved lesz. Ha földre hullott: szegénység. Akácfára mászni: pajkosság. 1756-os szerint: nagy, de rövid öröm. AKADÁLY. Baljóslat. AKARATOSSAG. Szeretőd tilosban jár. 1799-es szerint: közeli változást jelent sze­relmedben. AKASZTÁS. Ha akasztani visznek, de csak fejedet vennék, és te elrejtőznél az em­berek között: a te irigyeld el-elvesztené­­nek, ha más jámbor barátaid nem fog­nának megletted. (1756.) Más magyarázat: bátorságodnak köszönheted szerencsédet. Ha saját magadat felakasztod, és látod: szerencsés hírt hallasz. Felakasztod ma­gad, de nem látod: bűnbánat. (1855.) Akasztófát látni: hamis barátok miatt nyugtalanság. Akasztófát látni (marhake­reskedőnek): szerencse: más kereskedő­nek változás az egészségben. (1820.) Ruhát akcsztani a padláson: pihenő. Akasztott embert látni: látogatás. Akasz­tást látni Lőrincz napja előtt fele­séged a szőlőben szerelmeskedik. Sa­ját magad felakasztod Kántorböjt­ben: ifjú leányrokonod násznagya leszel. Nagyböjtben: lányod szégyenbe esik. Akasztott embert levágni: Mihály havában nagy szélt jegyez. Akasztani Skorpiónál: disznóban kár, asszonyban szerencse, gyermekben bánat. Akasztott ember sze­mét nyitva látni Kerner szerint: gazdának rossz esztendőt jegyez. Jegyzeteim szerint: az önakasztós mindig valami nagy szerel­mi örömet is jegyez. Felakasztanak, de nem a nyakadnál fogva, hanem derékon ót: gonosz öregség jegye. Felakasztanak és megvernek: asszonyi hűtlenség. Mezíte­lenül felakasztanak és nyírfavesszővel megvernek: elégedetlenség a nőknél. Lá­badnál fogva felakasztanak, de nem ér­zel szenvedést: új női ismeretség jele. Akasztott embert a padlásról lejönni látni, és vele csókolódzni, nőnek igen jó. (S. j.) Útonjórónál: akasztott ember jegyez csal­­faságot. AKNA. Nehéznek gondolt munkádat siker­rel elvégzed. 1855-ös szerint: szerencsés vállalatba kezdesz. AKÓ. Vigasztalódsz bánatodban. (Folytatjuk A. MOORE A KASSZA­­FÚRÓ Dagi Jóéval éjszaka találkoz­tam a new yorki Bronxban. Iga­zán véletlenül futottunk össze. — Kid, lenne egy testhezálló melóm a számodra, öt lepedőt jövedelmezne . . . Megvakartam a fülem tövét és azon töprengtem, mit válaszoljak Jőenak. Sajnos, nem voltam abban a helyzetben, hogy az ajánlatát visszautasíthattam vol­na csak azért, mert Dagi Joe egy senkiházi gazfickó. — Rendben — mondtam —, de csak abban az esetben, ha valóban ül nekem a dolog! Dagi Joe bólintott, s olyan képet vágott, mint aki előre tud­ja, hogy nem utasíthatom vissza ajánlatát. Azután elmondta, hogy a részleteket majd Vörös Bili közli velem, s megadta annak a fickónak a címét. — Heló, Kid! — vigyorgott képembe Vörös, amikor ajtót nyitott. — Vagy ezer éve nem láttalak! . . . Valami hasonló frázist köptem és szemügyre vettem a háta mögött a falhoz támaszkodó két férfit. Fred és Tom néven mutat­ta be őket. Alig észrevehetően bólintottak. Túlságosan lekötötte őket a fenenagy igyekezet, hogy minél dörzsöltebb nehéz fiúknak látsszanak, s ezért meg sem mukkantak. Vörös ezek után már figyelembe sem vette őket. Valahonnét előszedte egy épület tervrajzát és hozzáfogott, hogy elmagyarázza a tervet. — Ez itt a Blacker-Tórsaság épületének rajza. A mackó ezen a helyen áll! — mutatott egy pontra a papíron. Az egész dolgot jól átgondol­ta. A rajzot még abban az idő­ben szerezte meg, amikor villany­­szerelőként dolgozott a gyár épí­tésénél. A rajzon feltüntette még az éjjeliőrök útját is. Mivel azon­ban már eléggé megvénült, ma­ga nem vállalkozhatott erre a munkára. Ezért avatta be tervé­be Dagit, akinek mindig volt dohánya, megfelelő embere. A terv igen egyszerű volt. Az üzem szomszédságában csúfko­­dott egy öreg épület, melyből egy régen elfelejtett alagút ve­zetett egyenesen a gyár iroda­házának a pincéjébe. A páncél­­szekrény az igazgatói irodában volt. — Mindig hónap végén van a fizetés, — magyarázta Bili. — Tehát jövő hétfőn lenne, ha mi közbe nem lépnénk . .. — Milyen a mackó? — Schindler... Ezt a fajtát már nem gyártot­ták. Igen drágák voltak és a ki­nyitásuk semmivel sem volt ne­hezebb, mint az olcsóbb páncél­­szekrényeké. Természetesen, ha szakember nyitotta fel! Es én ki­váló szakembernek tartottam magam közismert szerénységem ellenére is. Miközben a tervrajzot tanul­mányoztam, megjött Dagi Joe. — Vasárnap este — mondta, amikor hallotta Vöröstől, hogy vállalom a munkát. — Akkor dolgozhatsz legnyugodtabban! — majd Fredre és Tómra mu­tatva így folytatta: — Mivel na­gyon sötét lesz, ez a két fiú elkísér! ... Előlegként a markomba nyo­mott két százast. Amikor ma­gamra maradtam, a legrövidebb KRAL KLARA illusztrációja úton a postára hajtattam és je­gyet rezerváItattam egy repülő­gépre. Azután hazamentem és lefeküdtem. Vasárnapra felké­szültem. Fred és Tom, — aho­gyan megbeszéltünk, — kocsin jöttek értem és elvittek a Blac­­ker-gyárhoz. ügyesen leparkolták a kocsit, a ' drótkerítésen vágott lyukon keresztülmásztunk, be­mentünk a roskatag épületbe, aho már várt ránk Vörös. Egye­dül Dagi Joe maradt otthon, a menedzserünk. Vörös az alag­­úton keresztül bevitt az iroda­házba, egyenesen az igazgatói irodába, a páncélszekrényhez ... Mindjárt munkához is láttam. Kikapcsoltam a riasztó beren­dezést, azután szemügyre vettem a mackót minden oldalról ... Néhány perc múlvt nyitva állt az ajtaja, gyerekjáték volt számom­ra az egész. A fiúk degeszre tömött páncél­­szekrényről beszéltek, s íme, négy rongyos százdolláros bank­jegy volt csak benne, néhány lista és részvény. Fred és Tom káromkodva tipródtak a szétszórt papírokon. Vörös fehér volt, mint a frissen meszelt fal: — Ez lehetetlen!__ El nem hinném, ha nem látnám a saját szememmel . . . Biztosan már pénteken kifizették az alkalma­zottak bérét. . . összeszedtem a szerszámaim és mentünk. Mi mást tehettünk volna? Fred és Tom már nem akartak erőnek erejével haza­szállítani kocsin. Nekem meg éppen nem hiányzott a társasá­guk. Taxival vitettem magam haza. Dohányom volt elég. Már előző nap kibeleztem a mackót... 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom